Folytatódik Marine Le Pen pere

Megkezdődött kedden a legnagyobb francia ellenzéki párt vezéralakjának, Marine Le Pennek és a Nemzeti Tömörülésnek az egy hónapig tartó fellebbviteli pere Párizsban, amelynek tétje az, hogy a háromszoros elnökjelölt negyedszerre is elindulhat-e a jövő évi elnökválasztáson. A vád szerint a szuverenista jobboldali párt az európai parlamenti juttatásokat törvénytelenül és rendszerszerűen használta fel nemzeti pártcélokra.

A jelenleg a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetőjeként politizáló, 57 éves Marine Le Pen két új ügyvéd kíséretében érkezett meg a párizsi igazságügyi palota teljesen megtelt tárgyalótermébe, mintegy húsz perccel a per kezdete előtt.

A Franciaország jövője szempontjából kiemelkedő politikai téttel bíró perre újságírók százai érkeztek a világ minden tájáról.

A párizsi büntetőbíróság márciusban két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a francia ellenzéki politikust és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért a Nemzeti Tömörülés a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt fel. A párizsi büntetőbíróság 3,2 millió euróban állapította meg az EP végső gazdasági kárát, de levonta azt az 1,1 millió eurót, amelyet bár jogtalanul fizettek ki, de a vádlottak egy része már visszafizetett Brüsszelnek. Mellékbüntetésként 100 ezer eurós pénzbírsággal is sújtották az ellenzéki politikust, aki azonnal fellebbezett az ítélet ellen.

Az elsőfokú ítélet értelmében Marine Le Pen nem vehet részt a következő, 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, amelynek három sikertelen kísérlet után jelenleg az egyik nagy esélyese a felmérések alapján.

Az ügyészség indítványának megfelelően a közügyektől való eltiltás ideiglenesen végrehajtható, ami azt jelenti, hogy fellebbezés esetén is azonnal alkalmazandó, míg a büntetés többi kitételére a fellebbezés felfüggesztő hatállyal bír. Marine Le Pen választásoktól való eltiltása ezért már az elsőfokú ítéletet követően megkezdődött, de a meglévő politikai tisztségeit nem kellett feladnia.

A korrupció elleni küzdelem szigorítását célzó, ideiglenes végrehajtással történő eltiltás – azaz a fellebbviteli határozat megvárása nélküli azonnali alkalmazás – 2016 vége óta szerepel általános jelleggel a francia jogban, de fakultatív módon már korábban is alkalmazták a bíróságok. Az utóbbi években több, hűtlen kezelés miatt elítélt politikus esetében is alkalmazták.

A bíróság Marine Le Pen mellett 24 volt európai parlamenti képviselőt, asszisztenst, könyvelőt és a pártot mint jogi személyt ítélte el, amiért 2004 és 2016 között „rendszert” hoztak létre arra, hogy a Nemzeti Tömörülés franciaországi alkalmazottait az Európai Parlament pénzéből fizessék ki.

A vád szerint a kifizetett asszisztensek nem jártak sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, s valójában kizárólag a párt vagy vezetőik számára dolgoztak.

Az elítéltek közül 12-en és a párt fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, de például Marine Le Pen húga, Yann Pen nem nyújtott be fellebbezést.

Bár Marine Le Pen nyilvánosan továbbra is tagadja a vádakat, és a felmentés reményében nyújtotta be a fellebbezést, bűnösségének megállapítása önmagában nem akadályozná meg a 2027-es elnökválasztáson való indulását, két feltétellel: ha az esetleges eltiltás két évnél rövidebb, és ha a bírák lemondanak az elektronikus nyomkövető viselésének kötelezettségéről, amelyet összeegyeztethetetlennek tartanak a kampányolás lehetőségével.

Ahhoz, hogy Marine Le Pen 2027 áprilisában elindulhasson az elnökválasztáson, másodfokon felmentésre vagy pedig a közügyektől való eltiltás idejének csökkentésére lenne szükség. Ez utóbbi esetben a tavaly márciusban kezdődött eltiltás időtartama 2027 áprilisára véget is érhet. Az ellenzéki politikus kiemelte, hogy a fellebbviteli bíróság döntése határozhatja meg a politikai jövőjét.

Kilenc hónappal az elsőfokú ítélethirdetés után Marine Le Pen támogatottsága csökkent a közvéleményben, s a Nemzeti Tömörülés jelenlegi elnöke, a 30 éves Jordan Bardella népszerűsége meghaladja az övét. Elemzők szerint egyre valószínűbb, hogy a szuverenista párt a fiatal politikust indítja a jövő évi elnökválasztáson Marine Le Pen helyett.

Marine Le Pen rendszeresen emlékeztet arra, hogy mindenképpen elindul negyedszerre is az elnöki székért jövőre, miközben ő maga is elismeri, hogy ha ez nem lehetséges: „Jordan Bardella helyettem is nyerhet”.

A bíróságon a Nemzeti Front (FN, a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben, amely november 27-ig tart.

A vádlottakat közpénzek hűtlen kezelésével, illetve ebben a bűncselekményben való bűnrészességgel vádolják, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbüntetéssel sújtható, valamint mellékbüntetésként a politikai választásoktól tízéves eltiltás is kiszabható, ami akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.

„Nincs ok arra, hogy eltiltsák őt a választásoktól, hiszen Francois Bayrou-t, akit ugyanezen bűncselekmények miatt vontak felelősségre, és aki szintén egy politikai párt (a centrista MoDem) elnöke, felmentették. Ami az egyik politikusra vonatkozik, annak a másikra is vonatkoznia kell” – mondta hétfőn Sébastien Chenu RN-es képviselő az RTL rádióban. Az ellenzéki politikus szerint Marine Le Pen a perben „számos új elemet” fog bemutatni.

Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

A bíróság azt vizsgálta, hogy a centrista pártnak az EP büdzséjéből 2005 és 2017 közötti időszakban fizetett európai parlamenti asszisztensei valójában milyen munkát végeztek a centrista pártnál, illetve az európai pénzeket a párt Párizsban dolgozó munkatársainak kifizetésére használták-e fel. A nem legálisan felhasznált európai parlamenti összeget 1,4 millió euróra becsülte a francia igazságszolgáltatás. Az ügyészség gyanúja szerint Bayrou pártelnök volt a centrista párt feltételezett illegális finanszírozásának a felelőse, ő azonban tagadta, hogy bármilyen rendszerszerű csalás történt volna az uniós pénzekkel, a bíróság álláspontja szerint pedig nem volt bizonyítható, hogy a pártelnök tudott az uniós pénzek törvénytelen felhasználásáról.

A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében „valódi rendszert vezettek be, amelyen keresztül a Nemzeti Front működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit”.

Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá -, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.

A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kell megjelennie a bíróságon.

A vádlottak többsége tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a parlamenti asszisztensek munkáját „összevonták”. Az RN a kezdetektől politikai eljárásnak minősíti a párt elleni támadásokat.

Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.

A per február 12-ig tart, ítélethirdetés nyáron várható.