Brüsszel csak Magyar Péterben bízik

Az Európai Unió vezetése olyan rendkívüli terven dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajna már 2027-ben részlegesen csatlakozzon az Európai Unióhoz – derül ki uniós diplomaták és tisztviselők nyilatkozataiból. A cél az, hogy Kijevet minél szorosabban az EU-hoz kössék, még azelőtt, hogy az összes tagsági feltételt teljesítené.

A tervezet szerint Ukrajna már a reformfolyamat lezárása előtt helyet kaphatna az uniós döntéshozatalban, miközben a teljes jogú tagsághoz szükséges átalakításokat csak később fejezné be. A brüsszeli elképzelést informálisan „fordított bővítésnek” nevezik – közölte a Politico.

Az ukrán vezetés szerint a gyorsított csatlakozásnak biztonságpolitikai jelentősége van. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott: Oroszország megpróbálja megakadályozni Ukrajna európai integrációját, ezért kulcsfontosságú egy konkrét csatlakozási dátum rögzítése. Kijev állítása szerint technikailag készen állna a tagságra 2027-re.

Részleges tagság, teljes reformok később

Az Európai Bizottság már megkezdte az ukrán csatlakozási tárgyalások előkészítését: a hat jogi tárgyalási fejezetből hármat már megnyitottak, továbbiakról pedig márciusban tárgyalnának. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza: a demokratikus, igazságügyi és intézményi reformokat Ukrajnának végre kell hajtania.

A tervek szerint az új modell nem csökkentené a belépési feltételeket, hanem politikai üzenetet küldene azoknak az országoknak – köztük Ukrajnának, Moldovának és Albániának –, amelyek csatlakozását háború vagy egyes tagállamok ellenállása hátráltatja.

Magyarország akadály lehet

A legnagyobb akadályt Magyarország jelenti, mivel az uniós bővítéshez egyhangú döntés szükséges. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanis következetesen ellenzi Ukrajna EU-tagságát. A Politico cikkében megjegyezte: Brüsszelben ezért figyelemmel kísérik az áprilisi magyarországi választásokat.

Uniós források szerint abban bíznak, hogy kormányváltás esetén a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter – aki korábban népszavazást ígért a kérdésben – enyhíthet a magyar ellenálláson.

Trump szerepe és végső eszközök

Amennyiben Orbán Viktor hivatalban marad, Brüsszel más megoldásokat is mérlegel. Uniós vezetők szerint Donald Trump amerikai elnök – aki jó kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnökkel – közvetítő szerepet vállalhatna egy ukrajnai békemegállapodás részeként.

Ha ez sem vezet eredményre, végső eszközként felmerülhet Magyarország szavazati jogának felfüggesztése az uniós alapszerződés 7. cikke alapján. Ez lehetővé tenné, hogy Magyarország ne akadályozhassa Ukrajna csatlakozását. Uniós diplomaták szerint erre csak a választások után kerülhet sor.

Orbán Viktor miniszterelnök országjárásának szekszárdi állomásán adott interjút a Hír TV-nek. A kormányfő arról beszélt: Ukrajna aktívan részt vesz a magyar belpolitikában, és célja egy Ukrajnát támogató kormány hatalomra juttatása Magyarországon.

„A kijeviek megtették a tétjüket, ők a Tisza Pártra tesznek, pénzt, energiát nem kímélnek” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: „ők finanszírozzák egyébként a Tisza Pártot, erre megvannak a tények, ezek ismertek.”

Orbán Viktor szerint Ukrajna nemcsak politikai, hanem technológiai eszközökkel is támogatja az ellenzéki pártot – közölte a Magyar Nemzet.

„Kifinomult informatikai technológiákkal támogatják a Tiszát, ezért is volt a Tisza-adatbotrány, amiben ukrán cégek működtek közre”

– mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: Kijev célja az, hogy Magyarország fegyverrel, pénzzel, sőt akár katonákkal is támogassa Ukrajnát, valamint támogassa az ország európai uniós csatlakozását. Véleménye szerint egy ilyen irányváltás súlyos gazdasági következményekkel járna.

„Kijev nem egyszerűen csak óhajt valamit, Kijev aktívan dolgozik azért, hogy Magyarországon kormányváltás legyen, ukránbarát kormány legyen Magyarországon”

– jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök az interjú végén úgy fogalmazott: „Az ukránok ma a nemzeti magyar kormány ellen dolgoznak.”

Az ukránoknak meg kell érteniük, hogy föl kell adni azt az állandó követelőzést Kijev, vagy bocsánat Brüsszelben, hogy állandóan el akarják intézni, hogy Magyarországot lehasítsák, leválasszák az olcsó orosz energiáról - jelentette ki Orbán Viktor a szombathelyi háborúellenes gyűlésen.

