Van, aki már most külföldi katonákat küldene Ukrajnába

Volodimir Zelenszkij nemrég ismét arról beszélt, hogy szívesen látná Ukrajna szövetségeseit közvetlenül a frontvonalon. Az ukrán elnök ezzel tehát európai katonák jelenlétét tartaná kívánatosnak az országban, és ehhez több, a konfliktusban aktív szerepvállalást támogató politikus is nyitottságot mutat – írja a Bild.

Az utóbbi időszakban egyre többször felmerült az európai katonai misszió lehetősége, amelynek legfőbb támogatói Nagy-Britannia és Franciaország. A brit miniszterelnök, Keir Starmer és a francia elnök, Emmanuel Macron megállapodtak erről, és januárban alá is írtak egy egyezményt Ukrajnával.

A kezdeményezés az Európai Unión belül is vitákat váltott ki, azonban ez nem befolyásolja Zelenszkijt, aki ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna szeretné, ha partnerei közvetlenül is jelen lennének a fronton.

„Természetesen az ukránok azt akarják, hogy partnereink mellettünk álljanak a frontvonalon”

– fogalmazott.

Bár Macron és Starmer megállapodásához Németország nem csatlakozott, Friedrich Merz német kancellár is felvetette már a katonai misszió lehetőségét. Január elején arról beszélt, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) részvétele egy nemzetközi keretben elképzelhető. Hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és ez akár csapatok telepítését is jelentheti a térségben egy esetleges tűzszünet után, például a szomszédos NATO-területeken.

A katonák küldésének kérdése folyamatos feszültséget okoz, mivel egy békemegállapodás nem feltétlenül jelenti a konfliktus végleges lezárását. Szakértők szerint a háború befejezése után is előfordulhatnak provokációk és incidensek mindkét fél részéről, ami új megvilágításba helyezi az európai erők lehetséges szerepét. Korábban Emmanuel Macron úgy nyilatkozott, hogy ha egy ilyen helyzetben francia katonákat érne támadás, akkor természetesen visszalőnének. Ez pedig felveti annak a kockázatát, hogy egy újabb eszkaláció esetén Európa közvetlenül is konfliktusba kerülhetne Oroszországgal – írja az Origo.

Bár Keir Starmer nem tett ennyire egyértelmű kijelentéseket, Nigel Farage, a Reform UK vezetője ennek ellenére élesen bírálta a brit kormány terveit. Véleménye szerint az Egyesült Királyság sem katonai, sem gazdasági szempontból nincs felkészülve egy ilyen misszióra, és jelentős kockázatokkal járna a részvétel.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek már most katonákat kellene küldeniük Ukrajnába — bár nem harcolni, hanem békés, támogató feladatokra. Johnson szerint ez erős jelzés lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, hogy a Nyugat kiáll Ukrajna mellett.

A BBC műsorában Boris Johnson azt mondta:

ha a háború után tervezik külföldi csapatok telepítését, akkor nincs ok arra, hogy ezt miért ne tehetnék meg azonnal Ukrajna biztonságos részein.

A brit kormány azonban jelenleg csak abban az esetben küldene békefenntartó erőket, ha előbb tűzszünet vagy békemegállapodás születik.

A volt miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte a háború talán elkerülhető lett volna, ha a nyugati országok korábban keményebben lépnek fel Oroszországgal szemben — például a Krím 2014-es elfoglalásakor.

Moszkva korábban figyelmeztetett: bármilyen külföldi csapat ukrajnai megjelenését provokációnak tekintené.

Johnson úgy véli, a Nyugat túl lassan és óvatosan segítette Ukrajnát, és amíg Oroszország nem lát egyértelmű elszántságot, addig folytatódhat a háború.

