Ezeken a kérdéseken múlik a béke Ukrajnában?

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások kedden a Kremlben az ukrajnai rendezésről.

Dmitrij Peszkovnak, az orosz elnök sajtótitkárának előzetes tájékoztatása szerint az amerikai felet Steve Witkoff, az elnök különmegbízottja és Jared Kushner, Donald Trump veje képviseli. Peszkov az indiai médiának tartott moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta: a találkozó addig tart, ameddig szükséges.

A dél-ázsiai ország azért részesült kedden megkülönböztetett bánásmódban, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét másodok felében állami látogatást tesz Indiában.

"Lehetőségük lesz megvitatni azokat az ukrán-amerikai megállapodásokat, amelyeket a megoldás keresésében elértek" - mondta a sajtótitkár.

A Kreml szóvivője szerint az amerikai fél az utóbbi két hétben intenzíven tárgyalt Ukrajna képviselőivel az Egyesült Államok elnökének tervéről.

"Nagyra értékeljük Donald Trumpnak és kormányának erőfeszítéseit, és szeretnénk sok nemzedéknyi időre megoldani biztonsági problémáinkat"

- tette hozzá.

Witkoffot és Kushnert Kirill Dmitrijev, az orosz elnök befektetésügyi és gazdasági együttműködési különmegbízottja, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója fogadta a Domogyedovo-2 repülőtéren.

"Fontos nap ez a béke ügyében: az a csapat, amely kiharcolta Trump elnök Gázai övezeti békemegállapodását, Moszkvába érkezik, hogy előmozdítsa Trump programját az ukrajnai béke érdekében" - írta előzetesen Dmitrijev az X-en.

Az NBC News szerint az orosz vezetés kizárta, hogy engedményeket tegyen Donald Trump ukrajnai béketervének három kulcskérdésében. Ez jól mutatja, milyen szűk mozgástér maradt a nagyhatalmi alkuknak.

Az amerikai NBC News értesüléseire hivatkozva orosz sajtó arról számolt be: Moszkva nem hajlandó kompromisszumot kötni a Donbasz területi hovatartozása, Ukrajna fegyveres erőinek létszámkorlátozása, és az orosz hadsereg által elfoglalt ukrajnai régiók oroszkénti elismerésének kérdésében. Ezek azok, amelyekhez a Föderáció lényegében a háború kezdete óta következetesen ragaszkodik.

A hír közvetlen előzménye, hogy Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalt Donald Trump különmegbízottjával, Steve Witkoffal és az amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel. Az orosz delegációban Kirill Dmitrijev, az elnök különmegbízottja és Jurij Usakov elnöki tanácsadó vett részt.

Trump eközben nyilvánosan is elismerte, hogy az ukrán konfliktus megoldása „nem egyszerű”. A Fehér Ház YouTube-csatornáján közvetített beszédében azt mondta: Washington igyekszik rendezni az ukrajnai válságot, és emlékeztetett rá, hogy saját elnöksége alatt nyolc háborút zárt le, a mostani pedig „a kilencedik” lenne. „Az embereink most Oroszországban vannak, hogy megnézzék, el tudjuk-e rendezni ezt. Nem egyszerű helyzet, micsoda káosz!” – fogalmazott.

Eközben Volodimir Zelenszkij az ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „most, mint még soha, esély van arra, hogy véget vessünk a konfliktusnak”. Közlése szerint Genfben és Floridában az amerikai–ukrán egyeztetéseken egy húszpontos békejavaslat utolsó változatán dolgoztak, bár „néhány dolgot még ki kell munkálni”. Egyben leszögezte: Ukrajna sorsáról nem lehet dönteni Kijev részvétele nélkül – ezzel finoman, de egyértelműen jelezve, hogy az orosz–amerikai háttéregyeztetésekben is érvényt akar szerezni saját vétójogának.

A nemzetközi közösségnek és Ukrajnának úgy kell befejeznie a háborút, hogy Oroszország ne támadhassa meg ismét Ukrajna területeit - hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Dublinban, amikor Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak.

