Amerika szerint ezért nem nem lehet lezárni az ukrán háborút

Az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás elérése a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható - jelentette ki Steve Witkoff az amerikai elnök békemissziókért felelős különleges megbízottja.

Az ukrajnai és közel-keleti békefolyamatokkal kapcsolatos tárgyalásokért felelős diplomata a Fox News hírtelevízión washingtoni idő szerint szombaton késő este sugárzott interjúban eredményként említette, hogy sikerült egy asztalhoz ültetni a két szembenálló fél képviselőit, és megjegyezte, hogy ennek "bizonyos tekintetben" voltak már pozitív hatásai.

Steve Witkoff elmondta, hogy

mind az ukrán, mind az orosz félnek birtokában vannak az amerikai javaslatok, és a remények szerint három héten belül ismét tárgyalások következnek, amelyek "akár egy csúcstalálkozót is eredményezhetnek" Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. Hozzátette, hogy ez akár háromoldalúvá is válhat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök csak akkor akar egy ilyen találkozón részt venni, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni.

A négy éve zajló konfliktust Steve Witkoff "egy igazán ostoba háborúnak" nevezte. Megjegyezte, hogy a háború érintettjei gyakran hangoztatják a "méltóság" kifejezést, majd hozzáfűzte, "mit jelent a méltóság, amikor ennyi embert ölnek meg".

Steve Witkoff felidézte, hogy az elmúlt hónapokban összesen nyolc alkalommal találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "Putyin soha nem volt más, mint egyenes velem szemben" - fogalmazott az amerikai diplomata, hozzátéve, hogy az orosz elnök mindig világosan felvázolta céljait, azt, hogy milyen megkötésekhez ragaszkodik a rendezés során.

Az orosz elnökkel folytatott gyakori megbeszéléseket érő bírálatokkal kapcsolatban Steve Witkoff úgy fogalmazott, hogy "miként tudnánk egyezségre jutni valakivel a másik oldalon anélkül, hogy ismernénk kiinduló véleményét, illetve szükséges megérteni a mozgatórugóit és céljait".

Az amerikai-iráni viszonnyal kapcsolatban elmondta, hogy Donald Trump elnök "kíváncsi", hogy a nagy amerikai nyomás ellenére Irán miért nem "kapitulál" és kötelezi el magát amellett, hogy lemond az atomprogramról. "Ilyen mértékű tengeri, haditengerészeti nyomás ellenére nem jöttek hozzánk, hogy kijelentsék, nem akarnak (atom)fegyvert" - fogalmazott Steve Witkoff hozzátéve, hogy Donald Trump számára "vörös vonal", hogy Irán semmilyen mértékű urándúsítási tevékenységet nem folytathat.

Hozzátette, hogy az elnök utasítására találkozott a közelmúltban Reza Pahlavival, az 1979-ben elűzött iráni uralkodó fiával. Hozzátette, hogy a trónörökös igazán elkötelezett országa iránt, de Irán vonatkozásában "Trump elnök politikája, és nem Pahlavi úr politikája jut érvényre".

Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere az amerikai CBS televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjújában arról számolt be, hogy jövő csütörtökön "nagy valószínűség szerint" találkozik Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottal. Az iráni diplomácia vezetője úgy értékelte, hogy egy diplomáciai megoldás az Egyesült Államokkal még mindig "elérhető közelségben van".

Az elmúlt hetekben az amerikai hadsereg komoly erőátcsoportosítást hajtott végre Irán közelében elsősorban haditengerészeti egységeket vezényelve a térségbe, köztük a két legnagyobb repülőgép-hordozót.

Oroszország csaknem háromszáz drónnal és ötven rakétával támadta Ukrajnát vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban – közölte az ukrán mentőszolgálat.

A szolgálat szerint további nyolc embert, köztük egy gyereket ki tudtak menteni a romba dőlt épületek alól.

A támadás Kijev külvárosának öt kerületében okozott károkat és tűzvészt.

