POLITIK
A sorozás már nem elég.
A német hadseregnek fel kell készülnie arra, hogy egy esetleges támadás ellen megvédje az országot. C szükség lehet a munkaidő meghosszabbítására is a hadiiparban, miután Oroszország elképesztő ütemben fegyverkezik - írja a vg.hu.
Németország védelmi képességeinek fenntartása rendkívüli intézkedéseket igényel Wolf-Jürgen Stahl vezérőrnagy, a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia elnöke szerint, aki úgy vélte, hogy a sorkötelezettség bevezetése mellett szükség lehet a munkaidő meghosszabbítására is, egy területeken a 48 órás munkahetet sem lehet kizárni.
Németországnak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát
A Híradó összefoglalója szerint a vezérőrnagy kifejtette, hogy Németországnak gondoskodnia kell arról, hogy egy esetleges támadás esetén mind a polgári, mind a katonai védelem folyamatosan működőképes maradjon. Megítélése szerint mindez nem valósítható meg pusztán önkéntes alapon.
A Bundeswehrt (német hadsereg) ugyan alkapvető védelmi szempontból Stahl működőképesnek tartja, ám szerinte ezt a képességet sürgősen tovább kell javítani. Ennek részeként lehet szükség a heti 48 órás munkahét bevezetésére, például a hadiiparban. Véleménye szerint a hadsereg megerősítése nem merül ki abban, hogy több pénz álljon rendelkezésre. Felhívta a figyelmet arra, hogy
a katonákat az újonnan beszerzett eszközök használatára is ki kell képezni, amiben kulcsszerepe van az időtényezőnek.
„Többet kell tennünk. Ez pedig azt jelenti, hogy feltételek nélkül több időt kell a biztonságunkra fordítanunk. Felkészültebbé kell válnunk, és gyorsabban kell bevethető állapotba kerülnünk” – fogalmazott Stahl.
Oroszország riasztó mértékben fegyverkezik
Stahl arra is rámutatott, hogy
Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan mértékű fegyverkezésbe kezdett, amely már messze túlmutat azon, ami az ukrajnai háborúhoz önmagában szükséges lenne.
Az új katonai szolgálati modellt, amely január elsejével lép hatályba, Németország december elején hagyta jóvá. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad. Azonban ha az alkalmasnak minősítettek közül nem jelentkeznek elegen önkéntesen katonának, akkor a kormány dönt arról, hogy kinek kell bevonulnia.
A német hadsereg helyettes műveleti parancsnoka, André Bodemann vezérezredes pedig egy friss interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországot egyre nagyobb fenyegetettség éri, ami nemcsak a lakosságra és a vállalatokra ró pluszterheket, hanem közvetlen veszélyt is jelent számukra. Úgy véli, „jogilag ugyan nem vagyunk háborúban, de már nem is békében. Egy hibrid szakaszban vagyunk – amelyet dezinformáció, kibertámadások, kémkedés és szabotázs jellemez”.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében – figyelmeztettek csütörtökön brit katonai vezetők, miközben az Egyesült Királyság fegyveres erőit érő, példátlan mértékű fenyegetésekről számoltak be. Az új brit Katonai Hírszerzési Szolgálat (MIS) elindításakor Al Carns védelmi miniszter kijelentette: „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”, és hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségeseknek készen kell állniuk a válaszadásra- szemléz nyugati forrásokat a hirado.hu.
Carns szerint Európa már nem „választott háborúkkal”, hanem „szükségszerű háborúkkal” néz szembe, amelyek súlyos emberáldozatokkal járnak, példaként említve az orosz-ukrán konfliktust. Adrian Bird, a védelmi hírszerzés vezetője ugyanazon a rendezvényen arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai személyzet és létesítmények elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Ennek okán pedig cselekedett a szigetország. Létrehozták új brit Katonai Hírszerzési Szolgálatot, amelynek az Anglia keleti részén található RAF Wyton ad majd otthont, ahol már jelenleg is működik a Pathfinder, a világ legnagyobb „öt szemű” hírszerzési központja.
