Az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es felrobbantása egy titkos, nemzetközi művelet része volt. A német Der Spiegel kutatása szerint a terrorcselekményt ukrán szabotőrök hajtották végre, miközben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) emberei már sokkal korábban tudomást szereztek a tervekről. A beszámoló szerint az amerikaiak kezdetben nem ellenezték a szabotázsműveletet, amelynek még a technikai részleteket is megvitatták a merénylőkkel.

Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantása egy bonyolult nemzetközi színtéren zajló titkos művelet része volt. A német Der Spiegel kutatása szerint habár a CIA tagadta a részvételt, az akcióban az ukrán szakemberek mellett amerikai hírszerzők is részt vettek.

A német lap szerint 2022 tavaszán, amikor Oroszország először támadta meg Kijevet, a város Podil kerületében különleges találkozók zajlottak. Az amerikai külügyi hírszerző szolgálat, a CIA képviselői találkoztak az ukrán szabotázsszakértőkkel. A résztvevők már régóta ismerték egymást, így a beszélgetések bizalmas légkörben zajlottak.

Az ukránok ekkor vetették fel az Északi Áramlat felrobbantásának ötletét. A vezetéken keresztül Oroszország több milliárd köbméter gázt juttatott Németországba, így közvetve finanszírozta katonai tevékenységét Ukrajna ellen. A merénylők terve szerint a csővezetékek megrongálása jelentős politikai és gazdasági nyomást gyakorolt volna Moszkvára.

A Der Spiegel több ukrajnai emberrel is tudott beszélni, akik beszámoltak a találkozók részleteiről. Leírásuk szerint az amerikaiak sokkal korábban tudtak a támadás terveiről.

Az amerikai ügynökök kezdetben jóindulatú hallgatókként jelentek meg, és a technikai részleteket is megvitattak a szabotázsműveletről. Az ukrán források szerint az amerikaiak nem ellenezték az ötletet a kezdeti szakaszban, sőt, bizonyos mértékű bátorítást is adtak, később azonban óvatosabb álláspontra váltottak.

Az Északi Áramlat felrobbantásának előkészítése

A német lap szerint a tervezést a titkos ukrán parancsnokság irányította, élén Szerhij K.-val, aki korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges egységében dolgozott. A férfi és kollégái már az oroszbarát szeparatisták elleni akciókban is részt vettek, és a 2014-es Majdan téri forradalom után a CIA-val közösen alakítottak elit erőt. A 2022-es támadásnál a cél először Kijev védelme volt, majd a gázvezetékek elleni művelet vált stratégiai prioritássá.

A művelet kódneve „Diameter” (Átmérő) lett, az előkészítés alatt pedig a szabotőrök különböző útvonalakat, hajókat, robbanóanyagokat és merülési mélységeket mérlegeltek. A legfőbb céljuk, hogy a Balti-tengeren a csővezetékeket olyan pontokon rongálják meg, ahol a hatás maximális, de a veszteségek minimalizálhatók lehettek.

A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI/AP/Dán fegyveres erők)

Az amerikaiak a kezdeti fázisban támogató jelleggel jelentek meg. A Spiegel szerint az ukránok még azt is feltételezték, hogy a CIA finanszírozhatja a műveletet. Az amerikai hivatalos állásfoglalás szerint azonban ezek az állítások teljesen hamisak, a konkrét részleteket pedig nem kívánták kommentálni.

A kutatás szerint azonban az amerikai tisztviselők ismerték a terveket, és csak később igyekeztek figyelmeztetni az ukránokat a művelet veszélyeire.

A holland katonai biztonsági szolgálat (MIVD) 2022 nyarán egy ukrajnai forráson keresztül értesült a támadási tervekről, és értesítette a CIA-t és a német hírszerzést, a BND-t.

A Spiegel forrásai szerint a német hatóságok ekkor szkeptikusak voltak, többek között a tervezett időpont miatt, de a szabotőrök csupán elhalasztották a műveletet.

A terrorművelet kivitelezése

Úgy tudják, hogy a parancsnokság új finanszírozót talált, és egy ukrán magánszemély fedezte a körülbelül 300 ezer dolláros költségeket, beleértve a hajóbérlést, a felszerelést és a robbanóanyagot. 2022. szeptember 7-én egy bérelt vitorlás jacht indult Warnemündéből a Balti-tenger felé. A fedélzeten hat férfi és egy nő tartózkodott, köztük civil búvárok és a hajó kapitánya, Szerhij K. irányítása alatt.

Közel három héttel később szeizmográfok jelezték a robbanásokat.

Svédországban a lökéshullámok olyan erősek voltak, hogy a tenger felszínén több ezer méter széles gázbuborékok keletkeztek. Az Északi Áramlat négy ágából három megsemmisült, jelentős csapást mérve Oroszország európai gázellátására.

Az Északi Áramlat felrobbantása nem csupán technikai siker volt, hanem stratégiai üzenet is Ukrajnának.

A csővezetékek megszüntetése csökkentette Németország energiafüggőségét Oroszországtól, és egyúttal megnövelte a Kreml politikai kitettségét. Ukrajna számára a művelet a háborús ellenfél gyengítését szolgálta, miközben a nyugati szövetségesek, elsősorban az Egyesült Államok, közvetetten támogatták az elképzelést, bár a nyilvános állásfoglalás szerint hivatalosan nem.

