POLITIK
A gyerekekre is fejkendőt akarnak.
Ausztriában heves vitát robbantott ki az a jogszabály, amely megtiltja a 14 év alatti tanulók számára, hogy fejkendőt viseljenek az iskolákban. A már több tartományban hatályos szabályozás ellen civil és jogvédő szervezetek tiltakoznak, szerintük a törvény diszkriminatív a muszlim közösséggel szemben és alkotmányossági kérdéseket is felvet. Egyelőre csak figyelmeztetésben részesíthetik a szabályszegő muszlim diákokat, de a következő tanévtől pénzbírság is kiszabható lesz.
Osztrák rendőrök azt követelik egy muszlim lánytól, hogy fedje fel az arcát és igazolja magát Forrás: AFP
Ausztriában élénk közéleti vitát váltott ki az a szabályozás, amely megtiltja a 14 évnél fiatalabb muszlim tanulók számára a fejkendő viselését, és amely több tartományban már életbe is lépett. Jogvédő csoportok és civil szervezetek úgy látják, hogy az intézkedés hátrányosan diszkriminatív, ezért tiltakozó akciót szerveznek az osztrák fővárosba. Az új törvény bevezetése fokozatosan történik, kezdetben tájékoztatással és figyelmeztetéssel élnek, később azonban pénzbírság is kiszabható lesz a törvényszegőkre – írja az Origo az Exxpress alapján.
Fotó: AFP
A jogszabályt 2025 decemberében fogadták el. Az iskolai szünetet követően indult az úgynevezett tájékoztató időszak, amelynek során azokat a 14 év alatti tanulókat figyelmeztetik, akik fejkendőben jelennek meg az iskolában. Ha a diákok nem hajlandók eleget tenni az új szabályoknak, a 2026/27-es tanévtől 150 és 800 euró közötti bírságot szabhatnak ki rájuk. A bécsi sajtótájékoztatón több felszólaló is bírálta a szabályozást, emellett alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a független Esélyegyenlőségi Ügyészség vezetője, Sandra Konstatzky, valamint Marawan Mansour ügyvéd. Egy mintegy húsz szervezetet tömörítő koalíció pedig február 13-ára demonstrációt hirdetett Bécsben.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, már iszlám vallású tanulókból van a legtöbb Bécs általános és középiskoláiban. Ugyanakkor több tanulmány is arra figyelmeztet, hogy a bécsi muszlim fiatalok nemcsak vallásosabbak az átlagnál, hanem gyakrabban képviselnek elutasító vagy szélsőséges nézeteket. Ezek között szerepel az antiszemitizmus, az LMBTQ-közösséggel szembeni előítélet, valamint a nők egyenjogúságának elutasítása.
Az osztrákok követelik az integrációra vonatkozó egyértelmű szabályok bevezetését és a szabályok be nem tartása esetén szigorúbb intézkedéseket. Egy tanulmány szerint növekszik a bevándorlók iránti ellenszenv Ausztriában, különösen a muszlimokkal való együttélés negatív megítélése erősödik. Tízből hét osztrák úgy véli, hogy az ország nem képes megfelelően kezelni a menekültek és menedékkérők beáramlását.
Illusztráció
Az Osztrák Integrációs Alap megbízásából végzett felmérés eredményei egyértelműek: a megkérdezettek 68 százaléka negatívnak tartja a muszlimokkal való együttélést. Emellett az osztrákok 88 százaléka támogatja a kötelező integrációt és szankcionálná azokat, akik nem illeszkednek be. A meglévő integrációs lehetőségeket csak a válaszadók 70 százaléka tartja elégségesnek.
Az osztrákok fizetik az integrációs költségeket
Több mint százötvenezren vettek részt csak online németnyelv-tanfolyamokon, és több mint kétszázezren tanácsadásokon, leginkább Bécsben. Körülbelül 12 ezer személy vett részt a menekültügyi és kiegészítő védelemre jogosultak számára kötelező érték- és orientációs tanfolyamokon 2024-ben. Mindezt az osztrák adófizetők finanszírozzák. Az eredmények azonban alulmúlják a lakosság elvárásait.
Az integrációt kritikus szemmel nézik az osztrákok, főként a muszlimok esetében, miközben Bécs mágnesként vonzza az arab térségből érkező bevándorlókat
A megkérdezettek 64 százaléka állítja, hogy gyakran aggódik a menekültek és bevándorlók integrációja miatt. A politikai iszlám terjedését (62 százalék), a különböző származási csoportok közötti konfliktusokat (56 százalék) és a 2015-höz hasonló újabb migrációs hullámot (49 százalék) is aggasztónak tartják.
