
Amíg nemzeti kormányunk van, addig erről szó sem lehet
Orbán Balázs a brit vezérkari főnök háborús beszédéről.
Orbán Balázs a Facebook-oldalán emlékeztetett, hogy a brit vezérkari főnök szerint akár a fiainknak és lányainknak is harcolni kell majd, és egyre több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért. A kormányfő politikai igazgatója szerint amíg Magyarországon nemzeti kormány van, addig erről szó sem lehet.
A brit vezérkari főnök szerint fel kell készülni a háborúra. „Ha szükséges, a fiainknak és lányainknak is harcolni kell majd, és egyre több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért” – írta videós bejegyzése mellé kommentként a Facebook-oldalán a miniszterelnök politikai igazgatója.
Orbán Balázs szerint
pontosan ez az, amit Brüsszel elvárna a magyaroktól is,
ám leszögezte, hogy
erről szó sem lehet, amíg Magyarországon nemzeti kormány van!
Ahogyan arról szerdán a hirado.hu is beszámolt a brit vezérkari főnök kijelentette, hogy bár egy Oroszország által a brit szigetek ellen indított közvetlen támadás esélye csekély, de nem kizárt, ezért több embernek kell készen állnia fegyvert fogni az Egyesült Királyság védelmében.
Richard Knighton az Orbán Balázs által is megosztott beszédében egyebek között azt mondta: mozgósítani kell azokat az intézményeket, amelyekre háború esetén támaszkodni lehet, emellett növelni kell a társadalom, valamint az azt támogató infrastruktúra ellenálló képességét is.
A brit vezérkari főnök azt is világossá tette:
egy esetleges hiba nem csak az egyenruhások vállát fogja nyomni, abból – mint fogalmazott – fiainknak, lányainknak, munkatársainknak és a veteránoknak is részt kell vállalniuk.
„Ha szükséges, akkor a harcban is” – hangzottak a brit vezérkari főnök posztját szeptember óta betöltő tábornok vészjósló szavai.
Richard Knighton úgy fogalmazott: „A védelem új korszaka, Nagy-Britannia új korszakát fogja jelenteni.”
Sir Richard Knighton brit vezérkari főnök kijelentette, hogy egy Oroszország által a brit szigetek ellen indított közvetlen támadás esélye csekély, de nem kizárt, ezért „több embernek” kell készen állnia fegyvert fogni az Egyesült Királyság védelmében.
A hadsereg vezetője hétfő este a londoni Westminsterben arra szólította fel a briteket, hogy járuljanak hozzá a nemzeti ellenálló képesség megerősítéséhez, ezzel segítve az Egyesült Királyság válsághelyzet alatti működőképességének megőrzését. Elismerte, hogy egy közvetlen orosz támadás esélye brit területen csekély, de hangsúlyozta: „ez nem jelenti azt, hogy az esély nulla” – írja a DailyStar.
Ezt követően komoly vádat fogalmazott meg:
„Az Egyesült Királyságot nap mint nap orosz kibertámadások özöne éri, és tudjuk, hogy orosz ügynökök szabotázsakciókra törekednek, sőt öltek már a mi területünkön.”
Hozzátette, hogy „Oroszország ereje gyorsan növekszik”. Elmondása szerint a megnövelt védelmi kiadások és az ukrajnai tapasztalatok eredményeként Oroszország hadserege „hatalmas, technikailag egyre kifinomultabb, és mára rendkívül harcedzetté vált”.
Megjegyzései követik az elmúlt időszak vezető európai politikusainak háborúval riogató megnyilvánulásait. A NATO főtitkára, Mark Rutte nemrég azt jósolta, Európa lehet Vlagyimir Putyin következő célpontja. Eközben Al Carns, a britek fegyveres erőkért felelős minisztere szerint az országuk már „háborús üzemmódban” van, és arra figyelmeztetett, hogy „a háború árnyéka Európa ajtajában áll, és ez a háború nagyobb és véresebb lehet, mint amit az utóbbi időszakban tapasztaltunk.”
Hétfő esti beszédében Sir Richard azt is hangsúlyozta, hogy az egyre veszélyesebb európai helyzetre „az egész társadalomnak” reagálnia kell.
Az ipari kapacitás kiépítéséről is említést tett, ami szerinte azt is jelenti, hogy „több olyan emberre van szükségünk, akik az iskolákból és egyetemekről kikerülve ebbe az iparágba lépnek.”