„Nincs logikus ok, amiért ne küldhetnénk oda békés szárazföldi erőket” – véli

„Mindig feleslegesen halogattuk a dolgot.  Végül megadtuk az ukránoknak, amit kértek, és valójában ez mindig az ő előnyükre és Putyin hátrányára szolgált. Úgy értem, az egyetlen, aki szenved az eszkalációtól, az Putyin” – fogalmazott, hozzátéve:

„Ha a háború után, miután Putyin kegyeskedett tűzszünetet kötni, katonákat küldhetünk a helyszínre, akkor miért ne tennénk meg most?”

Arra a konkrét kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy az Egyesült Királyság és más európai szövetségesek csapatait most Ukrajna biztonságos részeire kellene küldeni, hogy megváltoztassák az orosz elnök hozzáállását, Johnson azt válaszolta: „Igen, úgy gondolom, ha hajlandóak vagyunk ezt megtenni a fegyverszünet keretében, ami természetesen minden kezdeményezést, minden hatalmat Putyin kezébe ad, akkor miért ne tennénk meg most? Nincs logikus ok, amiért ne küldhetnénk oda békés szárazföldi erőket, hogy kifejezzük támogatásunkat, alkotmányos támogatásunkat egy szabad, független Ukrajna iránt.”

Sajtóinformációk szerint olyan javaslat körvonalazódik, amely jelentős fordulatot hozhat az Ukrajna és Oroszország közötti háború lezárását célzó béketárgyalásokban. A Die Welt német napilap arról ír, hogy Kijev területi engedményekre is hajlandó lehet, amennyiben cserébe felgyorsul az ország csatlakozása az Európai Unióhoz.

Uniós tisztségviselők szerint az Egyesült Államok – mint a tárgyalások egyik közvetítője – egy olyan megállapodást szorgalmazhat, amelyben Ukrajna EU-tagságot és biztonsági garanciákat kapna, miközben Oroszország „jelentős mértékben” ellenőrzése alá vonná a Donbász térségét – közölte a Die Welt német napilap.

Brüsszeli diplomaták úgy vélik:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek komoly politikai lépésre lenne szüksége ahhoz, hogy a lakosság támogatását megszerezze a területi engedményekről szóló egyeztetésekhez. Ennek érdekében az EU nyitott lehet a csatlakozási folyamat felgyorsítására.

A kiszivárgott információk szerint a béketerv 2027-et jelöli meg lehetséges csatlakozási dátumként, ugyanakkor brüsszeli források inkább 2028 és 2030 közé teszik ennek realitását.

A területi veszteségekért cserébe kínált EU-tagság és biztonsági garanciák koncepciója az Donald Trump nevéhez köthető elképzelés lehet a konfliktus rendezésére, kérdés azonban, hogy az európai szövetségesek mennyire támogatnák ezt a megoldást.

Újabb három év. Ennyivel nyújtaná el Zelenszkij a háborút. Újabb százezrek halála, értelmetlen szenvedés, felmérhetetlen károk és újabb három év, amely beláthatatlan veszélyeket hordoz Európa békéjére nézve – írta a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook oldalán.

Orbán Balázs arról írt a Facebook-posztjában: „A Wall Street Journal újságírója szivárogtatta ki annak a belső megbeszélésnek a tartalmát, melyen az ukrán elnök a legközelebbi kollégáit tájékoztatta a háború elhúzódásáról. Zelenszkij nem akar tárgyalni, és felszólította az ukrán vezetést, hogy ki kell dolgozni egy tervet arra, hogy Ukrajna még legalább három évig folytatni tudja a háborút.”

„Nekünk ebben a helyzetben Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb. Az európai vezetők eldöntötték, hogy háborúba mennek Ukrajna oldalán, ezért nekünk mindent meg kell tennünk, hogy a háborúpárti európai vezetők ne tudjanak minket belerántani a konfliktusba, ne velünk fizettessék meg a háború költségeit, ne mi finanszírozzuk Ukrajna működését, és ne fizessenek a magyarok magasabb energiaárakat a háború miatt” – tette hozzá a politikai igazgató, majd megjegyezte:

„Ehhez egyetlen út vezet: ha Magyarországon egységes háborúellenes társadalmi kiállást tudunk felmutatni, és áprilisban olyan kormányt választunk, amely megkérdőjelezhetetlenül a béke és a magyar érdek oldalán áll, szembe tud szállni az európai háborús tervekkel, és nemet tud mondani Brüsszelnek.”

