Befagyasztják a frontvonalakat Ukrajnában?

Az Egyesült Államok felülvizsgálta az Oroszországgal folytatott háború befejezésére vonatkozó tervét, amely mostantól a frontvonal befagyasztását írja elő – jelentette be szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy a terv mindazonáltal nem tér ki a területi kérdésekre.

Nem sokkal a Miamiban rendezett ukrán-amerikai tárgyalások után Zelenszkij azt mondta, a megbeszélések nyomán kidolgozott tervezet immár nem írja elő az ukrán csapatok kivonását a Donbasz általuk felügyelt mintegy 20 százalékából.

„A helyzet az, hogy az oroszok elvárnák, hogy vonuljunk ki, az amerikaiak pedig megoldást igyekeznek találni”

– szögezte le Zelenszkij.

Ezzel összefüggésben az államfő felhívta a figyelmet, hogy bármilyen, az ukrán csapatok kivonásával kapcsolatos döntésről népszavazást kell kiírni, ehhez pedig 60 napos tűzszünetre lesz szükség. Moszkva mind ez idáig elutasította a fegyvernyugvásra tett javaslatokat azzal az indokkal, hogy a tűzszünet Kijevet erősítené.

A tervezet a frontvonalak befagyasztása mellett újabb demilitarizált övezetek kialakítását is előirányozza, amelyekre az amerikai delegáció „különleges gazdasági övezetekként” hivatkoztak.

Zelenszkij elmondta, hogy a miami megbeszélések során mindazonáltal nem sikerült egyetértésre jutni a donyecki régió, valamint a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésének az ügyében. Mint mondta, az utóbbival kapcsolatban az amerikai fél közös, amerikai-ukrán-orosz felügyeletet javasolt, ám az államfő szerint ez az elképzelés „abszolút nem reális”.

Az új tervezetből eltávolították azt az orosz követelést, amely megtiltaná Ukrajnának a NATO-csatlakozást,

ezzel kapcsolatban pedig Zelenszkij leszögezte: a NATO dolga eldönteni, szeretné-e befogadni Ukrajnát tagállamai közé.

Elmondta azt is, hogy a tervezet értelmében a tűzszüneti megállapodást követően „a lehető leghamarabb” elnökválasztást kell rendezni Ukrajnában.

A kijevi vezérkar kedden elismerte az ukrán csapatok kivonását a donyecki régióban fekvő Sziverszk frontvárosból, amelynek bevételét december 11-én jelentette be Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök.

A hadvezetés keddi Facebook-közleménye szerint a csapatkivonást a katonák életének és a csapatok harcerejének megóvása végett rendelték el. Hangsúlyozták, hogy mindamellett súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek.

„A támadók előre tudtak törni jelentős számbeli fölényüknek és a kisebb rohamcsapatok nehéz időjárási körülmények között kifejtett folyamatos nyomásának köszönhetően” – áll a közleményben.

A háború kitörése előtt mintegy 10 ezer lakosú város környékén továbbra is súlyos harcok folynak – tették hozzá.

Legalább tízezer katona hagyta el a harcállásait és dezertált az ukrán hadseregből az ország északkeleti részén elhelyezkedő Szumi régióban – írja az Eurasia Daily a Mash nevű orosz Telegram-csatornára hivatkozva.

Az ukrán katonák lövészárkokban és különböző földbe vájt búvóhelyeken voltak kénytelenek menedékre lelni az előrenyomuló orosz csapatok elől, amelyek legalább 5,5 kilométer mélyen nyomultak előre Ukrajna északkeleti régiójában – írja a portál. A tömeges leszerelésről szóló első tudósítások a Mash nevű Telegram-csatornán jelentek meg, amelyen arról is írtak:

a kijevi hatalomnak az volt az elvárása, hogy az ukrán hadsereg egyszerre három műveleti területen – Szumi, Kupjanszk és Pokrovszk – folytassa a harcokat, azonban ez sehol sem sikerült.

A portál szerint ez a tartalékosok elsietett, rotációs alapú mozgósításának, valamint az ukrán katonák kimerülésének volt a következménye. Az ukrán hatóságok időközben elkezdte a polgári lakosság evakuálását, az érintett kistelepüléseket pedig előretolt harcállásokká alakították át – írták.

A kialakult helyzet azonban arra kényszeríti az ukrán hadsereget, hogy más frontszakaszokról vonjon el erőket és csoportosítson Szumiba – tették hozzá. Megjegyezték továbbá:

a mozgósított tartalékosok nem kaptak rendes kiképzést, ezért nem voltak képesek sem a támadásra, sem a szervezett védekezésre.

A térségbe vezényelt ukrán katonai egységek állítólag azt a feladatot kapták, hogy tartóztassák fel az oroszokat Szumi előtt, amelyre nem voltak képesek, mivel a mozgósítás ideje alatt is már a kimerülés határán voltak. Az összeomlásra és a tömeges dezertálásra válaszul az ukrán hadvezetés  sietve nekilátott a környékbeli falvak megerősítésének – írta a Mash.