A művelet részletei rámutatnak a titkos akciók összetett hálózatára, ahol az állami ellenőrzés, a hírszerzői együttműködés és a magánfinanszírozás keveredett. Bár a CIA hivatalosan tagadta részvételét, a kutatás azt sugallja, hogy amerikai tisztviselők már a tervezés korai szakaszában tudomást szereztek a műveletről, és kezdetben nem ellenezték azt.

Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró azonban azt állította korábban, hogy az amerikai haditengerészet búvárai tobbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2. gázvezeték alatt, a műveletről szóló döntést pedig maga Joe Biden elnök hozta meg.

Hersh szerint az Egyesült Államok búvárjai a Baltops 2022 nemzetközi hadgyakorlat leple alatt C4-tölteteket helyeztek el a gázvezetékek körül, amiket később felrobbantottak.

Biden döntése, hogy szabotálja a csővezetékeket, több mint kilenc hónapig tartó, szigorúan titkos vitát követően született meg. A washingtoni nemzetbiztonsági közösségen belül azt vitatták meg, hogy hogyan lehetne a legjobban elérni ezt a célt. Ez idő alatt a kérdés nem az volt, hogy végrehajtsák-e a küldetést, hanem az, hogy hogyan hajtsák végre anélkül, hogy nyíltan tudná a nemzetközi közösség, hogy ki a felelős érte

– fejtette ki Hersh.

Minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas amerikai Seymour Hersh azt írta leleplező cikkében, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. Hersh – a saját elmondása szerint – hónapokon keresztül nyomozott az ügyében, a cikkben szereplő állításit pedig több, a szabotázsakcióban részt vevő kormányzati tisztségviselővel készített interjú alapján fogalmazta meg.

Az Északi Áramlat 2 vezetékből szivárgó gáz a szabotázsakció után, Bornholm-sziget közelében, 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI)

A terjedelemles írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház végül úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

A Balti-tenger alatt futó vezeték elleni támadás megtervezését 2021 decemberében kezdte meg Washington, amikor az amerikai hírszerzés már biztos volt benne, hogy Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb támadást fog indítani Ukrajna ellen. Az titkosszolgálati akciót egy különleges munkacsoport koordinálta, melyet Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozott létre és vezetett. A haditengerészet szakértői azt javasolták, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő pedig távolról felrobbantható, késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobását látta a legcélravezetőbbnek. A tárgyalások során a CIA emberei állítólag csak azt hajtogatták, hogy bárhogyan is viszik végbe a robbantást, annak titokban kell maradnia, és nem szabad semmilyen bizonyítékot hátrahagyni.

A munkacsoport tárgyalásain részt vevő személyekkel készített interjúi alapján Seymour Hersh azt írta, hogy a tervezésben részt vevők tisztában voltak vele, hogy „háborús cselekményt” terveznek elkövetni. Egyes tisztviselők arra ösztönözték a Fehér Házat, hogy teljesen ejtse az ötletet. A CIA és a külügyminisztérium néhány magas beosztású tisztségviselője pedig egyenesen azt mondta Biden közvetlen beosztottjainak: „Ezt ne csináljuk. Ez hülyeség, Ez politikai rémálom lesz, ha kiderül.”

A Biden-adminisztráció tervét 2022 júniusában kezdték el megvalósítani, amikor az amerikai haditengerészet speciális búvárai C4-es típusú robbanóanyagot helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán a Baltic Operations 22 (BALTOPS 22) nevű NATO-hadgyakorlat álcája alatt. A vezetékre telepített robbanószerkezeteket az amerikaiak jelentősen átalakították. Többek közt álcázták őket, mivel tisztában voltak vele, hogy az orosz haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amely képes a víz alatti aknák felderítésére és kioldására. Emellett a bombák ellenálló képességét is radikálisan megnövelték, ugyanis nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök mikor tervezi megnyomni a „piros gombot”.

A bombákat végül a telepítésük után három hónappal,hozták működésbe egy szonárbója által küldött távjelzés segítségével. A bóját a norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe dobta le a tengerbe, az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. Ezt követően először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 robbant fel, és a négy csővezetékből három teljesen üzemképtelenné vált.

Az Északi Áramlat gázvezeték nyomvonala a Balti-tenger alatt

Közvetlenül a robbanás után az amerikai média úgy kezelte az ügyet, mint egy megoldatlan rejtélyt, és többször is megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Ezt követően pedig egyáltalán nem foglalkoztak a szabotázsakcióval. Ezzel párhuzamosan Moszkva „terrortámadásnak” minősítette a történteket, és kijelentette, hogy abból az USA profitálta a legtöbbet, mivel felgyorsította Európa orosz gázfüggőségének csökkentését.

Joe Biden egyébként sajtótájékoztatón – amit éppen Olaf Scholz német kancellárral együtt tartott – az Északi Áramlat „végét” ígérte orosz támadás esetén, egy újságírói kérdés nyomán. A svéd főügyészség pedig arról adott hírt, hogy az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékkel egyértelműen szabotázsakció történt, miután robbanószer maradványait találták meg a tengerfenéken.

A miheztartás végett fontos elmondani, hogy eddigi pályafutása során Seymour Hersh számos olyan leleplező cikket publikált már, amelyek fenekestül felforgatták az amerikai bel- és külpolitákát. Többek közt részben ő tárta fel a Watergate-botrányt, felfedte Kambodzsa titkos bombázását, valamint ő számolt be először az Abu Ghraib börtönben fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódról. Az amerikai csapatok által Vietnámban elkövetett My Lai-i mészárlás leleplezéséért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott.

Északi Áramlat felrobbantása: CIA-ukrán együttműködés