Izrael újabb hullámban támadta Iránt és a Hezbollahot

Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje újabb hullámban támadta Iránt és a libanoni síita Hezbollah milíciát, csendes éjszaka után ismét volt légiriadó Izraelben iráni ballisztikus rakéták miatt.

Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy a légierő szombaton a katonai hírszerzés irányításával széles körű támadási hullámban iráni F-14-es vadászgépeket tároló létesítményeket támadt az iszfaháni repülőtéren. Emellett célba vettek olyan felderítő és légvédelmi rendszereket is, amelyek veszélyt jelentettek az izraeli haderőre. A közlemény szerint megsemmisítettek tizenhat repülőgépet a teheráni Mehrabad repülőtéren is.

Izrael északi részein több légiriadó volt az utóbbi órákban Libanonból küldött drónok miatt, és az ország középső részein is újra megszólaltak reggel a szirénák a csöndes éjszaka után, mert rakétákat indítottak Izraelbe Iránból.

A rendőrség bejelentette, hogy Haifa körzetében elfogórakéta-darabok zuhantak le, kisebb anyagi kár keletkezett, de sérültek nincsenek. Felszólították a lakosságot, hogy tartsák be az utasításokat, ne közelítsék meg a becsapódások helyét, és ne érintsék meg a repeszeket vagy az elfogórakéták roncsait.

Éjszaka telepesek és palesztinok csaptak össze Ciszjordániában. Az IDF jelentése szerint két palesztin meghalt a lövöldözésben, egy harmadik pedig fulladás miatt vesztette életét. Az esetet azonnal kivizsgálták a helyszínen az IDF, valamint a rendőrség és a határőrség képviselői. Az ügyben büntetőeljárás indult.

"Ez elfogadhatatlan esemény. Nincs és nem is lesz tolerancia azokkal a civilekkel szemben, akik saját kezükbe veszik a törvényt. Az ilyen cselekedetek veszélyesek, nem képviselik sem a zsidó népet, sem Izraelt, elterelik figyelmünket a védelem és a terrorizmus elleni fellépés feladatáról, és aláássák a térség biztonságát és stabilitását"

- közölte a kivizsgálást vezető Avi Blot vezérőrnagy.

Az izraeli közlekedési minisztérium közzétette mentőakciójának tervét, amellyel a még mindig mintegy hétezer, múlt szombat óta az Egyesült Arab Emírségekben rekedt izraelit próbálják hazaszállítani. Különleges mentőjáratokat indítanak emirátusi légitársaságokkal együttműködésben, díjmentesen.

A gyermekes családokat, a hatvanöt év felettieket valamint a nőket és a humanitárius eseteket két mentőjárattal közvetlenül Izraelbe szállítják. A többieket először Athénba repítik, és onnan térhetnek vissza, de az Athénból Tel-Avivba érkező járatért nekik már fizetniük kell.

Jichák Hercog izraeli elnök szerint az amerikai-izraeli hadműveletek "kiváló lehetőséget teremtettek" az iráni nép számára ahhoz, hogy felkeléssel megdöntse a teheráni rezsimet.

Hercog a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Izrael egyértelmű célkitűzései közé tartozik annak megakadályozása, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson, mivel a teheráni vezetés ismét "rohanvást" törekedett ilyen fegyverek kifejlesztésére.

A hadművelet céljai közé tartozik a nagy hatótávolságú iráni rakéták megsemmisítése is - tette hozzá az izraeli államfő.

Jichák Hercog a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a katonai akció mindemellett "kitűnő lehetőséget kínál" az iráni nép számára ahhoz, hogy felkeléssel vívja ki a változást saját hazájában.

"Ezt rájuk hagyjuk, de úgy gondolom, hogy bárki, aki szabadságra és szabadságjogokra vágyik szerte a világban és különösen Európában, annak támogatnia kell az erre irányuló erőfeszítéseket" - fogalmazott az izraeli elnök.

Megismételte: itt a lehetőség a felkelésre, és Izrael szeretné, ha az iráni nép élne ezzel a lehetőséggel.

Hercog szerint Irán több mint egy nemzedéknyi idő óta terrorcselekményeket szít az egész világon, és a térségbeli országok most már koalíciót alkotva tudatják a teheráni rezsimmel, hogy "ennek vége".

Hozzátette: Izrael az Iránban zajló hadműveletekkel az egész világ, mindenekelőtt Európa jólétét szolgálja.

Elesett két izraeli katona Dél-Libanonban vasárnap hajnalban - jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője.

Egyikük nevét már nyilvánosságra hozták, a 38 éves Maher Khatar a Golán-fennsíkon fekvő Madzsdal Samsz nevű drúz település lakója volt.

A katonák egy elakadt páncélozott járművet próbáltak egy buldózer segítségével kimenteni Libanon területén, amikor egy rakéta becsapódott a buldózerbe, feltehetően az üzemanyagtartály közelében.