A menekültekkel és migránsokkal való együttélés legfőbb kihívásaként a válaszadók elsősorban a németnyelv-tudás hiányát (59 százalék), a nőkkel szembeni attitűdöt, a politikai iszlámot és a szociális rendszerrel való visszaéléseket említik. Sokak szerint a családegyesítést a lehető leghosszabb időre fel kell függeszteni, és sok osztrák kritikus pontnak tartja gyermekei számára a muszlim diákokkal közös osztályokat is az iskolákban.
Az FPÖ bécsi vezetője, Dominik Nepp a felmérést egyértelmű jelzésnek tartja.
Az embereknek elegük van a párhuzamos társadalmakból, az integrációt elutasító csoportokból és a baloldal bagatellizálásából. Biztonságot, egyértelmű szabályokat és elkötelezettséget akarnak értékeink iránt. Azonnal meg kell szüntetni a munkát és integrációt elutasító nem osztrák állampolgároknak folyósított horribilis minimális szociális segélyeket is
– fogalmazott.
Egy reprezentatív felmérés szerint az osztrákok elégedetlenek a menekültpolitikával. A nagy többség egyértelműen támogatja a kitoloncolásokat, még a nem biztonságos származási országokba is.
Politikai bomba, amit nehéz lesz hatástalanítani
Egyre nő a szkepticizmus a menedékpolitikával szemben: A Der Pragmaticus magazin megbízásából a Unique Research által végzett új, reprezentatív felmérés szerint az osztrákok 85 százaléka támogatja az elítélt bűnözők származási országukba való visszaküldését – még akkor is, ha ezeket az országokat nem tartják biztonságosnak.
A válaszadóknak csupán 12 százaléka elégedett a jelenlegi menekültügyi és migrációs politikával. A felmérés egyértelműen azt mutatja: az osztrákok körülbelül egyharmada „egyáltalán nem elégedett” a menekültpolitikával, közel 20 százalékuk „inkább elégedetlen”, míg egy másik harmaduk továbbra is vegyes véleményen van.
Ez megerősíti azt a benyomást, hogy a lakosság egyre szigorúbb intézkedéseket követel a bűnözőkkel szembeni fellépés és a migrációs politika terén.
Alexander Dubowy politológus a lapnak elmondta: „Európa emberi jogainak védelme egykor pajzsként szolgált a totalitarizmus ellen. Ma azzal fenyeget, hogy megbénítja a cselekvési képességet, és védtelenné teszi Európa politikáját az új kihívásokkal szemben.” Dubowy úgy látja, hogy különösen az igazságszolgáltatás játszik egyre nagyobb szerepet politikai téren: „Egyre inkább a bírák alakítják a politikát. A kérdés itt nem az, hogy az emberi jogok megvitathatók-e, hanem az, hogy hosszú távon garantálható-e azok érvényesíthetősége.”
Migránsok integrációja: az osztrákok fizetik a költségeket
Több mint százötvenezren vettek részt csak online német nyelvtanfolyamokon, és több, mint kétszázezren tanácsadásokon, leginkább Bécsben. Körülbelül 12 000 személy vett részt a menekültügyi és kiegészítő védelemre jogosultak számára kötelező érték- és orientációs tanfolyamokon 2024-ben. Mindezt az osztrák adófizetők finanszírozzák. Az eredmények azonban alulmúlják a lakosság elvárásait.
Az integrációt kritikus szemmel nézik az osztrákok, főként a muszlimok esetében, miközben Bécs mágnesként vonzza az arab térségből érkező bevándorlókat.
A megkérdezettek 64 százaléka állítja, hogy gyakran aggódik a menekültek és bevándorlók integrációja miatt. A politikai iszlám terjedését (62%), a különböző származási csoportok közötti konfliktusokat (56%) és a 2015-höz hasonló újabb migrációs hullámot (49%) is aggasztónak tartják.
Az osztrákok közel fele fél egy újabb, a 2015-höz hasonló migrációs hullámtól.
A menekültekkel és migránsokkal való együttélés legfőbb kihívásaként a válaszadók elsősorban a német nyelvtudás hiányát (59%), a nőkkel szembeni attitűdöt, a politikai iszlámot, és a szociális rendszerrel való visszaéléseket említik. Sokak szerint a családegyesítést a lehető leghosszabb időre fel kell függeszteni, és sok osztrák kritikus pontnak tartja gyermekei számára a muszlim diákokkal közös osztályokat is az iskolákban.
Ripost hírek
