"Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen"

Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire válaszolva.

„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna. Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.

Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról

– hangoztatta.

„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin. Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.

„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.

Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.

„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő. „Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.

Az orosz államfő a valódi helyzet bemutatására meghívta a külföldi sajtót az orosz hadsereg által elfoglalt Krasznoarmejszkbe (ukrán nevén: Pokrovszkba) és Kupjanszkba.

Az ukrajnai válság rendezésének kilátásairól és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter kedden Moszkvában.

Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ukrajnai válság rendezésének kilátásaira - a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése és az alapvető orosz érdekek figyelembe vétele alapján -, de az ázsiai-csendes-óceáni térségre, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákra is nagy hangsúlyt helyeztek. Megállapították, hogy álláspontjuk a kétoldalú együttműködést és a globális napirendet illetően minden fontos kérdésben nagyrészt egybeesik vagy közel áll egymáshoz, "ami meghatározza az orosz-kínai stratégiai partnerség stabil, pozitív dinamikáját, függetlenül a bonyolult külső geopolitikai háttértől".

Moszkva szerint a tárcavezetők hangsúlyozták a közös munka fontosságát abban, hogy meg lehessen valósítani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kontinens új biztonsági architektúrája kialakítását célzó kezdeményezését. Az orosz fél megerősítette, hogy támogatja Hszi Csin-ping kínai elnök kezdeményezését a "globális kormányzás", vagyis a nemzetközi együttműködés átalakítására.

Lavrov és Vang tárgyalt a két külügyminisztérium közötti koordináció erősítéséről is, egyebek között az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon.

A kínai diplomácia vezetője Szergej Sojgunak, az orosz Biztonsági Tanács titkárának meghívására érkezett Moszkvába, akivel kedden megtartotta a stratégiai biztonsági kérdésekről szóló kétoldalú konzultációsorozat 20. fordulóját.

Európa brüsszeli része továbbra is háborúba akarja vinni a kontinenst Oroszországgal, és a háborúpárti fanatikusok a NATO külügyi tanácsülésén is ezen fognak dolgozni - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, mielőtt útnak indult volna a NATO külügyminiszteri ülésére, hogy a "fanatikus háborúpártiak" nyilvánvalóan kísérletet fognak tenni arra, hogy megsemmisítsék azt a korábbi döntést, amely úgy szólt, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent meg is kell tenni annak érdekében, hogy ne is váljon azzá.

"Ma a háborúpárti fanatikusok megpróbálják átadni a múltnak ezt a korábbi döntést, mi pedig azon leszünk, békepártiak, hogy megőrizzük ezt a korábbi döntését a NATO-nak" - szögezte le.

Az utóbbi évek brüsszeli döntései mind-mind tovább mélyítették a háborús veszélyt és az ukrajnai konfliktust, egyetlen olyan intézkedés nem született, amely enyhítette volna a háborús feszültséget - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Zsámbékon.

A tárcavezető az országjárása keretében tartott lakossági fórumon kiemelte, hogy Brüsszelben háborús pszichózis uralkodik, mivel számos európai politikus a kezdetektől fogva úgy gondolja, hogy részese az ukrajnai fegyveres konfliktusnak.

"Csak ugye annak a felismerése, hogy ez nem a Fortnite, hanem itt ez egy valós háború, s itt valós, hús-vér emberek halnak meg, vagy nem jött meg időben, vagy ha megjött, akkor jól elnyomták magukban" - fogalmazott.

Majd aláhúzta, hogy az elmúlt négy év brüsszeli döntései mind mélyítették, súlyosbították a konfliktust. "Brüsszelben egyetlen olyan döntés nem született, ami ezt a háborús feszültséget csökkentette volna, sőt ellenkezőleg, csakis olyan döntések születtek, amelyek elmélyítették a konfliktust, még súlyosabbá tették, és időben még kitolták a háborús helyzetet" - tette hozzá.

Valamint hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések komoly károkat okoztak az európai embereknek is.

"Az elhibázott európai döntések miatt drámai áremelkedések történtek az energia és az élelmiszerek terén. Drámai inflációs válságokkal néztek szembe az európai országok, s ezeknek a hatása az emberek mindennapi életének színterén is megjelenik"

- folytatta.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy ha sikerülne diplomáciai úton lezárni az ukrajnai háborút, akkor az embererek rögtön számon kérnék a vezetőket a kudarcos intézkedések miatt.

"És az európai politikusok, a háborúpártiak pontosan tudják azt, hogy mindaddig, amíg zajlik a háború, nekik ezeket a kellemetlen, kényelmetlen kérdéseket nem fogják tudni feltenni" - jegyezte meg.

"Viszont ha a háború véget ér, ezeket a kérdéseket mind felteszik. És akkor jönnek a politikai, jogi meg egyéb típusú konzekvenciák" - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter mindazonáltal arra is figyelmeztetett, hogy nem csak annyi történt, hogy Brüsszel rosszul kezelte a helyzetet, hanem jelenleg Európa konkrétan háborúra készül Oroszországgal szemben, és az a tétje a következő időszaknak, hogy sikerül-e megakadályozni az egész kontinens lángba borulását.

"És miután a stratégiai dokumentumai az Európai Uniónak azt írják, hogy 2029-re kell elérni azt a teljes hadifelkészültséget, amelynek nyomán 2030-ban egy európai-orosz háború megvívható lesz, ebből az következik, hogy az addig sorra kerülő magyar parlamenti választáson, 2026-ban tudjuk megakadályozni azt, hogy mi, a gyerekeink meg az unokáink a 21. század közepén is egy háborús helyzetben éljenek Európában" - mondta.