Tartósan befagyasztja az orosz állami vagyont az EU

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács úgy döntött, hogy meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó eszközök Oroszországba történő visszautalását – közölte a testület pénteken.

A testület által kiadott sajtóközlemény szerint a döntést sürgősségi eljárás keretében hozták meg annak érdekében, hogy korlátozzák az unió gazdaságát érő károkat.

Mint írták, a „tilalom hiányában az esetlegesen felszabaduló további forrásokat Oroszország közvetlenül az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására használná fel, ami súlyos következményekkel járna az Európai Unió és tagállamai gazdaságára nézve”.

Ez növelné az uniós tagállamok és az EU területét célzó hibrid ellenséges tevékenységek eszkalációjának kockázatát, tovább mélyítve az unió gazdasági nehézségeit. Emellett fennállna annak veszélye is, hogy elhúzódik és súlyosbodik a gazdasági bizonytalanság, ami a tagállamok részéről még nagyobb költségvetési beavatkozást tenne szükségessé – tették hozzá.

Eddig mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be.

Magyarország többször kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a szankciók rendszeres meghosszabbítását.

A mostani döntés érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkoznak a megállapodásban. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy súlyos gazdasági nehézségek esetén egyhangúság helyett minősített többséggel fogadjanak el intézkedéseket.

A most, írásos eljárásban elfogadott határozatot minősített többséggel hozták meg Magyarország és Szlovákia ellenében.

Az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon értékét mintegy 210 milliárd euróra becsülik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétette bejegyzésében üdvözölte a döntést, hangsúlyozva: az EU egyértelmű jelzést küld Oroszországnak arról, hogy az Ukrajna elleni agresszió folytatásának növekvő költségei lesznek. Hozzátette: az intézkedés megerősíti Ukrajna pozícióját a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt.

António Costa, az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők már az októberi EU-csúcson vállalták: az orosz vagyonokat mindaddig befagyasztva tartják, amíg Oroszország véget nem vet a háborúnak, és nem téríti meg az okozott károkat. Mint mondta,

a következő lépés Ukrajna 2026–27-es pénzügyi szükségleteinek biztosítása lesz.

Az intézkedések ideiglenesek, és mindaddig fenn kell őket tartani, amíg Oroszország számára jelentős pénzügyi vagy egyéb erőforrások rendelkezésre bocsátása az Ukrajna elleni agressziós háborúval összefüggésben súlyos gazdasági nehézségeket okoz, vagy azzal fenyeget az Európai Unión és tagállamain belül, illetve amíg fennáll a további jelentős gazdasági romlás kockázata az Unióban és a tagállamokban – áll a tanácsi sajtóközleményben.

Az orosz jegybank pert indított Moszkvában az Euroclear ellen. A brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelő kezeli annak a 194 milliárd eurónyi orosz vagyon­nak a jelentős részét, amelyet az európai szankciók miatt befagyasztottak. Ezzel Oroszország lényegében belépett abba az EU-n belüli, ritkán tapasztalt mélységű konfliktusba, amely az unió vezetését szembeállította Belgium kormányával. A belgák ugyanis éppen az ilyen perek lehetőségétől tartva próbálták fékezni az orosz vagyon felhasználásáról szóló terveket.

Az orosz jegybank először kommentálta az Európai Bizottság azon terveit, hogy felhasználhatnák a Nyugaton tárolt, befagyasztott orosz jegybanki eszközöket – közölte a Medúza.

A közlemény szerint az eszközök „közvetlen vagy közvetett felhasználására irányuló mechanizmusok törvénytelenek, ellentétesek a nemzetközi joggal, és sértik az állami vagyonokra vonatkozó szuverén immunitás elvét”. A jegybank azt ígéri, hogy minden egyoldalú felhasználással szemben jogi úton fellép, „minden lehetséges illetékes hatóságnál”, és szükség esetén az ENSZ-tagállamok területén is végrehajtatja a számára kedvező bírósági döntéseket.

Nem sokkal később a jegybank újabb közleményt adott ki, amelyben bejelentette:

pert indít a moszkvai választott bíróságon a belga Euroclear ellen jogellenes cselekedetei miatt. Ennél a letétkezelőnél őrzik a befagyasztott orosz jegybanki eszközök nagy részét. Az orosz jegybank kártérítést követel, de az összeg és a részletek egyelőre nem ismertek.

A közlemény így fogalmaz: „Az Euroclear intézkedései kárt okoztak az orosz jegybanknak, mivel ellehetetlenítették a jegybank tulajdonában lévő készpénz és értékpapírok feletti rendelkezést.”

A nyugati országok 2022-ben mintegy 260 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be. Ezek többsége — mintegy 190 milliárd euró — az Euroclearnél található. Az Euroclear bevételt is termel ezekből a befagyasztott eszközökből, amelyet 2024-ben Ukrajna finanszírozására utaltak át. Az elmúlt három évben az európai vezetők többször megvitatták a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának lehetőségét, de végül elvetették az ötletet.

2025-ben az Európai Bizottság új tervet mutatott be: reparációs hitelt adna Ukrajnának, amelyet az orosz vagyon szolgálna fedezetként. A terv szerint Ukrajna 140 milliárd eurós hitelt kapna, amelyet később akkor kellene visszafizetnie, amikor a háború lezárultával Oroszország megtéríti az általa okozott károkat. Belgium azonban határozottan ellenzi ezt, mivel attól tart, hogy Moszkva beperli, és végül egyedül Belgiumra hárulna a felelősség, amikor Oroszország a pénzek visszaadását követeli majd.

Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever belga miniszterelnök a VRT flamand műsorszolgáltatónak.

A belga miniszterelnök szerint egy ilyen lépés jelentős kockázatokkal járna, amelyeket országának nem szabad egyedül viselnie. A kormányfő elmondta, hogy Belgium jelenleg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal javaslatának módosításáról annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a belga fél által támasztott racionális, észszerű és indokolt feltételekkel. De Wever szerint a tervezet átírására van szükség, ugyanakkor hozzátette: „Sok jó szándék mutatkozott, de különbség van aközött, hogy valaki jót akar tenni, és aközött, hogy ténylegesen képes is rá, és ezt a különbséget most át kell hidalni.”

Bart De Wever hangsúlyozta:

amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, a jogi lépések lehetősége sem zárható ki. Úgy fogalmazott: ha olyan döntés születne, amely szerinte ellentétes a joggal, és jelentős kockázatot róna Belgiumra, akkor semmit sem lehet kizárni. Rámutatott, hogy akár az Euroclear is az Európai Bírósághoz fordulhat.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az EU-nak vannak más lehetőségei is Ukrajna finanszírozásának támogatására, bár ezek egyhangú tagállami jóváhagyást igényelnek, ami például Magyarország ellenállása miatt jelenleg nem adott. De Wever továbbá nagyon meggondolatlannak nevezte az orosz központi bank vagyonának elkobzását, amely szerinte súlyos lépés lenne.

„Határozottan vannak jobb megoldások annál, mint ellopni a pénzt az orosz központi banktól. Ez komoly lépés. Véleményem szerint nagyon oktalan és meggondolatlan” – jelentette ki. Belgium a jövő heti uniós csúcs előtt továbbra is a közös európai álláspontot kívánja támogatni, feltéve, hogy sikerül garantálni: a jogi és pénzügyi kockázatok nem kizárólag Belgiumot terhelik. A belga feltételek értelmében a tagállamoknak közösen kell vállalniuk minden esetleges orosz követelés költségét, emellett a brüsszeli Euroclearnek azonnali hozzáféréssel kell rendelkeznie azokhoz a forrásokhoz, amelyek fedeznek egy esetleges orosz visszafizetési követelést.

Az orosz jegybank pert indított Moszkvában az Euroclear ellen. A brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelő kezeli annak a 194 milliárd eurónyi orosz vagyon­nak a jelentős részét, amelyet az európai szankciók miatt befagyasztottak. Ezzel Oroszország lényegében belépett abba az EU-n belüli, ritkán tapasztalt mélységű konfliktusba, amely az unió vezetését szembeállította Belgium kormányával. A belgák ugyanis éppen az ilyen perek lehetőségétől tartva próbálták fékezni az orosz vagyon felhasználásáról szóló terveket.

Az orosz jegybank először kommentálta az Európai Bizottság azon terveit, hogy felhasználhatnák a Nyugaton tárolt, befagyasztott orosz jegybanki eszközöket – közölte a Medúza.

A közlemény szerint az eszközök „közvetlen vagy közvetett felhasználására irányuló mechanizmusok törvénytelenek, ellentétesek a nemzetközi joggal, és sértik az állami vagyonokra vonatkozó szuverén immunitás elvét”. A jegybank azt ígéri, hogy minden egyoldalú felhasználással szemben jogi úton fellép, „minden lehetséges illetékes hatóságnál”, és szükség esetén az ENSZ-tagállamok területén is végrehajtatja a számára kedvező bírósági döntéseket.

Nem sokkal később a jegybank újabb közleményt adott ki, amelyben bejelentette:

pert indít a moszkvai választott bíróságon a belga Euroclear ellen jogellenes cselekedetei miatt. Ennél a letétkezelőnél őrzik a befagyasztott orosz jegybanki eszközök nagy részét. Az orosz jegybank kártérítést követel, de az összeg és a részletek egyelőre nem ismertek.

A közlemény így fogalmaz: „Az Euroclear intézkedései kárt okoztak az orosz jegybanknak, mivel ellehetetlenítették a jegybank tulajdonában lévő készpénz és értékpapírok feletti rendelkezést.”

A nyugati országok 2022-ben mintegy 260 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be. Ezek többsége — mintegy 190 milliárd euró — az Euroclearnél található. Az Euroclear bevételt is termel ezekből a befagyasztott eszközökből, amelyet 2024-ben Ukrajna finanszírozására utaltak át. Az elmúlt három évben az európai vezetők többször megvitatták a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának lehetőségét, de végül elvetették az ötletet.

2025-ben az Európai Bizottság új tervet mutatott be: reparációs hitelt adna Ukrajnának, amelyet az orosz vagyon szolgálna fedezetként. A terv szerint Ukrajna 140 milliárd eurós hitelt kapna, amelyet később akkor kellene visszafizetnie, amikor a háború lezárultával Oroszország megtéríti az általa okozott károkat. Belgium azonban határozottan ellenzi ezt, mivel attól tart, hogy Moszkva beperli, és végül egyedül Belgiumra hárulna a felelősség, amikor Oroszország a pénzek visszaadását követeli majd.