"Az oroszok kezdték a háborút, nincs alternatívája ennek a megfogalmazásnak. Ők indították el, ennek az egész világ a tanúja volt: agresszióval jöttek, hogy elpusztítsanak minket. Megállítottuk őket, amiben Európa és Amerika segített nekünk.

Oroszország nem tudta megszállni Ukrajnát, az ukrán emberek, katonák, civilek és partnereink ereje miatt. Megállítottuk őket. Az Egyesült Államok azt mondja, hogy elég a vérontásból, és mi teljes mértékben egyetértünk. A háborút azonban úgy kell befejeznünk, hogy egy év múlva Oroszország ne jöhessen újra a harmadik invázióval ebben az évtizedben.

Ez ugyanis előfordulhat, hiszen az volt az elsődleges céljuk, hogy megszállják államunkat, ezt viszont nem érték el. Nem vagyok biztos abban, hogy a céljaik változtak, ezért nekünk védelemre van szükségünk" - idézte Zelenszkijt az Ukrinform állami hírügynökség.

Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának egyértelműségre van szüksége a jövőbeni biztonsági és békegaranciákkal kapcsolatban. "Hálásak vagyunk az Egyesült Államoknak, hogy készek garantálni a biztonságot. Szeretnénk azonban megérteni ezeket a garanciákat. Hálásak vagyunk Európának, hogy Ukrajna jövőjét az Európai Unióban látják, számunkra ez a biztonság garanciájának része.

A kérdés azonban továbbra is az, hogy ebben az évszázadban leszünk EU-tagok, vagy a következőben? Vagyis az ukrán embereknek egyértelmű válaszokra van szükségük" - magyarázta az elnök.

Emmanuel Macron francia elnök úgy vélekedett kedden egy interjúban, hogy az amerikai elnök ukrajnai béketerve jó irányba mutat, de bizonyos elemein még javítani kell, hogy Ukrajna és Európa számára is elfogadhatók legyenek.

Ez a kezdeményezés jó irányba, a béke irányába mutat. Ugyanakkor vannak a tervnek olyan pontjai, amelyeket érdemes lenne megvitatni és továbbfejleszteni - mondta el a francia elnök az RTL rádiónak.

"Békét akarunk, de nem olyan békét, amely kapitulációval lenne egyenértékű"

- fogalmazott, hozzátéve, hogy csak az ukránok dönthetnek arról, milyen területi engedményekre hajlandóak.

"Az a javaslat, ami most az asztalra került, arról ad képet, mi lenne elfogadható az oroszok számára. De ez vajon azt jelenti, hogy ezt kell elfogadni az ukránoknak és az európaiaknak is? A válasz az, hogy nem" - szögezte le Macron, aki szerint békekötés esetén Ukrajna első védelmi vonala az lenne, hogy újraszervezi hadseregét, erre vonatkozóan nem lehet korlátot szabni.

Kifejtette azt is, hogy csak az európaiak dönthetnek arról, hogyan kellene felhasználni az Európában lévő befagyasztott orosz vagyonokat, amelyeket Donald Trump - terve szerint - az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítés finanszírozására fordítana.

A francia elnök nyilatkozatában azt is hangoztatta, hogy nem szabad gyengeséget mutatni az orosz fenyegetéssel szemben.

"Oroszországnak gyakorlatilag 10 éve tudatosan az a stratégiája, hogy újra birodalommá váljon, vagyis minden irányba terjeszkedjen" - mondta.

A francia elnök ismét elmondta, Franciaország nem akar fiatal franciákat "Ukrajnába küldeni".

Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire válaszolva.

„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna. Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.

Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról

– hangoztatta.

„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin. Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.

„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.

Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.

„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő. „Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.

Az orosz államfő a valódi helyzet bemutatására meghívta a külföldi sajtót az orosz hadsereg által elfoglalt Krasznoarmejszkbe (ukrán nevén: Pokrovszkba) és Kupjanszkba.