Tovább nőtt az Európai Unióba menekült ukránok száma

Az előző hónaphoz képest decemberben 0,6 százalékkal emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeznek az Európai Unió valamely tagországában, az illetékes hatóságok a vizsgált hónapban további 24 675 ilyen jogállást biztosítottak ukrajnai menekültek számára - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak - közölte a hivatal.

Az Eurostat jelentése szerint december végén 4 352 645 menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában.

Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig - a tagállamoktól beérkezett adatok szerint - Németország (1 250 620) biztosította, ami a vonatkozó uniós határozatok 28,7 százalékát teszik ki. Németországot Lengyelország (969 240; 22,3 százalék) és Csehország (393 055; 9 százalék) követi.

A rendelkezésre álló adatok szerint az uniós tagállam közül az ideiglenes védelemben részesülők száma 22 országban nőtt decemberben. A legnagyobb növekedést Németországban (+9620; +0,8 százalék), Spanyolországban (+2235; +0,9 százalék) és Romániában (+2160; +1,1 százalék) jegyezték fel. A többi tagállam közül a legjelentősebb csökkenést Franciaországban (-1250; -2,4 százalék) és Észtországban (-470; -1,3 százalék) mérték.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva december végén Csehországban (36), Lengyelországban (26,6), valamint Cipruson és Szlovákiában (mindkettő 25,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesültek ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,7 volt.

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 43 300 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. A vizsgált hónap, december folyamán pedig 445-öt.

Románia 583 tartózkodási engedélyt adott ki decemberben az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte a 217 243-at - tudatta szerdán a román bevándorlási hivatal (IGI).

A közlemény szerint decemberben még egyetlen ukrán állampolgár sem kért menedékjogot a román hatóságoktól. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában. Ők a nemzeti jogszabályok által előírt valamennyi jogot élvezik - szögezte le az IGI.

A román bevándorlási hivatal a menedéket igénylő külföldiek számára hat regionális befogadóközpontban biztosít szállást és ellátást, amelyekben mintegy 1100 férőhely van. Ezek telítettsége jelenleg nem éri el a 20 százalékot.

Románia március 19. óta személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján. Az ukrajnai menekülteknek az IGI bocsát ki fényképes tartózkodási engedélyt.

A román határrendőrség szerdai adatai szerint az Ukrajnából érkező menekültek száma 2022. február 10-től kezdett emelkedni, azóta 13 millió 599 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába.

Újra nő az ukrajnai menekültek száma Csehországban: az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező ukrán menekültek száma jelenleg meghaladja a 397 400-at - derült ki a cseh belügyminisztérium friss kimutatásából.

A statisztikák azt mutatják, hogy fokozatosan változik a menekültek összetétele is: csökken a gyerekek száma, és növekszik a férfiaké.

"A lakosságszámhoz viszonyítva az Európai Unióban továbbra is Csehországban van a legtöbb menekült. Most már papírunk is van erről" - jelentette ki újságírók előtt az ügyvezető kormány szerdai ülése után Vít Rakusan belügyminiszter, a kormány alelnöke.

A tárcavezető elmondta:

a nap folyamán levelet küldött Brüsszelbe azzal a kéréssel, hogy Csehországnak ne kelljen szolidaritási hozzájárulást fizetnie az Európai Unió kasszájába.

Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott közleménye szerint Csehország azon országok közé tartozik, amelyek az elmúlt öt évben felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhetnek a szolidaritási hozzájárulás egy része alól. Másfelől a bizottság szerint Csehország a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatályba lépése után hozzáférhet az uniós szolidaritási alaphoz is.

A cseh belügyminisztérium kimutatása szerint jelenleg 397 ezer ukrán állampolgár él ideiglenes védelmi státusszal Csehországban. Ebből 92 kiskorú. A 60 éven felüliek száma 17 ezer. Az aktív korban lévő menekültek között 164 nő és 124 ezer férfi van.

A menekültek száma azonban folyamatosan újra emelkedik, különösen a férfiaké. A cseh hatóságok szerint ez alapvetően annak a következménye, hogy az ukrán kormány a nyáron engedélyezte, hogy a 18 és 22 év közötti férfiak is külföldre utazhassanak. Az orosz támadás után, 2022 tavaszán a férfiak a menekültek mintegy 20 százalékát tették ki, most arányuk már meghaladja a 33 százalékot.

A cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium hétfőn közölte, hogy a Csehországban élő ukrán menekültek a harmadik negyedévben 8,2 milliárd koronát (131,3 milliárd forint) fizettek be adók és illetékek formájában, ez az összeg több mint a duplája annak, amit segélyként az államtól kaptak.

A közlemény szerint a cseh állam ebben az időszakban 3,9 milliárd korona segélyt fizetett ki az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekülteknek, ami 4,3 milliárd koronával kevesebb, mint amennyit a már dolgozó menekültek befizettek az államkasszába.

Folytatódik az a tendencia, hogy az ukrán menekültektől származó állami bevételek növekednek, míg a kiadások csökkennek - állapította meg a tárca. Ez a tendencia 2023 harmadik negyedében kezdődött el.

Az ukrán menekültekkel foglalkozó civilszervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy az ukrán munkaerő iránt nagy a kereslet, és elsősorban olyan munkahelyeken dolgoznak, amelyeket hosszabb ideje nem sikerült betölteni. Másfelől az is tény, hogy különböző okok miatt az ukrán menekültek szakképzettségét eddig nem sikerült eléggé hasznosítani.

A csehek 60 százaléka szerint Csehország túl sok ukrajnai menekültet fogadott be, akik gazdasági terhet jelentenek az ország számára – derült ki abból az országos közvélemény-kutatásból, amelyet a STEM ügynökség készített.

A felmérés  nyilvánosságra hozott eredménye szerint azt a véleményt, miszerint a társadalom többsége már belefáradt az ukrajnai menekültek jelenlétébe, bár elviseli őket, a megkérdezettek 40 százaléka hangoztatta.

Az emberek 25 százaléka úgy vélte, hogy a cseh lakosság egy része nem szereti az ukrajnai menekülteket. Másfelől a lakosság több mint fele továbbra is támogatja az ukrajnai menekülteket, s az emberek egyharmadának az a véleménye, hogy ezek a menekültek már hasznosak Csehország számára.

"A legfontosabb mutatók, mint a menekültek befogadása és hasznosságuk, illetve tehertételük az ország számára, lényegében változatlan a korábbi mérésekhez képest. Mindezek ellenére erősödnek az ukrajnai menekültek elleni hangok, elsősorban gazdasági téren vannak aggályok, hogy a menekültek fenntartása túl sokba kerül az országnak" – mutatott rá Jirí Táborsky, a STEM elemzője sajtótájékoztatón.

Az elemző úgy látja: amennyiben romlana a gazdasági helyzet, például növekedne a munkanélküliség, számolni kell azzal, hogy megromlana a csehek és az ukránok viszonya is.

A STEM elemzése szerint a felmérésből kitűnik: az embereken meglátszik a nagyszámú ukrajnai menekült hosszú jelenlétéből fakadó "fáradtság", de az aggályok elsősorban politikai jellegűek.

A megkérdezettek legnagyobb része, 40 százalék, azt mondta, hogy "nincs baja az ukránokkal, elviseli őket, de jelenlétük már fárasztó". Az emberek 25 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a közvélemény egy része nem szereti a menekülteket és ellenszenvet érez irántuk.

A megkérdezettek 50 százaléka, akárcsak a korábbi felmérés során, úgy vélekedett, hogy az ukrajnai menekültek csehországi gazdasági integrációja sikeres. További 36 százalék sikeresnek véli a menekültek nyelvi integrációját is.

Általánosabb kérdésre válaszolva az emberek 52 százaléka helyesnek tartja, hogy Csehország befogadja az ukrajnai menekülteket, és 31 százalék szerint már hasznosak a gazdaság és Csehország fejlődése számára. Lényegében ezek voltak az arányok a korábbi felmérésen is – jegyezte meg a STEM.

Csehország a prágai belügyminisztérium kimutatása szerint eddig több mint 650 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, adott nekik védettégi státust. Jelenleg még mintegy 370 ezer menekült él Csehországban, közülük több mint 150 ezernek már van munkahelye.