A hétvégén tíz izraeli katona sebesült meg libanoni tűzben két incidensben. Öten súlyosan, hárman könnyebben egy előretolt helyőrségnél sérültek meg, két katona pedig páncéltörő rakéta miatt szenvedett közepesen súlyos sérüléseket Dél-Libanonban.

Az IDF légiereje szombaton Teheránban megölte Abu al-Kászim Babáájánt, aki katonai irodavezetőként, valamint az ország vészhelyzeti parancsnokságának vezetőjeként szolgált - jelentette közleményben az IDF. Babáájánt az új iráni legfelsőbb vezető katonai irodájának élére szánták, és ő felelt az iráni biztonsági szervek vészhelyzeti koordinációjáért.

Az IDF szóvivője azt is közölte, hogy a légierő csapást mért az iráni Iszlám Forradalmi Gárda űr- és műholdparancsnokságára, és az újabb támadási hullámokban Teheránban a katonai infrastruktúrát és a Forradalmi Gárda irányítóközpontjait bombázta.

A fő célpont az űr- és műholdparancsnokság volt, a 2022-ben fellőtt Khayyam megfigyelőműhold irányító és adatátviteli központja. Izrael szerint Irán ezt használta célpontok megfigyelésére saját területén és a Közel-Keleten.

A légicsapásokban megsemmisítettek mintegy ötven lőszerraktárbunkert a belbiztonsági erők egyik bázisán, valamint támadást hajtottak végre a szárazföldi erők és a Forradalmi Gárdához köthető Baszidzs milícia egységeinek parancsnokságai és létesítményei ellen.

Izraelben az ultraortodox pártok a háborús helyzet miatt várhatóan támogatni fogják a költségvetés elfogadását anélkül, hogy azt a katonai szolgálat alóli mentességről szóló törvény elfogadásához kötnék, ahogy korábban ígérték.

A költségvetési törvényt már elfogadták első olvasatban, és a hónap végéig második és harmadik olvasatban is át kell mennie az izraeli parlamentben, hogy a jelenlegi kormány hivatalban maradhasson.

Telefonon egyeztetett vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az iráni hadműveletekről. Ez volt a két vezető közötti első közvetlen kapcsolatfelvétel az elmúlt napok ismétlődő, nem egyszer éles hangvételű személyes vitái után.

A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének vasárnap délutáni rövid beszámolója szerint Starmer és Trump áttekintette a legutóbbi közel-keleti helyzetet és a két ország katonai együttműködését, amelynek keretében az Egyesült Államok használhatja a brit királyi légierő (RAF) támaszpontjait "a térségi partnerországok kollektív önvédelmének támogatására".

A Downing Street illetékese ezzel a megfogalmazással megerősítette Starmer minapi parlamenti felszólalását, amelyben a munkáspárti brit kormányfő leszögezte: a brit támaszpontok amerikai használata szigorúan csak olyan védelmi célokra korlátozódhat, amelyekben a felek előzetesen megállapodnak.

London komoly konfliktusba keveredett a héten az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek, és a londoni alsóházban felszólalva az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte.

Donald Trump rendkívül erőteljes és nyilvános bírálatai nyomán London azóta feloldotta a brit támaszpontok használatának tilalmát, de az iráni hadműveletekben továbbra sem hajlandó részt venni.

Az amerikai elnök az utóbbi néhány napban többször is személyesen és éles hangon kritizálta emiatt a brit miniszterelnököt. A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva a minap például úgy fogalmazott: nagyot csalódott Starmerben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt.

Trump nem sokkal később, a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva - a második világháborús brit miniszterelnökre utalva - úgy fogalmazott Keir Starmerről, hogy a jelenlegi brit kormányfő "nem egy Winston Churchill".

A hétvégén a Truth Social közösségi portálon - arra a szombati londoni bejelentésre reagálva, hogy a brit királyi haditengerészet a Földközi-tengerre vezényli zászlóshajóját, a Prince of Wales repülőgéphordozót - Donald Trump az Egyesült Államok "nagyszerű, talán mind közül a legnagyobb egykori szövetségesének" nevezte Nagy-Britanniát.

Személyesen Starmernek címezve hozzátette: az Egyesült Államoknak most már nincs szüksége a brit repülőgéphordozókra, és "nincs szüksége olyan emberekre sem, akik akkor csatlakoznak a háborúhoz, amikor már győztünk".

Ed Davey, a harmadik legnagyobb brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője vasárnapi nyilatkozatában felszólította a kormányfőt arra, hogy beszélje le III. Károly királyt közelgő washingtoni utazásáról.

A brit uralkodó a tervek szerint áprilisban tesz hivatalos állami látogatást az Egyesült Államokban Trump vendégeként, viszonozva az amerikai elnök tavaly szeptemberi nagy-britanniai állami látogatását.