Azért nem szabad beengedni az EU-ba az ukránokat a következő belátható időszakban, mert folyamatos háborús fenyegetést jelentenek ránk nézve azáltal, hogy bármikor kialakulhat egy orosz-ukrán konfliktus – szögezte le a kormányfő, aki kitért arra is, hogy az őstermelőink már most „prüszkölnek”, mert

a sokkal könnyebb ukrajnai szabályozás mellett előállított, rosszabb minőségű, de olcsóbb termékek már most kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára. Ha beengedik az ukránokat, tönkreteszik a közép-európai gazdákat és gazdaságot

– jelezte, és megjegyezte, a szabad mozgást és ezeket felejtsék el.

Rámutatott: ugyanakkor nem szabad és nem is lenne értelmes „lerúgni őket magunkról”. Valamilyen együttműködést ki kell alakítani, ami jó nekik és jó nekünk is. Orbán Viktor ezt nevezte stratégiai partnerségnek és kijelentette: az ukránokkal kell együttműködni, de tagságról szó sem lehet.

Kijelentette:

fel kell adniuk az ukránoknak azt az állandó követelőzést Brüsszelben, hogy leválasszák Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Amíg Ukrajna ezt teszi, az ellenségünk, az elementáris érdekünket sérti

– fogalmazott, és kitért arra, ha nincs orosz olaj és gáz, akkor a mostani áraknak a többszörösét kellene fizetni Magyarországon is.

Ha bárki – ideértve Kapitány Istvánt – olyat mond, hogy le lehet Magyarországot választani az olcsó orosz energiáról, és közben meg lehet védeni a rezsicsökkentést, az buta vagy hazudik, ez nem lehetséges – jegyezte meg.

Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni – mondta Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök szombati háborúellenes gyűlésén Szombathelyen. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok 1999-ben a szerbek megtámadására akarta rábírni Magyarországot. „Lehet nemet mondani, ha van vér a pucában” – jelentette ki a miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy aki fiatalként a Tiszára szavaz, a saját jövője ellen szavaz, aki a Fideszre szavaz, a saját jövője mellett szavaz.

Minden héten történik valami, ami közelebb visz bennünket a háborúhoz – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: azért van mindig újdonság, megbeszélni való a háborúellenes gyűléseken, mert új dolgok történnek. Most a NATO-főtitkár azt mondta, hogy „ott leszünk földön, vízben, levegőben”, és katonákat fogunk állomásoztatni Ukrajna területén – mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: ezzel párhuzamosan az Európai Néppárt – ahova a Tisza Párt is tartozik – vezetője Zágrábban arról beszélt, hogy ő olyan katonákat szeretne látni Ukrajnában, akiknek az egyenruháján európai uniós szimbólumok vannak. Mi tagok vagyunk az Európai Unióban, mi nem akarunk látni ilyen katonákat Ukrajna területén, és különösen nem akarunk ilyen egyenruhában magyar fiatalokat látni Ukrajna területén – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint

a 2026 és 2030 közötti évek a legkockázatosabb évek lesznek talán az életünk során. Ekkor dől el, hogy Európa háborúba megy-e, és mi megyünk-e velük – hangoztatta.

A kormányfő úgy fogalmazott: a fiatalok a mi gyerekeink, unokáink, és a fiatalokban nyugodtan bízhatunk, az alma nem szokott messze esni a fájától. Megjegyezte: néhány jóhangulatú koncert utáni skandálót nem keverne össze a fiatalokkal, „mond ott az ember mindenfélét”.

Bízhatnak a fiatalokban, beszélhetnek velük, értelmesen szólhatnak hozzájuk, a legnehezebb politikai ügyeket is meg tudják velük beszélni

– mutatott rá. Kijelentette: nem mondanak le a saját fiataljaikról, úgysem mint szavazókról, arra kérik őket, jöjjenek el az áprilisi választáson, és szavazzanak a saját jövőjükre, a Fideszre. Aki fiatalként a Tiszára szavaz, a saját jövője ellen szavaz, aki a Fideszre szavaz, a saját jövője mellett szavaz, ezt kell megbeszélni a fiatalokkal – mondta.

Orbán Viktor azoknak, akik szeretnek „dafke” ellentmondani a szüleiknek, azt tanácsolta: vegyék komolyan magukat, lázadjanak Brüsszel ellen, onnan fenyegeti Magyarországot a veszély. A kamulázadás nem ér semmit, a magyar kormány ellen lázadni nem nagy dolog

– mondta.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen a szombathelyi Haladás Sportkomplexumban 2026. február 7-én – MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor a gyűlésen korábban felszólaló V. Németh Zsolt szavaira is reagálta idézte fel a történteket, a fideszes országgyűlési képviselő ugyanis azt mondta, hogy szerencsére a délszláv háború nem jelentett közvetlen fenyegetést Vas megye számára. A kormányfő elmondta, hogy 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte őt, Magyarország nyissa meg a második frontot, és támadja meg a szerbeket, „vagy legalább is lőjük őket Magyarországról a Vajdaságon keresztül egészen Belgrádig”.

