Súlyosan érintené a családokat a Tisza megszorító csomagja:

Súlyosan érintené a családokat a Tisza Párt megszorító csomagja: a családi kedvezmények szinte teljes eltörlése mellett az adóemelések is kiemelten érintenék a gyermeket nevelőket, ugyanis sokkal kevesebb pénz maradna a háztartásoknál-ha egyáltalán maradna keresetük. Az ingyenes egészségügy megszüntetésével tovább fokozódna a családok kiszolgáltatottsága, akik jövedelmük 50-70 százalékát is költhetik a Tisza-csomag alapján olyan kiadásokra, amelyeket eddig az állam finanszírozott. Ha mindent beleszámítunk, a háromkulcsos adóemelést, az édesanyák adómentességének elvételét, a rezsicsökkentés és az ingyenes egészségügy eltörlését, a GYED megszüntetését és az egyéb tiszás terveket, egy átlagos keresetű család is több százezer forintot veszíthet havonta, több éves távlatban pedig sok milliós lehet a veszteség. Az Ellenpont megmutatta a pontos számokat!

Több ponton is érzékenyen érintené a családokat a Tisza Párt gazdasági konvergencia programja1 amely átfogó módon csökkentené a gyermeket nevelőknek járó támogatásokat, egyúttal növelné a kiadásaikat is. A családokat legsúlyosabban érintő intézkedések:

• háromkulcsos adóemelés, amelynek következtében kevesebbet keresnek a szülők,
• GYED eltörlése,
• ingyenes egészségügy eltörlése,
• társasági adó emelése, amely munkanélküliségi hullámot eredményezhet,
• rezsicsökkentés eltörlése,
• édesanyák adómentességének eltörlése.

Az Ellenpont azt vizsgálta meg, hogy ezek az intézkedések összegszerűen hogyan érintenének egy családot.

A GYED eltörlése több milliós veszteség lenne a családoknak

A legközvetlenebb családokat sújtó intézkedés egyértelműen a GYED kompenzáció nélküli eltörlése lenne. A GYED, vagyis Gyermekgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a CSED (Csecsemőgondozási díj) lejártát követően jár a gyermek 2. (iker esetén 3.) születésnapjáig, támogatva a szülőt, hogy otthon maradhasson a kisgyermekkel, és a korábbi jövedelme alapján számított (de maximum minimálbér kétszeresének 70%-a) összegű juttatást kapjon. Az ellátást- amennyiben az előnyösebb- az édesapa fizetése után is igényelni lehet, és gyakorlatilag 18 havi ellátást jelent.

Ha egy átlagkeresetű (2025 novemberében bruttó 687 100 forint ) édesanya igényli az ellátást, akkor nettó 366 408 forintos (bruttó 407 120 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni- a szerk.) díjra jogosult jelenleg, ami a GYED törvényileg elérhető maximuma (2025-ben, jövőre a minimálbér 11 százalékos emelése miatt a GYED felső határa is 11 százalékkal emelkedik- a szerk.). Ez az összeg a jogosultsági idő 18 hónapja alatt összesen 6 595 344 forintot jelent. Ezt a több mint 6,5 millió forintos juttatást a Tisza Párt adótervezete egy az egyben eltörölné.

Hasonló összeget kapunk, ha a jövedelmek középértékét mutató mediánbér alapján számolunk, ennek összege novemberben 568 700 forint volt, ami szintén megközelíti a GYED-plafont, havi 358 281 forintos ellátásra jogosít fel, ez a teljes jogosultsági idő alatt 6 449 058 forintot jelent. A leggyakrabban előforduló jövedelmekre alapított jogosultság tehát közel 6,5 millió forintot jelent a családoknak a teljes jogosultsági idő, vagyis 18 hónap alatt összesítve.

Mivel a GYED a gyermekek számától függetlenül jár az édesanyáknak, az ellátás megszüntetése különösen érzékenyen érintené a nagycsaládosokat. A fenti számítás alapján ugyanis három gyermeknél az átlagkeresetet kereső édesanya a három gyerek esetén járó teljes ellátás, azaz a háromszor 18 hónapnyi, összesítve négy és fél év jogosultsági idő alatt összesen 19 786 032 forinttól, a mediánkereső pedig 19 374 174 forinttól eshet el.

