Izrael: újabb légitámadások Irán és Libanon ellen

Izrael újabb légitámadásokat hajtott végre Irán és Libanon ellen, amelyek pedig ismét rakétákkal támadták Izraelt hadseregének csütörtöki közlése szerint.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy támadást hajtott végre egy iráni nukleáris fegyvereket fejlesztő üzem ellen. A Taleghan 2 nevű létesítményt az elmúlt években fejlett robbanóanyagok fejlesztésére és kísérletek végrehajtására használták az irániak. Az izraeli hadsereg hangsúlyozta, hogy a támadás célja "az iráni nukleáris program alapjainak tartós meggyengítése".

Likvidálták Abu-Zar Mohamedit, az iráni Forradalmi Gárda elithadsereg egyik parancsnokát, aki a Hezbollah libanoni síita milícia rakétaegységét segítette Bejrútban - tették hozzá.

A hadsereg közleménye szerint Mohamedi kulcsszerepet játszott a katonai egyeztetésekben a Hezbollah és az iráni rezsim között, összekötő és közvetítő szerepet töltött be, valamint meghatározó szerepet játszott a Hezbollah katonai erejének kiépítésében a rakétatechnológia területén".

Az izraeli hadsereg közlése szerint a múlt héten likvidálta Abu Ali Ridzsánt, a Hezbollah Radván-egységének dél-libanoni körzeti parancsnokát. Ridzsán "kulcsszereplő volt a katonai műveletek összehangolásában, az aktivisták toborzásában és a fegyverellátási lánc irányításában". A hadsereg szerint a háború kezdete óta Izrael ennek az egységnek több mint száz fegyveresét ölte meg, és megsemmisítette több mint hatvan parancsnokságát.

A Hezbollah szerda óta több száz rakétát indított el Izrael felé. Emiatt Jiszráél Kac izraeli védelmi miniszter közölte, hogy "figyelmeztette" Joseph Aoun libanoni elnököt: ha a libanoni kormány nem képes ellenőrzése alatt tartani az ország déli részét, és megakadályozni, hogy a Hezbollah folyamatosan fenyegesse az észak-izraeli településeket, akkor mi vesszük át a terület feletti ellenőrzést - mondta egy helyzetértékelő megbeszélésen, és hozzátette, hogy az izraeli hadsereg utasítást kapott a felkészülésre libanoni műveleteinek kiterjesztéséhez.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az iráni háború kezdete óta tartott első sajtótájékoztatóján, csütörtökön kijelentette, hogy a háború célja súlyos csapást mérni az iráni nukleáris programra és a ballisztikus rakétákra, és megakadályozni, hogy ezeket a föld alá vigyék.

"Ezeket a célokat el fogjuk érni. További cél megteremteni a feltételeket, hogy az iráni nép megszabaduljon ettől a szörnyű zsarnoki rendszertől. A feltételek megteremtése azonban nem jelenti, hogy ez feltétlenül meg is történik. Mint mondtam: ez rajtuk múlik. El lehet vezetni valakit a vízhez, de nem lehet ivásra kényszeríteni" - mondta az izraeli kormányfő.

"Az Egyesült Államok példátlan együttműködésével óriási eredményeket értünk el. Ezek az eredmények Izraelt minden eddiginél erősebb hatalommá teszik"

– hangsúlyozta, kiemelve az amerikai együttműködés jelentőségét.

Közölte, hogy Izrael csapást mér a Hezbollahra is.

"Érzi a kezünk súlyát, és még jobban érezni fogja. Súlyos árat fizet az agressziójáért" - mondta a libanoni síita milíciáról.

"Ha nem cselekedtünk volna azonnal, néhány hónapon belül Irán halálipara sebezhetetlenné vált volna"

- indokolta a hadjárat megindítását és hozzátette, hogy Izrael "megsemmisítő csapásokat" mér az iráni Forradalmi Gárdára, és az új iráni legfőbb politikai és vallási vezetőt a gárda "bábjának" nevezte.

"A régi zsarnokot likvidáltuk, az új zsarnok pedig meg sem mer jelenni nyilvánosan" - mondta.

"Ez már nem ugyanaz az Irán, nem ugyanaz a Közel-Kelet, és Izrael sem ugyanaz. Mi nem várunk: mi kezdeményezünk, támadunk, és olyan erővel tesszük, amilyenre korábban nem volt példa"- közölte Netanjahu.

"Nagyon súlyos árat fogunk fizettetni a Hezbollahhal. Jobb lenne a libanoni kormánynak, ha megelőzne minket, és részt venne ebben. Ha nem teszi, akkor nem marad más választásunk"

- mondta az Izrael északi határánál zajló háborúról.

Donald Trump szerint az emelkedő világpiaci kőolajárak ugyan növekvő bevételt jelentenek az Egyesült Államok számára, de nem ez az elsődleges szempont az Irán elleni fellépést illetően - az amerikai elnök erről csütörtökön írt közösségi oldalán.