„Hogy önök nem kerültek akkor háborúba, ahhoz az kellett, hogy az akkori kormány az amerikai elnök direkt kérésére azt mondja, hogy No, sir. Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak annyit tud, hogy Yes, Sir, akkor önök nyakig álltak volna, mindannyian nyakig álltunk volna abban a háborúban”

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Szombathely városában mind a pártlisták versenyében, mind az egyéni jelöltek versenyében magabiztosan vezetünk – mondta. Úgy fogalmazott: a választás közeledtével mindenki latolgat,

„fölmérésnek álcázott propagandajelentéseket is lehet olvasni”. „Azoknak ne higgyenek, higgyenek inkább nekem”

– jelentette ki, jelezve, hogy méréseik szerint Szombathelyen magabiztosan vezetnek a kormánypártok.

A miniszterelnök reményeit fejezte ki, hogy Vámos Zoltán be is váltja ezt az esélyességet, de mint mondta, „a hangsúly a beváltáson van”.

Az esély nem jelent győzelmet, az előny nem jelent győzelmet, győzni egyetlen időpontban lehet: vasárnap este. És ahhoz, hogy nyerjünk, dolgoznunk kell

– hangsúlyozta Orbán Viktor, aki figyelmeztetett: Brüsszel egy olyan kormányt akar Magyarországon hatalomra juttatni, amely az adott pillanatban elküldi a magyarok pénzét Ukrajnába, és elküldi a magyar katonákat a háborúba. Ukránpárti, Brüsszel-párti, háborúpárti kormányt akarnak Magyarországon, és ez az igazi kihívás. Nekünk azokat kell legyőznünk, akik fölülnek ennek a brüsszeli kérésnek – fogalmazott.

Orbán Viktor felidézte, hogy korábban a Fidesz is az Európai Néppárt tagja volt – bár ő maga sosem szavazott Manfred Weberre -, majd azért léptek ki, mert a migráció ügyében Magyarországra akarták kényszeríteni a brüsszeli politikát. A német kancellárral az élen az Európai Néppárt vezérkara azt a követelést fogalmazta meg: Magyarország adja föl azt a politikát, amellyel nem engedi meg, hogy migránsok lépjenek Magyarország területére, sőt kerítést épít, sőt senkit sem enged be, aki arra engedélyt nem kapott a magyar hatóságtól – emlékeztetett.

„Személyesen tudom, hogy mennek a Néppártban a dolgok. Nem lehet okoskodni, mert ha nem azt csinálod, amit mondanak, mondjuk migrációügyben, akkor két lehetőség van: vagy kilépsz onnan vagy végrehajtod” – jelezte. Arra figyelmeztetett, hogy a Tisza Párt nem fog tudni nemet mondani.

Ahhoz nagyon sok minden kell, hogy az ember ilyen kiélezett szituációban nemet mondjon. Az kell, hogy az ember biztosan érezze, hogy amit képvisel, az a magyar nép álláspontja. És ma a legfontosabb civilizációs kérdésekben, mint amilyen a migráció, a családvédelem, a gender és a háború, a magyar nép és a Fidesz van egy pozícióban – szögezte le. Hozzáfűzte: a Tisza, akármit is mond, valójában mást képvisel civilizációsan, ezért nem is tudnak, talán nem is akarnak nemet mondani Brüsszelnek.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyûlésen a szombathelyi a Haladás Sportkomplexumban 2026. február 7-én – MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktor bejelentette: két hét múlva Washingtonban ismét találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, amikor a Békatanács alakuló ülését tartják az amerikai fővárosban. A miniszterelnök a rendezvényen azt mondta, hogy nincs rendezve Ukrajna jövője. Az hogy Ukrajnát az oroszok teljes egészében elfoglalják vagy az történik, amire „én nem fogadnék, de az unió ezt játssza”, hogy Ukrajna és az EU közösen legyőzi az oroszokat a fronton és visszaszorítja akár Moszkváig is. Vagy az történik, hogy egy újabb Afganisztán vagy valami hasonló jön létre, erről ma senki biztosat mondani nem tud – jelentette ki.

Akkor futjuk a legkisebb kockázatot, ha minden ilyen konfliktusból, ami Ukrajna területén van, kimaradunk és közben gondoskodunk a saját megerősítésünkről

– szögezte le a kormányfő. Nem véletlen, hogy Magyarországnak még soha nem volt akkora a devizatartaléka és az aranytartaléka, mint jelenleg és az ország soha még ennyi pénzt nem költött arra, hogy modern fegyvereket szerezzen be és felépítse a hadsereg azon képességét, hogy megállítson bárkit, aki Magyarországgal szembe fordulna – emelte ki Orbán Viktor.

Az ukránokat nem szabad beengedni az Európai Unióba; se egy katonai, se egy gazdasági szövetségbe ne akarjunk velük tartozni, mert abból baj lesz – folytatta a miniszterelnök, aki az első ilyen bajként jelölte meg, hogy belerántanak bennünket a háborúba. Ez még akkor is igaz, ha esetleg békekötés történik, mert ki garantálja, hogy egy-két év múlva nem lesz ugyanígy háború – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az őstermelőink már most „prüszkölnek”, mert az ukrajnai, sokkal könnyebb szabályozás mellett előállított, rosszabb minőségű, de olcsóbb termékek már most kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára. Ha beengedik az ukránokat, tönkreteszik a közép-európai gazdákat és gazdaságot

– figyelmeztetett a kormányfő.