POLITIK
Az ukrán vezetés láthatóan nem számított erre.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője közösségi oldalán arról ír, hogy az ukrán vezetés láthatóan nem számított a magyar és szlovák válaszlépésekre a Barátság kőolajvezeték politikai célú lezárása után.
Hirdetés
Forrás: Facebook2026. 02. 22. 10:32
000
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Henry Nicholls Forrás: AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Feliratkozom a hírlevélre
Ukrajna meglepetésként élte meg az elmúlt napok döntését, és pánikszerű reakciókat ad, fogalmazott közösségi oldalán a szakértő.
További Külföld híreink
Az ukrán vezetés bepánikolt: nem számítottak a magyar és a szlovák válaszlépésekre
– írta.
Andrij Szibiha közösségi oldalán közzétett üzenete is arról árulkodik: a döntés váratlanul érte az ukrán diplomáciát.
Ukrajna bírál
Ukrajna bírálja Magyarország és Szlovákia energetikai zsarolását (…) Magyarországnak és Szlovákiának a Kremlnek kellene ultimátumot küldenie, és semmiképpen sem Kijevnek – írta Szibiha.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton azt közölte: „amennyiben hétfőig nem indul újra az olajszállítás (a Barátság vezetéken) Szlovákiába, megkéri az illetékes áramszállító vállalatot (SEPS), hogy állítsa le az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást”.
Szijjártó Péter az X-en úgy reagált:
Egyszerű és világos: ahelyett, hogy beavatkoznátok a választásainkba, inkább indítsátok újra az olajszállításokat Magyarországra és Szlovákiába! Mindketten tudjuk, hogy ennek nincs technikai akadálya!
Kijev barátságtalan lépése után pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy amíg Zelenszkij nem teljesíti kötelezettségét, Magyarország a 90 milliárd eurós hadikölcsönt is blokkolni fogja az unióban.
Először is ki kell védeni a zsarolást meg a fenyegetést, második lépésként pedig a szükséges ellenintézkedéseket, ellenlépéseket meg kell tenni. Nem fogjuk ezt tétlenül nézni
– mondta az ügy kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán rendkívüli bejelentést tett, amelyben az aktuális fejleményekről és azok Magyarországot érintő következményeiről számolt be.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: JAKUB PORZYCKI Forrás: NurPhoto
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán rendkívüli bejelentést tett. A tárcavezető elmondta, Ukrajna úgy döntött, hogy nem indítja újra a kőolajszállítást Magyarország irányába a Barátság kőolajvezetéken, dacára annak, hogy ennek sem fizikai, sem technikai, sem műszaki akadálya nincsen. Szijjártó Péter leszögezte, Ukrajna egy tisztán politikai döntést hozott, hogy zsarolja Magyarországot.
Ukrajna mindezt Brüsszellel és a magyar ellenzékkel összejátszva teszi, mégpedig azért, hogy a választásokat megelőzően olajellátási zavarokat okozzanak, és hogy egy ezer forintra emelkedő benzinárral fussunk rá a parlamenti választásra
– tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a kormány nem enged ennek a zsarolásnak, nem támogatja Ukrajna háborúját és nem is fizet érte.
Nem engedjük, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába, és nem engedjük, hogy politikai zsarolással megemeljék a benzinárat Magyarországon
– hangsúlyozta, majd azt is elmondta, hogy Ukrajna szerződést sért, amit az Európai Unió és Ukrajna között kötöttek korábban.
Mindaddig, amíg Ukrajna blokkolja a Barátság kőolajvezeték működését, Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz, Magyarország blokkolja az Ukrajna számára kifizetendő 90 milliárd eurós hadikölcsönt
– jelentette be. Orbán Viktor miniszterelnök is a közösségi oldalán közölte a kormány döntését. Azt írta, a magyarokat nem lehet zsarolni.
A mostani vita középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország kőolajellátásának meghatározó része érkezik. A szállítás január 27-én állt le, és azóta sem indult újra. Kijev szerint a vezetéket ért támadás miatt szünetel a szállítás, a magyar kormány viszont azt állítja: sem technikai, sem műszaki akadálya nincs a tranzit helyreállításának, ezért a döntést politikainak tartja.
Mindeközben Brüsszelben egy új, több tízmilliárd eurós pénzügyi csomagról folyik egyeztetés, amely az ukrán költségvetés működőképességét hivatott fenntartani. Az uniós hitelfelvételhez valamennyi tagállam támogatása szükséges, így a magyar álláspont kulcskérdéssé vált.
Nincs energiabiztonsági krízishelyzet, és nem is lesz – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Czepek Gábor közölte: megvannak azok a biztonsági előírások, mechanizmusok, amelyekkel biztosítják az ország energiaellátását, kiváló biztonsági kőolajkészletezési rendszer van, és felszabadítottak 250 ezer tonna kőolajat, amely biztosítja az ország ellátását.
Az államtitkár elmondta: egy szövetség (vagyis a NATO vagy az EU) részét képező országgal, Magyarországgal szemben egy, a szövetségbe igyekvő ország, Ukrajna olyan lépést tesz, amelyet háborús felek tesznek egymással, leállítja az energiaellátást. A szövetség agyközpontja, Brüsszel pedig nem a tagország, hanem egy külső ország érdekeit nézi – tette hozzá.
Szerinte világossá vált, hogy mi Ukrajna mesterterve: a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítése, ezáltal pedig a magyar kormány gyengítése, mert gyenge kormány nem tud választást nyerni, a Tisza-kormány pedig beengedné őket az unióba.
Kitért arra, hogy két jogi előírást kell betartani: az egyik az európai társulási megállapodás 276. cikkelye, amely kimondja, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti a tagok energiabiztonságát, a másik a 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf vezetéken orosz kőolajat át kell engedni.
Szólt arról is, hogy Magyarország három lehetőséggel élhet: leállította a dízelellátást Ukrajnába (ez az ukrán dízelforgalom körülbelül 10 százalékát jelenti), nem járul hozzá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segélycsomagot garanciarendszeréhez, amíg nem érkezik olaj Ukrajnából.
A harmadik, még meg nem lépett lehetőségként az államtitkár a villanyellátás leállítását említette, kiemelve, a villany- és gázszektorban az ukrán import 45 százalékát Magyarország biztosítja. Mint mondta, 3 milliárd köbméter gázról van szó, ami 3 millió háztartás ellátására elég, a továbbított áram pedig egymillió háztartást lát el.
Azzal kapcsolatban, hogy Horvátország nem akar orosz olajat szállítani, Czepek Gábor azt mondta, a horvát Janaf vezetéken eddig még soha nem érkezett 2 millió tonnánál több kőolaj évente (ez az orosz Barátságon évi 5 millió tonna), a horvátok szerint a vezeték képes erre, de ezt még igazolni kell, emellett, „a helyzetet kihasználva nyerészkednek a szállítási díjon”.
Czepek Gábor közölte, hogy az Európai Bizottság február 25-ére egyeztető ülést hívott össze Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével.
Ripost hírek