Az adóemelések és a kedvezmények eltörlése képezi a Tisza-csomag alapját

Újabb milliókat vesz ki a családok zsebéből az édesanyák adómentességének kivezetése

Szintén milliós tétel éves szinten az édesanyák adómentességének kivezetése. A kormány döntése alapján 2026-tól a kétgyermekes anyák is életük végéig tartó szja-mentességet kapnak, korcsoportonként fokozatosan:

• 2026. január 1-től: 40 év alattiak,
• 2027-től: 40–49 évesek,
• 2028-tól: 50–59 évesek,
• 2029-től: 60 év felettiek.

Ezen kívül benyújtották a 30 év alatti anyák teljes adómentességéről szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében 2026. január 1-től a 30 év alatti anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek. A tervezet szerint 2026-tól a gyermek születési időpontjától függetlenül jár a kedvezmény és a teljes munkajövedelemre vonatkozik, jövedelemkorlát nélkül.

Ez azt jelenti, hogy a 30 év feletti, egy gyermeket nevelőkön kívül az összes édesanya adómentessé válik a kormány tervei szerint 2029-ig, vagyis a következő parlamenti ciklus utolsó teljes naptári évéig.

• Ennek értelmében egy átlagkeresetet kereső (687 100 forint), a kedvezményre jogosult édesanyának az adómentesség havi szinten 103 065 forint többletbevételt jelent, ami éves szinten 1 236 780 forint plusz a családi kasszának.
• A mediánkereset (568 700 forint) esetében ugyanez a többlet havi szinten 85 305 forint, éves összevetésben pedig 1 023 660 forint.

Ezt az évi több mint egymillió forintos pluszjövedelmet venné el az édesanyáktól a Tisza Párt tervezete. Legalábbis alaphangon. Itt ugyanis meg kell jegyeznünk, hogy mind a mediánbérre, mind az átlagkeresetre a mostani 15 százaléknál jóval magasabb, 22 százalékos szja-kulcsot irányoz elő Magyar Péterék terve. Vagyis az átlag- és mediánbért kereső édesanyák nemcsak milliós kedvezménytől esnének el, hanem jelentős adótöbbletet kellene fizetniük. 

Máris mutatjuk, hogy pontosan mennyit.

Brutálisan növekedne a személyi jövedelemadó

Apa és anya is kevesebbet keresne

A Tisza Párt kiszivárgott adótervezetei nemcsak az édesanyákat érinti közvetlenül. A személyi jövedelemadó (szja) háromkulcsos emelése minden munkavállalót érintene, korra, nemre, családi állapotra való tekintet nélkül. Ha maradunk az átlag- és mediánbérek összehasonlításánál, akkor elmondhatjuk, hogy ezen a téren is többszázezres keresetcsökkenést tapasztalhatnának a családok.

A kiszivárgott tervek szerint ugyanis a jelenleg ismert 15 százalékos szja-kulcs csak a bruttó 416 667 forintnál kevesebbet keresők számára maradna meg, afölött már 22 százalékos adó sújtaná a kereseteket. A következő lépcsőt az 1, 250 millió forintos bruttó havi kereset jelenti, aki ennyit visz haza, az 33 százalékos progresszív szja-kulcsot fizet.

• Mindez azt jelenti, hogy tehát, hogy az átlagkeresetet keresők havi szinten 18 930 forinttal fizetnének több szja-t, ami éves szinten 227 163 forint,
• a mediánbért keresők havi 10 642 forinttal, éves szinten 127 707 forinttal fizetnének többet,
• de egy rutinos, 15 éve praktizáló orvos, aki bruttó 1 399 000 forintot keres, havi szinten 85 153 forinttal vihet haza kevesebbet, ami éves szinten 1 021 836 forint bércsökkenést jelent keresőnként.

