-5°C
-1°C

Ramóna, Attila névnapja

RETRO RÁDIÓ

Zelenszkij már a szövetségeseit fenyegeti

Létrehozva2026. 01. 05. 19:03

Vajon mi lesz ennek a vége?

Kijevben ültek tárgyalóasztalhoz, hogy egyeztessenek az Egyesült Államok közvetítésével készülő béketervről. A találkozó után Zelenszkij közölte: az Egyesült Királyság és Franciaország katonai jelenléte kötelező az ukrán területen az Ukrajna biztonságát garantáló megállapodás részeként. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: „ha partnereink nem kényszerítik Oroszországot a háború leállítására, akkor marad egy másik út: az önvédelem.”

 

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (középen) részt vesz egy találkozón Rustem Umerov ukrán védelmi miniszterrel Fotó: HANDOUT Forrás: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SER

„Az Ukrajna jövőbeni biztonságát garantáló bármely megállapodásnak tartalmaznia kell külföldi csapatok fizikai jelenlétét az ukrán területen” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hangsúlyozva, hogy a béke megteremtéséhez elengedhetetlen a francia és brit erők jelenléte. Az ukrán elnök a kijevi tanácskozás után beszélt erről, amelyen 15 ország – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – képviselői vettek részt, emellett jelen voltak a NATO és az Európai Unió delegáltjai is. Steve Witkoff online csatlakozott a megbeszéléshez – írja az Origo.

Zelenszkij szerint az Egyesült Királyság és Franciaország katonai jelenléte kötelező az ukrán területen az Ukrajna biztonságát garantáló megállapodás keretében. (Fotó: STEFAN ROUSSEAU / POOL)
Zelenszkij szerint az Egyesült Királyság és Franciaország katonai jelenléte kötelező az ukrán területen az Ukrajna biztonságát garantáló megállapodás részeként (Fotó: Stefan Rousseau)

Ukrajna tájékoztatása szerint kedden Franciaországban újabb csúcstalálkozót tarthatnak, amelyen európai vezetők vesznek majd részt. Rusztem Umerov, az európai országok nemzetbiztonsági tanácsadóinak egyeztetéséről közölte: annak első szakasza a keretdokumentumokra összpontosított, beleértve a biztonsági garanciákat, a béketerv megközelítéseit, valamint a további közös lépések sorrendjét.

A tanácskozást követően az ukrán elnök sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: amennyiben a háborút nem sikerül diplomáciai úton lezárni, Ukrajna továbbra is meg fogja védeni magát.

Ha Oroszország mindezt blokkolja – és ahogy mondtam, ez a partnereinktől is függ –, ha partnereink nem kényszerítik Oroszországot a háború leállítására, akkor marad egy másik út: az önvédelem

– fogalmazott az ukrán elnök, a nyugati vezetők tanácsadóival tartott találkozó után. Zelenszkij közölte, hogy még nincs végleges változata a biztonsági garanciákról szóló megállapodásnak, de hangsúlyozta, hogy a katonai jelenlét minden békeegyezmény kötelező eleme.

Kétségtelen, hogy a (katonai) jelenlét fontos számunkra. És kétségtelen, hogy nem mindenki áll készen erre… De a jelenlét az egyik fontos tényező, és még a koalíció léte is attól függ, hogy készek-e fokozni jelenlétüket

– mondta Zelenszkij, aki elismerte, hogy a hajlandók koalíciójának egyes tagjai végül elállhatnak a csapatok küldésétől, ám szerinte vannak minimális követelmények.

Az Egyesült Királyság és Franciaország a koalíció elnökei. Katonai jelenlétük kötelező

 – hangsúlyozta Zelenszkij, aki a Kyiv Independent tudósítása szerint azt is közölte, hogy még nincs végleges lista azokról az országokról, amelyek hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába és csak a partnerállamok parlamentjeinek jóváhagyása után derül ki, kik készek erre.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, Vaszil Maljuk leváltását jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint tájékoztatott arról is, hogy Chrystia Freeland volt kanadai külügyminiszter lesz kormánya gazdasági fejlesztési tanácsadója.

Az államfő az X-en közzétett bejegyzésében méltatta Maljuk szerepét a háború során indított hadműveletekben, hozzátéve, Ukrajnának több aszimmetrikus műveletet kell indítania az orosz egységek és az orosz állam ellen. Zelenszkij elmondta, hogy arra kérte Maljukot, hogy a jövőben több energiát fordítson a harci cselekményekre.

„A szükséges források és a politikai támogatás megvan” – szögezte le Zelenszkij, hozzátéve, hogy már beszélt Maljukkal az SZBU új potenciális vezetőjelöltjeiről is.

Maljuk 2023-ban került az SZBU élére, amely irányítása alatt több nagyszabású műveletet hajtott végre, beleértve az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő Krími híd, illetve orosz repülőgép-támaszpontok ellen.

Az ukrán származású és ukránul is beszélő Freelandre – aki mostanáig Kanada Ukrajna újjáépítéséért felelős különleges megbízottjának tisztségét töltötte be – kitérve Zelenszkij kiemelte az egykori kormányfő-helyettes bőséges tapasztalatát, amely révén további befektetéseket hoz Ukrajnába és gazdasági reformokat fog végrehajtani.

„Jelenleg Ukrajnának a belső ellenálló képességet kell erősítenie, mind az újjáépítésért, ha a diplomáciai erőfeszítések gyors eredményt hoznak, illetve azért, hogy erősítse védelmünket, amennyiben, partnereink késlekedése miatt a háború tovább tart”

– szögezte le.

Justin Trudeau korábbi kanadai kormányfő kabinetjében Freeland egy ideig a pénzügyi tárcát vezette, majd Trudeau utódja, Mark Carney idején közlekedési miniszter lett. Emellett 2019-től 2024-ig miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett.

Több mint 400 ezer katonát szerződtettek idén az orosz fegyveres erők, további több mint 34 ezer ember pedig önkéntes alakulatokba vonult be – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy szerdai moszkvai tanácskozáson.

„Bizonyossággal megállapítható, hogy a legfőbb parancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által a jelenlegi időszakra, az idei évre kitűzött célok gyakorlatilag megvalósultak” – jelentette ki Medvegyev.

A volt elnök és kormányfő idén januárban az RBK című lap visszaemlékezése szerint mintegy 450 ezer főben nevezte meg a 2024-ben szerződtetett katonák számát, és további 40 ezerben az önkéntes alakulatokhoz csatlakozókét.

A besorozott katonákat az orosz védelmi minisztérium szerint nem vezénylik a „különleges hadművelet” övezetébe.

A szerdai hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül kettőn előre tudtak törni, folytatták az Oszkil folyó bal partján és a Mirnohrad városban (orosz nevén: Dimitrov) körülzárt ukrán csapatok megsemmisítését, valamint a közeli Hrisine és Szvitle település „megtisztítását”, és csaknem 1200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy hadiüzemet, valamint az ukrán energetikai és üzemanyag-infrastruktúra több, az ukrán hadsereget kiszolgáló létesítményét, üzemanyag-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, 11 páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA-12-es sorozatvetőt, egy amerikai M777-es 155 milliméteres vontatott tarackot, továbbá 102 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben három egészségügyi dolgozó életét vesztette, kettő pedig megsebesült a járási kórházat ért csapás következtében.

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.