„Az orosz fegyveres erők most drónokkal szállítják el a hátra maradt felszerelést  – a megsemmisített járműveket már rögzítik az operátorok. Az elmúlt napban csapataink több mint egy kilométert haladtak előre Andrijivkától a Vracsinótól délre fekvő erdőtelepekig – a falvak közötti távolság 11 kilométer” – írta Telegram-bejegyzésében a csatorna.

Hosszú tárgyalásokat követően Ukrajna és az Egyesült Államok elkészítette a felülvizsgált béketerv tervezetét, amely az Oroszország által indított totális háború lezárását célozza. A korábbi, 28 pontból álló javaslatot – amely sokak szerint Ukrajnát a kapituláció irányába terelte – egy 20 pontos kerettervvé alakították át, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök ismertetett az újságírókkal.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

Ezenkívül kidolgoztak egy háromoldalú biztonsági garanciamegállapodás tervezetét Ukrajna, az Egyesült Államok és Európa között, valamint egy kétoldalú biztonsági garanciamegállapodást Ukrajna és az Egyesült Államok között. Egy másik, Kijev és Washington között létrejött dokumentum a gazdasági együttműködésre összpontosít, és „Ukrajna jóléte ütemtervének” nevezték – írja a The Kyiv Independent cikkére hivatkozva az Origo.

 – mondta Zelenszkij.

Az Egyesült Államok várhatóan december 24-én később átadja Moszkvának a 20 pontos tervezetet. Jóváhagyás esetén a végleges dokumentumot Ukrajna, az Egyesült Államok, Európa és Oroszország vezetőinek kell aláírniuk. Az európai fél részéről egy esetleges megállapodás aláíróiról még nem született döntés – olvasható a portálon.

Ukrajna és az Egyesült Államok eddig nem jutott megállapodásra a felülvizsgált terv két kulcskérdésében, a 12. és a 14. pontban, amelyek az Oroszország által megszállt zaporizzsjai atomerőmű, illetve a 2014 óta háború sújtotta Donbász régió ellenőrzésére vonatkoznak. A tervezet emellett nem tér ki Ukrajna NATO-tagsági törekvéseire sem.

Itt van a 20 pontos béketerv tervezet:

1. Az aláírók megerősítik, hogy Ukrajna szuverén állam.

2. A dokumentum teljes és megkérdőjelezhetetlen megnemtámadási megállapodást képez Oroszország és Ukrajna között. Létrehoznak egy megfigyelő mechanizmust a konfliktusvonal felügyeletére műholdas, pilóta nélküli megfigyelés segítségével, biztosítva a jogsértések korai felderítését.

3. Ukrajna biztonsági garanciákat fog kapni.

4. Ukrajna fegyveres erőinek létszáma békeidőben továbbra is 800 000 fő marad.

5. Az USA, a NATO és az európai aláíró államok az „5. cikkhez hasonló” garanciákat nyújtanak Ukrajnának. A következő pontok érvényesek:

A) Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, összehangolt katonai válaszintézkedéseket kell tenni, és vissza kell állítani az Oroszország elleni összes globális szankciót.

B) Ha Ukrajna provokáció nélkül megtámadja Oroszországot, vagy tüzet nyit orosz területre, a biztonsági garanciák érvénytelennek tekintendők. Ha Oroszország tüzet nyit Ukrajnára, a biztonsági garanciák életbe lépnek.

C) Az Egyesült Államok kártérítést kap a biztonsági garanciák nyújtásáért. (Ezt a rendelkezést eltávolították.)

D) Az Ukrajna és mintegy 30 ország között korábban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodások továbbra is érvényben maradnak.

6. Oroszország formalizálni fogja megnemtámadási álláspontját Európával és Ukrajnával szemben minden szükséges törvényben és dokumentumban, amelyeket az oroszországi Állami Duma ratifikál.

7. Ukrajna egyértelműen meghatározott időpontban válik az EU tagjává, és rövid távú preferenciális hozzáférést kap az európai piachoz.

„Ukrajna csatlakozásának időzítése a mai napig kétoldalú megbeszélés az Egyesült Államok és Ukrajna között, európai megerősítés egyelőre nincs” – mondta Zelenszkij.

„Az Európai Unióhoz való tartozás egyben a biztonsági garanciánk is, ezért szeretnénk meghatározni egy dátumot – amikorra ez megtörténik. Például 2027 vagy 2028.”

8. Ukrajna egy külön megállapodásban részletezett globális fejlesztési csomagot kap, amely különböző gazdasági területeket fed le:

a) Létrehoznak egy fejlesztési alapot a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába való befektetésre.

b) Az amerikai és amerikai vállalatok együttműködnek majd Ukrajnával, hogy közösen fektessenek be Ukrajna gázinfrastruktúrájának – beleértve a csővezetékeket és a tárolólétesítményeket – helyreállításába, korszerűsítésébe és üzemeltetésébe.

c) Közös erőfeszítéseket tesznek a háború sújtotta területek újjáépítésére, különös tekintettel a városok és lakóövezetek helyreállítására és modernizálására.