„A Fidesz a biztos választás!” – írta végül Orbán Balázs.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia után elrendelte további hadműveleti tervek kidolgozását a következő három évre – erről beszélt a Wall Street Journal újságírója, Baján Pancsevszkij egy podcastműsorban kijevi forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint.

Pancsevszkij szerint a kijevi hatalom vezetője azzal érvelt, hogy már nem hisz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokban. „Amivel kapcsolatban leginkább kétségeim vannak, az a személyes találkozója (Zelenszkijnek – a szerk.) a legközelebbi tanácsadóival múlt csütörtökön (február 12-én)” – fejtette ki a The Wall Street Journal (WJS) újságírója.

„Ott kijelentette, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, és most még három évre szóló háborús tervet kell kidolgozniuk. Mindenki sokkot kapott”

– tette hozzá Pancsevszkij.

A RIA Novosztyi szerint korábban még egy állítólagos népszavazást és elnökválasztás előkészítését is elkezdték Kijevben arra az esetre, ha sikerülne megállapodni a békeszerződés részleteiről Oroszországgal. Pancsevszkij szerint azonban a kijevi hatalom vezetőjének álláspontjában bekövetkezett hirtelen változás okai ismeretlenek, azonban ez szerinte összefüggésben lehet az amerikai elnök, Donald Trump által felajánlott biztonsági garanciákkal, amelyekkel a WSJ munkatársa szerint Zelenszkij elégedetlen lehet.

Az orosz hírportál idézi a The Sun brit lap beszámolóját, miszerint Zelenszkij még a genfi tárgyalások idején is bírálta az amerikai elnököt, kritizálta Trump békés rendezésre irányuló megközelítését, amelyet igazságtalannak nevezett,

és figyelmeztetett, hogy Ukrajna soha nem fog megbocsátani az Egyesült Államoknak.

A szerdán lezajlott tárgyalási forduló előestéjén Zelenszkij aggodalmát fejezte ki, hogy Trump már meghozta a Kijev számára kedvezőtlen döntést, és tisztességtelennek nevezte az engedményekre való felhívást – írja a RIA Novosztyi.

Február 13–15. között tartották Németországban a Müncheni Biztonsági Konferenciát, az esemény a nemzetközi biztonsági kérdések megvitatásának egyik vezető világfórumaként pozicionálja magát, ugyanakkor a szervezők 2022-től nem hívják meg az orosz képviselőket – írja az orosz hírportál. Emiatt Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyezte: a konferencia teljesen hiteltelenné vált, ennek okaként a vezetőség álláspontját nevezte meg, amely már nem hívja meg azokat, akik alternatív nézőpontokat képviselnek a háború lezárásával kapcsolatban.

Idézik még a Der Tagesspiegel német hírportál beszámolóját is, amely korábban arról írt:

a Müncheni Biztonsági Konferencia kudarcba fulladt Zelenszkij számára.

A cikkben megjegyezték, hogy az amerikaiak elutasítják Ukrajna NATO-tagságát, a kijevi hatalom vezetője most ennek ellenére a mielőbbi belépésre törekszik az Európai Unióba. Az ukrajnai háború lezárása téma volt csütörtökön a washingtoni Béketanács február 19-ei alakuló ülésén is, amelyen Donald Trump elnök kijelentette: „Amit csinálunk, az nagyon egyszerű: béke.”

„Nyolc háborút zártunk le, és szerintem egy kilencedik lezárás is lesz hamarosan”

– fűzte még hozzá, vélhetően az ukrajnai konfliktusra utalva.