Az elnök Truth Social oldalán megjelent bejegyzésében azt hangoztatta, hogy a magasabb olajbevételnél komolyabb érdek fűződik ahhoz, és sokkal fontosabb megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyver birtokába kerüljön, amivel Teherán - szavai szerint - "elpusztítaná a Közel-Keletet és valójában a világot".

Trump egy másik bejegyzésében arról írt, hogy ugyan szívesen fogadják Irán labdarúgó-válogatottját a nyári világbajnokságon, de a csapat tagjainak élete és biztonsága szempontjából ezt nem látja jónak.

"Igazán nem gondolom helyénvalónak, hogy ott legyenek, az életük és biztonságuk miatt" - fogalmazott az elnök.

A Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a világ tartalékaiból az iráni konfliktus nyomán felszökött olajárak stabilizálása érdekében - közölte Donald Trump amerikai elnök szerdán.

Az elnök egy Kentucky államban tartott nyilvános eseményen jelentette be, hogy a nemzetközi szervezet beleegyezett abba, hogy összehangolja a különböző országok tartalékait érintő lépést, ami jelentős mértékben lenyomja majd az árakat a világpiacon.

Donald Trump a katonai helyzetet illetően azt mondta, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt másfél hétben "gyakorlatilag elpusztította Iránt".

Egy másik megszólalásában az elnök közölte, hogy az amerikai támadások jelenleg Irán dróngyártó kapacitásait, valamint a tengeri aknák elhelyezésére vonatkozó haditengerészeti képességeit érintik. Donald Trump úgy fogalmazott, hogy az iráni konfliktus Irán számára háború, míg az Egyesült Államoknak "kirándulás", ami Amerikát "kívül tartja egy háborún".

Pénteken újabb hazatérőket szállító repülőgépek érkeztek a Közel-Keletről, a Varsóban földet érő repülőjáratok 303 utasával együtt eddig a tagállamok több mint nyolcezer állampolgára juthatott haza az Európai Bizottság által közvetlenül bérelt repülőjáratokkal - közölte a brüsszeli testület csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint a Szaúd-Arábiából és Ománból induló legutóbbi két járat Varsóba 227 lengyel és 76 más európai országból származó állampolgárt vitt, akik Kuvaitban, Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben rekedtek.

A több mint 70, teljesen uniós finanszírozású járat Belgiumba, Bulgáriába, Csehországba, Észtországba, Franciaországba, Olaszországba, Ciprusra, Lettországba, Litvániába, Luxemburgba, Hollandiába, Ausztriába, Portugáliába, Romániába, Szlovákiába és Svédországba vitt utasokat.

"Az EU szolidaritása teljes lendületben van. Továbbra is megvédjük polgárainkat, bárhol is legyenek. Az EU segít, amikor a kihívások túl nagyok ahhoz, hogy egyetlen ország egyedül megbirkózzon meg velük"

- mondta Hadja Lahbib egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős uniós biztos az Európai Bizottság közleménye szerint.

A brüsszeli testület közölte, az EU összehangolja a szállítási kapacitások iránti igényeket és ajánlatokat az országok között. A szállítási műveleteket az EU társfinanszírozhatja, illetve maga is bérelhet repülőgépeket, ha egy adott pillanatban egyetlen ország sem tud segítséget nyújtani a segítséget kérő állampolgárainak - tették hozzá.

Eddig mintegy 1400 cseh állampolgárt menekítettek ki különjáratokkal a konfliktussal sújtott Közel-Keletről - közölte Petr Macinka cseh külügyminiszter vasárnap Prágában a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában. A légitársaságok részlegesen újrainduló menetrend szerinti járatai pedig már több ezer cseh állampolgárt hoztak vissza Prágába - jegyezte meg, konkrét számot azonban nem mondott.

A közel-keleti országokban jelenleg a Drozd-rendszer szerint, amelybe önkéntes alapon regisztrálhatnak a külföldre utazó csehek, még mintegy 3750 cseh állampolgár tartózkodik, akiknek többsége azonban nem kéri az idő előtti hazatérést a prágai hatóságoktól.

Az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapások kezdetekor a Drozd mintegy 7000 embert tartott nyilván.

Macinka azt mondta, bizonyos nehézséget jelent az a 180 ember, aki a szaúd-arábiai Rijádban a cseh nagykövetségen vár a hazatérésre, illetve további 140 személy, aki Katarban vár az evakuációra.

A miniszter úgy tudja, hogy ennek a két csoportnak a tagjai "elég rossz pszichikai állapotban vannak". Hazahozatalukat az iráni dróntámadások nehezítik vagy gátolják. Egy héttagú család pedig Bahreinben vár az evakuációra

- tette hozzá.

"Remélem rövidesen úgy alakul a helyzet, hogy nem lesz már szükség a kormánygépekre, de jelenleg még nem tartunk ott" - válaszolta egy újságírói kérdésre a cseh külügyek irányítója.