Egy statisztikailag átlagos, kétkeresős családban a szülők tehát havi 37 860 forinttal, évi 454 320 forinttal keresnének kevesebbet.

Visszatérve az édesanyák szja-mentességének kérdésére tehát elmondható, egy átlagkeresetet kereső, legalább két gyermekes (vagy 30 alatti) édesanyának a Tisza tervezete alapján nem "csupán" havi 103 ezer forinttal, hanem 121 995 forinttal kellene többet fizetnie. Ez az összeg az eltörölt (15 százalékos) szja-mentesség összegéből, illetve a progresszív adóemelésből keletkező adófizetési többletből áll össze.

Egy háromgyerekes átlagkereső, két jövedelemből élő család tehát összesítve havi 140 925 forinttal, éves szinten 1 691 100 forinttal fizetne több adót, mint jelenleg.

Kármán András, a Tisza gazdaságpolitikájának kulcsembere

A társasági adók kérdése nem csak a cégeket érinti

Az szja-kulcs drasztikus emelése elsősorban azokat érinti, akiknek van állásuk. A Tisza Párt adócsomagjának teljesülése esetén azonban a dolgozók köre jelentősen szűkülhet. A kiszivárgott tervezet szerint ugyanis Magyar Péter csapata vállalatmérettől függően több társasági adókulcsot is kidolgozott, amelyek drasztikusan átalakíthatják a vállalatok életképességét. Ezáltal pedig munkanélküliségi hullámot indíthatnak.

Az Ellenpont nemrég beszámolt arról, hogy a Harvard és a Világbank kutatóinak közös tanulmánya szerint egy 10 százalékponttal magasabb effektív társasági adókulcs általánosságban véve 2 százalékponttal csökkentheti a beruházás/GDP arányt. Ez az arányszám a bruttó hazai termék (GDP) azon hányada, amelyet beruházásokra fordítottak. Magyarországon ez az arány kiemelkedő volt, 2022-ben elérte a 34 százalékot, amivel az uniós élmezőnybe tartozott. 

Ha ezt a 34 százalékos bázist vesszük figyelembe, és a fent idézett tanulmány megállapításait vesszük irányadónak, egy 16 százalékpontos TAO emelés akár 14-32 százalékkal is csökkentheti a beruházás/GDP arányt.

Ha kevesebb beruházás van, az értelemszerűen kevesebb munkahelyet is jelent. Hogy pontosan mennyivel, azt számszerűsíteni konkrétan értelemszerűen nem lehet, de léteznek irányadó kimutatások. Az OECD felmérése szerint 1 százalékos beruházás-visszaesés 0,9-1 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel járhat.Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy 

ha a beruházási ráta 14 -32 százalékkal esik vissza, akkor a foglalkoztatás középtávon 1,25 %-2,85 százalékkal csökkenhet.Ez összesen az aktuális foglalkoztatási adatokat tekintve több tízezer munkahely megszünéséhez vezetne, és éves szinten így több száz milliárd forinttal károsulna a gazdaság.

Egy olyan családban, ahol az egyik átlagkereső szülő utcára kerül a megszorítások miatt, ez újabb 5 701 200 forintos bevételkiesést jelent egy évben.

Fizetős egészségügy: kigazdálkodhatatlan a családoknak a Tisza adóemelése

A Tisza Párt családokat érintő megszorító csomagjának szintén hangsúlyos eleme volt a gyermekorvosi szolgáltatások fizetőssé tétele, amely újabb jelentős terhet róna a családokra.

A probléma az egészségügy privatizációjával, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, vagyis az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek válnak a legkitettebbé az ingyenes ellátás felszámolása miatt. A piaci rendszerben a díjképzés életkor- és kockázatalapú: minél kockázatosabb korú költséghányad szempontjából valaki, annál többet kell fizetnie. Azonban a biztosítási modelleknek alapját képezi a kárhányad meghatározása is: ha egy biztosított ellátási költsége túl magas, például a gyakori vizsgálatokhoz képest, a biztosító egyoldalúan díjat emelhet, vagy fel is bonthatja a szerződést.

