Brit és francia ejtőernyősök készülnek Ukrajnába

Brit és francia ejtőernyősök készülnek egy esetleges ukrajnai, hivatalosan békefenntartó küldetésre – erről ír a The Telegraph brit hírportál. Zelenszkij még a tettre készek koalíciójának január elején tartott megbeszélése idején jelentette ki: az Egyesült Királyság és Franciaország katonai jelenléte Ukrajnában kötelező-idézi a lapot a hirado.hu.

A The Telegraph szerint az északnyugat-franciaországi Bretagne-ban, a háború kitörésének négyéves évfordulójára időzített hadgyakorlaton egy légideszantos támadást szimulál „a brit hadsereg lándzsahegyével” 16. légi szállítású rohamdandár – amelyet az Egyesült Királyság magas szintű készültséget fenntartó erői közé sorolnak, tehát rövid időn belül bevethetők egy összehangolt NATO-műveletben – a 11. ejtőernyős dandárral és a Pathfinders különleges egységgel közösen.

Francia részről több deszantos egység képviseltette magát, a francia hadvezetés parancsnokaival és katonai szállító repülőgépeikkel együtt, valamint a gyakorlatban egy olasz ejtőernyős egység is részt vett. A gyakorlat során a szimulációhoz felépített településen lerombolták az ellenséges légvédelmi rendszereket, és leszállási zónát jelöltek ki a főerő számára, ahol a francia 2. zászlóalj, az ejtőernyős ezred katonái két francia csatacsoporttal szálltak partra.

Renaud Rondet tábornok, a hadgyakorlat lebonyolításáért felelős francia parancsnok elmondta, hogy a kiképzés kritikus fontosságú. Hozzátette: „Ez a gyakorlat lehetővé teszi számunkra, hogy új szerkezeteket és berendezéseket teszteljünk, különösen a hibrid kommunikációs hálózatok és a drónintegráció területén. Az innováció és gyors alkalmazkodás képessége most kulcsfontosságú tényező a csatatéri fölény megtartásában.”

A hadgyakorlat március 3-án ér véget, a portál szerint

ez az utolsó hadgyakorlat, amely felkészítette az ejtőernyősöket arra, hogy a világ bármely pontján bevethessék őket egy NATO-misszió keretében.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek a Keir Starmer brit miniszterelnök által elmondottakra, aki korábban arról beszélt:

az Egyesült Királyság és Franciaország vezetheti majd a békefenntartó erőket Ukrajnában, ha Moszkva és Kijev között megszületik a tűzszünetről szóló megállapodás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország elkötelezte magát, miszerint egy csaknem ötezer fős katonai kontingenst küld Ukrajnába békemegállapodás esetén Oroszországgal. Ugyanakkor kérdések merültek fel Nagy-Britannia katonai képességeivel kapcsolatban a Telegraph szerint, mivel

a brit hadsereg mérete közel két évszázados mélypontra, mindössze 70 ezer katonára zsugorodott.

Éppen ezért a brit miniszterelnököt arról is tájékoztatták:

ahhoz, hogy az Egyesült Királyság teljesíteni tudja Ukrajna felé tett vállalásait, a brit biztonság szempontjából más kritikus régiókból, így Észak-Írországból és Ciprusról kell csapatokat elvonnia.

Al Carns, a brit fegyveres erőkért felelős miniszter szerdán arról beszélt: az Egyesült Királyság három évre van egy nagy háborútól, amire a szigetország nem áll készen. „Oroszország elrettentésével kapcsolatban három-öt évünk van, mielőtt jelentős összecsapást kell vívnunk egy nagy állammal, egy földrajzilag korlátozott konfliktussal valamilyen formában” – mondta a The Timesnak adott interjúban Al Carns miniszter.

Zelenszkij a tettre készek koalíciójának január elején tartott megbeszélése idején – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – arról beszélt, hogy a jövőbeli biztonsági garanciáknak tartalmaznia kell a külföldi csapatok fizikai jelenlétét az ukrajnai területen. Zelenszkij elismerte, hogy néhány koalíciós tag végül tartózkodhat a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények.

Az ukrán elnök az Egyesült Királyság és Franciaország, mint a tettre készek koalíciójának vezetőinek katonai jelenléte szerinte kötelező.

Az európai vezetők ekkor egy megállapodástervezetet is megvitattak, amely Ukrajna biztonsági garanciáit tartalmazza, valamint egy 20 pontból álló tervet is a háború befejezésére.

Megtartotta második értekezletét és újabb intézkedésekről döntött a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére összehívott egyeztető törzs – jelentette be a honvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: megduplázták az ország keleti felébe telepített helikopteres képességet. Ezek a helikopterek arra hivatottak, hogy elhárítsák azokat a Magyarország területére berepülő eszközöket, amelyek túl lassan és túl alacsonyan repülnek ahhoz, hogy az egyébként ügyeletben lévő légvédelmi erők el tudják őket hárítani – magyarázta.

A miniszter közölte: nagy számban osztottak szét elektronikus zavaróeszközöket a védelmi erőknek, továbbá az Energiaügyi Minisztérium javaslatára összeállítottak a kritikus végpontok közül egy húszas listát, amelyekre megszervezték a katonai kitelepülést.

Pénteken mind a húsz végponton megjelennek a megerősítésre hivatott erők

– hangsúlyozta.

Nemzeti petíció: Ukrán zsarolás – Az emberek érzik, most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat

Rövid idő alatt több mint háromszázezren éltek a lehetőséggel, hogy véleményüket kifejezzék a hazát érintő fontos kérdésekben a kormány által indított nemzeti petícióban. Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy a magyarok kiállnak a kormány politikája mellett, a petíció március 23-ig tölthető ki, és becslések szerint várhatóan az egymilliót is meghaladhatja a visszaküldött ívek száma.

„A nemzeti petíció kiemelt jelentőségű, mivel Brüsszel 1500 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, és 2027-re kívánja a tagságát. Az utóbbi napok eseményei szerint mindez most különösen fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat: Ukrajna politikai okokból nem indította újra az olajszállítást Magyarország felé, miközben a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt” – írta meg a Magyar Nemzet Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár posztja alapján.

A politikus videóüzenetében arról beszélt, hogy

Magyarország komoly fenyegetés és nyomásgyakorlás célpontjává vált, és ezért most nem lehet hallgatni. Hozzátette, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy álljanak ki a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen, és csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz.

A petíció három pontban ad lehetőséget a vélemény kifejezésére:

Nem az orosz–ukrán háború finanszírozására!

Nem Ukrajna tízéves támogatására!

Nem a rezsiárak emelkedésére!

Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal, ezért kívül kell maradnia az unióban, különben Magyarország folyamatos háborús veszélynek lenne kitéve.

„Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai ­Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent”

– fogalmazott.

A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a nemzeti petíció nem az első alkalom, hogy a kormány az emberek véleményét kéri ki fontos ügyekben: az elmúlt években a nemzeti konzultációk során gazdasági és társadalmi kérdésekben több millió magyar mondta el véleményét, és túlnyomó többségben támogatták a kormány álláspontját.