A támadott kerületek között van a Kijev központjától mintegy 30 kilométerre délnyugatra fekvő Putrivka falu, ahol a mentőknek még nap közben is a romok alatt rekedt emberek kimentésén kellett dolgozniuk.

Az orosz hadsereg Ukrajna déli Odessza régiójában az energetikai infrastruktúrát támadta, jelentős tüzek keletkeztek, de már eloltották ezeket – közölte a mentőszolgálat.

Az ukrán légierő vasárnapi tájékoztatása szerint Oroszország az éjszakai támadásban 297 drónt és 50 különböző típusú rakétát vetett be, amelyek közül 274 drónt és 33 rakétát lelőttek vagy semlegesítettek. A támadóeszközök közül viszont 14 rakéta és 23 drón 14 helyszínen becsapódott, 3 rakéta sorsa pedig ismeretlen – közölte a légierő.

Ukrajna drónok százaival támadta Oroszország területét, időlegesen korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén, a Seremetyevóin, a Vnukovóin, a Domogyedovóin és a Zsukovszkijon – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca és az orosz légi közlekedési hatóság.

A moszkvai minisztérium legfrissebb közlése szerint a légvédelem az utóbbi két órában 71 ukrán drónt tudott megsemmisíteni, ebből 15-öt a moszkvai régió felett. Az Ukrajnával határos Belgorod műveleti stábja a Telegramon korábban arról számolt be, hogy az utóbbi egy napban az ukrán erők több mint kétszáz drónnal támadták az oroszországi régió területét. Az ukrán erők támadásában egy férfi gépjárművében életét vesztette Malinovka faluban.

Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsja régióbeli orosz hatóságok által kinevezett kormányzója pedig arról számolt be, hogy ukrán tüzérségi csapásban megsebesült egy nő Kamenka településen, ahol a távolsági buszjáratok forgalmát is korlátozni kellett.

A moszkvai védelmi minisztérium vasárnapi hadijelentése szerint az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel csapást mért az ukrán hadiipari és a katonai célokat szolgáló energetikai létesítményekre, valamint megsemmisítettek egy logisztikai központot és harci drónok raktárát, illetve összeszerelő műhelyét.

Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az ukrán csapatok az orosz hadsereg nyomására kénytelenek a tartalék állásokba visszavonulni a Szumi régióbeli – elfoglalt – Harkivkánál. Hozzátette, hogy az ukrán erők a donyecki Limannál is veszteségeket szenvedve vonulnak vissza. Marocsko korábban közölte, hogy az ukrán erők megsemmisítették egyik saját alakulatukat, amely megpróbált visszavonulni Limanba. „Jelenleg jelentősen megnövekedett az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek nyomása és tűzerejének hatása Limanban. Lényegében az ellenség rendszeresen veszteségeket szenved el, veszít harcképességéből, és természetesen sok ukrán katona, nem várva meg megsemmisülését, elmenekül hadállásából” – tette hozzá.

Szombatról vasárnapra virradó éjjel robbanások megöltek egy rendőrnőt és legalább 15 embert megsebesítettek Lvivben, Ukrajna északnyugati részén, a polgármester szerint, aki „terrorcselekménynek” minősítette az esetet.

A regionális ügyészség szerint a rendőröket éjfél után fél órával riasztották egy betörés miatt egy üzletbe a lengyel határ közelében, a fronttól távol eső város központjában. A járőr megérkezésekor robbanás hallatszott, majd egy második csapat érkezésekor újabb robbanás következett – közölte ugyanaz a forrás, amely egy 23 éves rendőrnő haláláról is beszámolt.

„Ez egyértelműen terrorcselekmény”

– nyilatkozta Andrij Szadovij polgármester egy közösségi médiában közzétett videóban.

„Jelenleg tizenöt embert ápolnak, közülük néhányan nagyon súlyos állapotban vannak. Egy rendőrnő meghalt.”

A hatóságok által nyilvánosságra hozott fényképfelvételeken üzletek betört kirakatai voltak láthatók.