Az új, egységes hírszerzési szolgálat a Királyi Haditengerészet, a Brit Hadsereg és a Királyi Légierő egységeit vonja össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa az információmegosztást, összhangban az idei Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat (SDR) ajánlásaival. Az új szervezet részeként létrejön egy „Védelmi Kémelhárító Egység” is, amelynek feladata a fegyveres erők, valamint azok eszközeinek és rendszereinek védelme a külföldi beavatkozásokkal szemben.
A wytoni személyzet műholdfelvételek, drónok által rögzített videók, valamint terepen dolgozó ügynökök által gyűjtött információk széles körét fogja figyelemmel kísérni. A brit háborús felkészültséget bíráló, nemrégiben megjelent súlyos parlamenti jelentést követően Carns úgy érvelt: a katonai hírszerzés megújítása segít abban, hogy „elrettentő képességünk teljes mértékben bombabiztos legyen” – írja a Politico.
A brit hírszerzési reformot irányító vezetők ugyanakkor elismerték, hogy komoly hiány van a hírszerzési területeken dolgozni kívánó jelentkezők számában. Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter újságíróknak elmondta:
„Az elmúlt években tudjuk, hogy a toborzás nem a kívánt irányba haladt, és most határozott küldetésünk, hogy ezt megfordítsuk.”
Al Carns hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a brit lakosság megértse az ellenséges államok jelentette fenyegetések súlyosságát. Mint mondta,
a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy az emberek felismerjék: a külföldi fenyegetések közvetlen hatással vannak az életmódjukra, a megélhetési költségeikre, az élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint az állami kiadások egészére”.
Figyelmeztetései egybecsengenek Mark Rutte NATO-főtitkár berlini beszédével, aki csütörtökön kijelentette: „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”
Mark Rutte NATO-főtitkár rendkívül éles figyelmeztetést intézett a szövetség tagjaihoz: szerinte Oroszország akár öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen, ezért sürgős és jelentős védelmi erőfeszítésekre van szükség.
A Szabad Európa Rádió szerint berlini beszédében Rutte kijelentette: a NATO tagállamai már most is veszélyben vannak, és a kontinens lakóinak komolyan kell venniük a fenyegetést. A NATO főtitkára azt mondta, hogy a szövetség 32 tagállamának fokoznia kell védelmi erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák az Oroszországgal való háborút, amely „olyan mértékű lehet, mint az a háború, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át” (ezzel az első vagy a második világháborúra utalhatott – a szerk.).
„Mi vagyunk Oroszország következő célpontja” – hangsúlyozta Mark Rutte.
A főtitkár szerint túl sok ország abba a hitbe ringatja magát, hogy van idő felkészülni. „Nincs. A cselekvés ideje most van” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a védelmi költségvetéseket és a fegyvergyártást gyors ütemben kell emelni.
A NATO 2014 óta folyamatos készültségben van Oroszország ukrajnai inváziója miatt, amely a második világháború óta a kontinens legvéresebb konfliktusává vált. A háború áldozatait Rutte több mint egymillió főre becsülte. Közben Moszkva továbbra is a NATO terjeszkedésével indokolja az inváziót. Putyin december elején arról beszélt: ha Európa háborút akar Oroszországgal, Moszkva kész harcolni.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel szemben azt állította, Oroszország nem tervez katonai akciót sem a NATO, sem az EU ellen, és kész mindezt írásban is garantálni – amennyiben ez kölcsönös formában történik.
A helyzetet azonban a gyakorlat másként mutatja:
az elmúlt hetekben német és román vadászgépeket kellett riasztani orosz drónok romániai légteret érintő mozgása miatt,
miközben Oroszország a Duna túloldalán fekvő ukrán célpontokat támadta. Lengyelország és Észtország légterét is megsértették orosz eszközök. Mindezek hatására a NATO elindította az Eastern Sentry műveletet, amely a szövetség keleti légvédelmét erősíti.
Ripost hírek
