POLITIK
Az illegális migráció súlyos tehertétel.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban alkalmazott humanitárius felfogás az európaiak számára súlyos teherré vált, közbiztonsági válsághelyzet alakult ki Európa-szerte - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szombat délután.
Bakondi György emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt egy óriási migrációs hullám érte el Magyarországot, és akkor a kormány egy népszavazással megkérdezte a magyarokat arról, mi történjen a problémával. A válaszadók 84 százaléka úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani, ezt pedig a kabinet meg is cselekedte - mondta.
Hozzátette, ez "nagyon komoly politikai támadásokat váltott ki" nyugat-európai uniós államok, valamint a központi apparátus részéről, akik akkoriban teljes mértékben humanitárius kérdésként kezelték a problémát. Megjegyezte, Magyarország sok olyan európai állam számára példa lett, amelyeket elért a migrációs hullám.
Kifejtette,
az ország abban mutatott példát, hogy "ha a politika akarja, és ennek megteremtik a jogi feltételeit, akkor az illegális bevándorlók tömeges beözönlését, itteni jogellenes működését meg lehet akadályozni".
Ez a fajta példamutatás nem tetszett az Európai Uniónak (EU), és Magyarországot jelenleg is folyamatosan bírságolják azért, mert nem engedi át a kerítésén az érkezőket, hogy az országon belül bírálják el menekültkérelmüket - tette hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó szerint azóta számos nemzetállam "újított", Olaszország például Albániába viszi az illegális bevándorlókat, de Dánia, Hollandia és Ausztria is foglalkozik a kérdéssel. Tavaly ez Európai Parlament (EP) megszavazta a migrációs paktum végleges formáját, amely szerint a migránsokat azokban az államokban kellene elosztani, ahol jelenleg nincsenek - fűzte hozzá.
Úgy folytatta, a paktum szerint három kategóriába sorolhatók az uniós tagállamok: ahol migrációs veszély van, ahol fennáll ennek a veszélynek a kockázata, és ahol nincs ilyen rizikó. Amely országok nem fogadják be az illegális bevándorlókat, pénzfizetéssel válthatják ki ezt a kötelezettséget, kivéve ha a brüsszeli központ válsághelyzetet állapít meg - mondta.
Bakondi György felhívta a figyelmet arra: semmilyen kritérium nincs a migrációs paktumban sem arról, hogy mi alapján ítélhetnek meg válsághelyzetet egy adott államban, ez teljes mértékben a bizottság mérlegelésén múlna.
Szerinte minden válsághelyzet - például a koronavírus-járvány, a migrációs válság vagy a háború - "a föderális Európa irányába terelte a központi döntéshozatalt". Keresték azokat a megoldásokat, amelyekkel kikerülhetik a nemzetállami vétót
- mondta.
Hangsúlyozta, a legfrissebb ilyen ügy az, hogy a bankban lévő lefoglalt orosz vagyon Ukrajnának történő átadásáról "egy cseles szavazási rendszer kialakításával kerülnék el a magyar vétót". Kiemelte, az ilyen megoldásoknak olyan negatív következményeik lesznek, amelyek "súlyosan változtatják meg" az EU eredeti jogi szabályozását, gazdaságpolitikai rendeltetését.
A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, az unió központi apparátusa már az előző parlamenti választáskor is tett kísérletet arra, hogy az EU elképzeléseihez jobban illeszkedő, a nemzeti kérdéseket inkább háttérbe szorító pártokat segítsen hatalomra.
Szerinte azok az álláspontok, amelyeket a Tisza Párt vagy a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai kifejtettek, akár a migrációról, arra utalnak, hogy elfogadnák az unió elvárásait.
Bakondi György emlékeztetett arra, hogy Magyarország világosan fogalmazott az illegális bevándorlással kapcsolatban, a magyar miniszterelnök pedig több ízben is kiemelte: az ország nem fogad be illegális bevándorlókat sem keletről, sem nyugatról.
Az uniós belügyminiszterek újabb „migrációs szolidaritási” javaslata elbukott Magyarországon. Egyetlen migránst sem fogadunk be, miközben hazánk határait most is tízezrek törvénytelen behatolásától védjük. A kérdés életbe vágó: a kormány a magyar családokat védi!
Az uniós tagállamok belügyminiszterei a 2026-os „migrációs szolidaritási keretről” egyeztek meg, ám Magyarország egyértelmű nemet mondott. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón nem kertelt, világosan kijelentette: „Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot, egyetlen migránst sem fogad be.” A részletekről Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt a TV2 Mokka című műsorában.
Nő a nyomás, de mi kitartunk, nem engedjük be a migránsokat!
Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Mokkában hangsúlyozta, hogy a mostani EU-döntés nem kiegészíti a már korábban elfogadott migrációs paktumot, hanem a végrehajtását szolgálja:
A migrációs paktumot még az előző Európai Parlament fogadta el sietve, saját eljárási szabályait is megsértve. A végrehajtását több lépcsőben készítik elő. Például már most kellett volna építenünk egy 30 ezer fő illegális migránst befogadó tábort, és tervet kellett volna készítenünk arról, milyen ütemezéssel és finanszírozással fogadnánk be őket. Ezt természetesen nem tettük meg.
Bakondi György elmagyarázta, hogy a belügyminiszterek döntése sem hozott egyhangúságot, Magyarország pedig nem támogatta a javaslatot. A tagállamokat három csoportra osztották: migrációs nyomás alatt álló országok (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus), ahol fennáll a veszély, illetve ahol szerintük nincs migrációs nyomás. Ide sorolták Magyarországot.
Ez abszurd, mert csak idén több mint 12 300 határsértőt fogtunk el, és több tízezren érkeztek Ukrajnából menekültként. A magyar rendőri erők ráadásul külföldön is részt vesznek a határőrizetben: a bolgár–török határnál román és osztrák kollégákkal, illetve a szerb–észak-macedón határnál. Nemcsak a saját határainkat, hanem az EU külső határát is védjük, ráadásul magyar költségvetésből.
– mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Az EU elvárná, hogy Magyarország kvóták alapján fogadjon be migránsokat, de Bakondi György szerint ez nem csak pénzügyi terhet róna ránk, hanem a szuverenitás feladását jelentené:
Az EU megmondaná, mennyi illegális bevándorlót kell befogadnunk azokból az országokból, ahol sokan vannak. Nekünk kellene ellátni őket, elbírálni a kérelmüket, és ha nem jogosultak, hazatoloncolni őket. Ha nem vállaljuk a befogadást, akkor:
- személyenként 20 ezer eurót kell fizetnünk, azaz kb. 8 millió forintot/fő
- válsághelyzetben, amit az Európai Bizottság dönt el, mindenképpen kötelező a befogadás, a pénzügyi megváltás helyett
Ez a paktum a magyar családok biztonságát veszélyeztetné.
Nem arról van szó, hogy elutasítunk embereket, hanem, hogy megvédjük a hazánkat, a gyerekeinket és a jövőnket.A magyar állam nem engedhet abban, hogy külső, Brüsszel által diktált szabályok döntsenek arról, kik élhetnek nálunkA szuverenitásunk, a határaink és a rend védelme a magyaroké.
A főtanácsadó végül rámutatott: az EU gyakran minden válságot – pénzügyi, migrációs, járványügyi vagy háborús – arra használ, hogy erősítse a központi irányítást és közelebb vigye Európát a föderális modellhez. Magyarország azonban állja a sarat, és egyértelműen nemet mond Brüsszel nyomására.
Nézd meg a témában készült videónkat is!
Ripost hírek