Indoklása szerint ezért szükség van a védelmi és politikai vezetők segítségére, hogy elmagyarázzák az iparág fontosságát a nemzet számára, emellett pedig szükség van az iskolákra és a szülőkre is, hogy ösztönözzék a gyermekeket és a fiatal felnőtteket arra, hogy ebben az ágazatba válasszanak pályát.
Sir Richard felhívást intézett az Egyesült Királyság családjaihoz is:
„Fiak és lányok. Kollégák. Veteránok. Mindenkinek szerepe lesz az építésben, a szolgálatban, és ha szükséges, a harcban is. Egyre több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért.”
A britek lelki felkészítéséhez konkrét lépések is társultak már. A kormány korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság védelmi és biztonsági kiadásai legkésőbb 2035-ig a GDP öt százalékára emelkednek.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében – figyelmeztettek csütörtökön brit katonai vezetők, miközben az Egyesült Királyság fegyveres erőit érő, példátlan mértékű fenyegetésekről számoltak be. Az új brit Katonai Hírszerzési Szolgálat (MIS) elindításakor Al Carns védelmi miniszter kijelentette: „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”, és hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségeseknek készen kell állniuk a válaszadásra.
Carns szerint Európa már nem „választott háborúkkal”, hanem „szükségszerű háborúkkal” néz szembe, amelyek súlyos emberáldozatokkal járnak, példaként említve az orosz-ukrán konfliktust. Adrian Bird, a védelmi hírszerzés vezetője ugyanazon a rendezvényen arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai személyzet és létesítmények elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Ennek okán pedig cselekedett a szigetország. Létrehozták új brit Katonai Hírszerzési Szolgálatot, amelynek az Anglia keleti részén található RAF Wyton ad majd otthont, ahol már jelenleg is működik a Pathfinder, a világ legnagyobb „öt szemű” hírszerzési központja.
Az új, egységes hírszerzési szolgálat a Királyi Haditengerészet, a Brit Hadsereg és a Királyi Légierő egységeit vonja össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa az információmegosztást, összhangban az idei Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat (SDR) ajánlásaival. Az új szervezet részeként létrejön egy „Védelmi Kémelhárító Egység” is, amelynek feladata a fegyveres erők, valamint azok eszközeinek és rendszereinek védelme a külföldi beavatkozásokkal szemben.
Újabb éles kijelentést tett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint Oroszország akár azonnal készen áll egy fegyveres konfliktusra Európával, ha a kontinens országai ezt választanák. A politikus ezt a nagykövetek részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen mondta az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, ám mondandója a békéről ezúttal alig szólt.
„Ahogy elnökünk, Vlagyimir Putyin mondta: ha Európa úgy dönt, hogy háborúzni akar, mi készen állunk – akár most rögtön” – idézte az államfőt Lavrov a RIA Novosztyi szerint.
A kijelentés újabb feszültséget kelt az amúgy is kiélezett orosz–európai kapcsolatokban, miközben a nyugati országok továbbra is támogatják Ukrajnát az orosz invázió ellen.
A wytoni személyzet műholdfelvételek, drónok által rögzített videók, valamint terepen dolgozó ügynökök által gyűjtött információk széles körét fogja figyelemmel kísérni. A brit háborús felkészültséget bíráló, nemrégiben megjelent súlyos parlamenti jelentést követően Carns úgy érvelt: a katonai hírszerzés megújítása segít abban, hogy „elrettentő képességünk teljes mértékben bombabiztos legyen” – írja a Politico.
A brit hírszerzési reformot irányító vezetők ugyanakkor elismerték, hogy komoly hiány van a hírszerzési területeken dolgozni kívánó jelentkezők számában. Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter újságíróknak elmondta:
„Az elmúlt években tudjuk, hogy a toborzás nem a kívánt irányba haladt, és most határozott küldetésünk, hogy ezt megfordítsuk.”
Al Carns hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a brit lakosság megértse az ellenséges államok jelentette fenyegetések súlyosságát. Mint mondta,
a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy az emberek felismerjék: a külföldi fenyegetések közvetlen hatással vannak az életmódjukra, a megélhetési költségeikre, az élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint az állami kiadások egészére”.
Figyelmeztetései egybecsengenek Mark Rutte NATO-főtitkár berlini beszédével, aki csütörtökön kijelentette: „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”