Ez a rendszer az amerikai modell mintájára kerülne kiépítésre, ahol az eddigi széles és teljes körű ellátás helyett például egy komolyabb műtéthez csak akkor juthatnak hozzá a betegek, ha akár a fizetésük 35 százalékát befizetnék járulékként a magánbiztosítónak.

Mivel a családokat a fent ismertetett módszertan alapján évi több milliós többletköltségek terhelnék, a gyermekek (illetve a gyermekek szülei):

• nem tudnak belépni a jobb csomagokba,
• nem jutnak hozzá életmentő ellátásokhoz,
• kiegészítő biztosításokra sem lenne pénzük a családoknak,
• így lényegében kirekesztődnek a magas színvonalú (vagy rosszabb esetben bármilyen) ellátásból.

Álom marad az otthonteremtés

Végezetül nagyon súlyos terhet róna a családokra, ha az otthonteremtés két fontos pillérét, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK+) és a rezsicsökkentést felszámolná a Tisza Párt.

Bár a közvetlenül az adópolitikai javaslatcsomagban nem szerepel, de Magyar Péter főnökei Brüsszelben kivezetnék a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy "Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában."

A Világgazdaság szerint 2025-ben nem lenne rezsicsökkentés, akkor minimum 200 ezer forinttal nőne meg az otthonok átlagos rezsikiadása. Ebbe az áram és gáz mellett már beleértendő a víziközmű-szolgáltatás és a távhő díja is. A lap megjegyzi, a 200 ezer forintos plusz természetesen fogyasztás alapon a sokszorosa is lehet. Az emelkedés különösen azoknál a háztartásoknál lenne drasztikus, amelyeket jelenleg véd a rezsicsökkentés.

Szintén brüsszeli kérés a CSOK kivezetése, a bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások "nagyvonalúak", és "nem célzottak", "torzítják a lakáspiacot", ezért arra hívnak fel, hogy a kormány nyújtson "célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak" – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.

Ez praktikusan a CSOK+ végét jelentené, amely 1 gyermekre 15 millió forint, 2 gyermekre 30 millió forint, 3 gyermekre 50 millió forint kedvezményes, fix 3 százalék kamatozású ingatlanhitelt jelent, amelyből a második vállalt gyermek születését követően 10 milliót, majd minden további megszületett gyermek után 10-10 millió forintot enged el az állam. Ez egy háromgyermekes család esetében 20 millió forint közvetlen támogatást jelent, ha a kedvezményes kamattal spórolt összeget nem számítjuk (ami szintén több tízmilliós tétel).

Brüsszelben örülnek Magyar Péter terveinek

Összességében tehát a Tisza (és Brüsszel) megszorító tervei alapján egy háromgyerekes átlagkereső család veszítene:

• 19,7 millió forint GYED-et négy és fél év alatt,
• 1 millió 237 ezer forint adómentességet,
• adott esetben 20 millió forint otthonteremtési támogatást,
• évi 200 ezer forinttal többet költene rezsire,
• ellenben (az adómentesség többletét leszámítva) 454 ezer forinttal több jövedelemadót fizetne,
• megugró munkanélküliséggel, és akár évi 5,7 millió forint elvesztésével számolhatnak,
• és az egészségügyi ellátás igénybevételéhez a megmaradó bevételeik akár 30-35 százalékát is kifizethetik.

Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon, egy CSOK+-t igénybe vevő, három gyermeket két átlagkeresetből nevelő családot akár 50 millió forinttal is megrövidíthet a Tisza Párt gazdasági tervezete. De a kevesebb gyerekkel rendelkezők is több(tíz)milliós pénzvesztéssel számolhatnak. Egy ilyen mértékű megszorítás pedig mind demográfiai, mind társadalmi szempontból megrokkantaná az országot. Ellehetetelenülne az otthonteremtés, a gyermekvállalás beláthatatlan anyagi terhekkel járna, a családok pedig tömeges elszegényedéssel néznének szembe.