
Szlovénia korlátozná a fiatalok közösségi média használatát
Európában több ország is ezt tervezi.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy jogszabályt dolgozzanak ki a 16 éven aluli gyermekek közösségimédia-használatának korlátozására - közölte Matej Arcon miniszterelnök-helyettes a kabinet ülése után.
Kiemelte: a kezdeményezést az oktatási tárca vezeti, a javaslatok kidolgozásába iparági szakértők és a digitális átalakításért felelős minisztérium is bekapcsolódik az intézkedések elfogadása előtt.
Arcon szerint a gyermekek és a 16 év alatti fiatalok közösségimédia-használatának negatív hatásait megelőzni kívánó jogszabály előkészítését más országok hasonló lépései inspirálták.
A kormány a tartalommegosztással foglalkozó közösségi platformok szabályozását tervezi, és egyelőre a 16 éven aluliak hozzáférésének korlátozását célozza
- mondta, megnevezve egyebek mellett a TikTokot és a Snapchatet.
Hozzátette: a jogszabályi keretet szakértői véleményekkel egészítik ki, és előkészítik a hálózatok korlátozásának jogalapját a gyermekek és fiatalok védelme érdekében.
A 16 éven aluliakra vonatkozó közösségimédia-tilalom decemberi ausztráliai bevezetése nyomán Európában több országában erősödött a hasonló lépések iránti igény.
Franciaország, Dánia és Görögország konkrét intézkedésekkel jár az élen, Spanyolország és Portugália pedig ezen a héten jelentett be életkori korlátozásokat.
Uniós szinten is megjelentek a szigorúbb felügyeletre és korlátozásokra irányuló felhívások. Az Európai Parlament tavaly novemberben elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában a közösségi média, a videómegosztó platformok és a mesterségesintelligencia-eszközök önálló használatára 16 éves korhatár bevezetését szorgalmazta, a 13-16 évesek számára szülői vagy gondviselői hozzájárulással.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben szintén egy uniós szintű korhatár megfontolását sürgette, és szakértői testület felállítását jelentette be további javaslatok kidolgozására - emlékeztetett a szlovén média.
Az Európai Parlament tavaly novemberben elfogadott nem jogalkotási jelentésében európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Az elfogadott dokumentum szerint a 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői engedéllyel férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.
A képviselők szerint a kiskorúakat egyre súlyosabb fizikai és mentális egészségügyi kockázatok érik az online térben. A parlament ezért erősebb védelmet sürget az olyan manipulatív digitális gyakorlatokkal szemben, amelyek növelhetik a függőség kialakulásának esélyét, és rontják a gyermekek koncentrációs képességét.
A jelentésben támogatják az Európai Bizottság korhatár-ellenőrző alkalmazásra és európai digitális személyazonosságra irányuló fejlesztéseit, ám hangsúlyozzák, hogy az életkor-ellenőrző rendszereknek pontosnak kell lenniük, és meg kell őrizniük a kiskorúak magánszféráját. A testület ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mindez nem mentesíti a platformokat a felelősség alól, amelyeknek a szolgáltatásokat eleve biztonságosra, életkorhoz igazítva kell megtervezniük.
Az Európai Parlament emellett határozottabb fellépést vár az Európai Bizottságtól a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtása érdekében. A képviselők szerint szükség van a függőséget okozó online funkciók visszaszorítására, valamint a szabályokat tartósan megszegő platformok akár teljes betiltására is.
A javaslat kitér a célzott hirdetések, az influenszer marketing és más manipulatív technikák korlátozására, illetve arra, hogy a szerencsejátékszerű elemeket a jövőben ne lehessen kiskorúak számára elérhetővé tenni. A képviselők sürgetik továbbá a mesterséges intelligencia által jelentett etikai és jogi kihívások kezelését, különösen a deepfake-tartalmak, az MI-alapú virtuális társak és a nem kívánt, manipulált felvételeket készítő alkalmazások miatt.
Spanyolország is megtiltaná a 16 év alattiak hozzáférését a közösségi médiához, és további intézkedéseket tervez a biztonságos, demokratikus, alapvető jogokat tiszteletben tartó digitális környezet garantálására - jelentette be a spanyol kormányfő Dubajban, a kormányközi világtalálkozó (WGS) plenáris ülésén.
"A közösségi média bukott állammá vált, ahol a törvényeket figyelmen kívül hagyják, a bűncselekményeket tolerálják, a dezinformáció többet ér, mint az igazság, és a felhasználók fele gyűlöletkeltő támadásoknak van kitéve" - fogalmazott Pedro Sánchez.
A miniszterelnök hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét a kiskorúak védelme és a közösségi média ellenőrzésének megerősítése iránt, amelynek érdekében ötpontos intézkedéscsomagot készül elfogadni jövő heti ülésén.
A hozzáférési tilalom bevezetése mellett kötelezni fogják a digitális platformokat hatékony életkor-ellenőrző rendszerek alkalmazására, valamint az algoritmusok manipulálását bűncselekménynek minősítenék, a platformok vezetőit pedig jogilag felelőssé tennék az általuk irányított felületeken elkövetett jogsértésekért, ha nem távolítják el a törvénysértő vagy gyűlöletkeltőnek ítélt tartalmakat.
"A gyűlöletet túl sokáig láthatatlannak és számszerűsíthetetlennek tartották, de ezt meg fogjuk változtatni egy olyan eszközzel, amely a jövőbeli szankciók meghatározásának alapját képezi, mert a gyűlölet terjesztésének ára van" - mondta, ismertetve a "gyűlölet- és polarizációs lábnyom" követésére alkalmas rendszer tervezett bevezetését, amely feltárja, hogyan táplálják a digitális platformok a megosztottságot és erősítik fel a gyűlöletet.
Pedro Sánchez beszámolt arról is, hogy Spanyolország koalícióra lépett öt másik európai állammal, hogy összehangolt és hatékony módon, nemzetközi szinten is előmozdítsa a közösségimédia-platformok szigorúbb, gyorsabb és hatékonyabb szabályozásának végrehajtását.
Az európai országok közül elsőként Görögország jelentette be tavaly októberben, hogy korlátozza a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához, idén január végén pedig a francia Nemzetgyűlés fogadott el első olvasatban egy hasonló tartalmú törvényjavaslatot.
Az Európai Bizottság iránymutatása tavaly nyár óta teszi lehetővé a közösségi hálózatokhoz való hozzáférés nemzeti jogban történő szabályozását.







