A Tisza-csomag egyik szerzője kevesellte a Bokros-csomagot is

Öt perc alatt el fogják venni a 14. havi nyugdíjat-ezt mondta Lengyel László a Tisza Pártról egy néhány héttel ezelőtti interjúban. Szavait azért is komolyan kell venni, mert az Index szerint egyike a Tisza-csomag szerzőinek -írta az ellenpont.hu.

 Lengyel László több, mint négy évtizede dolgozik a különféle baloldali pártoknak, szervezeteknek. A szocializmus idején az állampártot szolgálta ki, hogy a rendszerváltás után az MSZP és az SZDSZ háttérembere legyen. Tagja volt Horn Gyula tanácsadói testületének, teljes mértékben támogatta, sőt kevesellte a Bokros-csomagot, majd felbukkant Medgyessy Péter bizalmi köreiben is. A Gyurcsány,-és Bajnai-kormányok idején az általa vezetett cég, a Pénzügykutató Zrt. valósággal tarolt az állami pénzosztásokon: több százmillió forint értékben kaptak megbízásokat. Bár Lengyel László első ránézésre szürke politológusnak tűnik, valójában megjelent minden fontos, külföldről támogatott baloldali politikus, így Bajnai Gordon, Márki-Zay Péter és Magyar Péter mellett. Bemutatjuk Magyar Péter programíróját, aki egyszer azt mondta: sajnos a Nyugat nem gyarmatosította Magyarországot.

Hosszabb szünet után a Tisza holdudvarában bukkant fel a 2010 előtti baloldal egyik jól ismert szereplője, Lengyel László. Ahogy az Index cikkéből kiderült, a közgazdász főszerepet vállalt a baloldali párt megszorításokra építő gazdasági programjának, a gazdasági konvergencia programnak a  kidolgozásában.

Bár Lengyel a sajtóban megpróbálta tagadni az érintettségét, az aláírása ott díszeleg a közel hétszáz oldalas dokumentumon. Sőt, májusban a Privátbankár podcastjában nehezen félreérthető módon arról beszélt, hogy

a csapatával már írja a kormányprogramot, hogy felkészülten menjenek a kormányzásba.

"Csapat" alatt minden bizonnyal az általa vezetett Pénzügykutató Zrt.-re gondolt, ahogyan az is egyértelműnek tűnik az elmondottakból, hogy Lengyelék a Tiszának dolgoznak be.

A fentieket erősíti, hogy a szakértő az utóbbi időben feltűnően gyakran adott interjút és beszélt a megszorítások szükségességéről. Elsőként az Ellenpont hozta nyilvánosságra azt a felvételt, amelyen a 14. havi nyugdíj eltörléséről értekezett. Egészen pontosan azt mondta, "öt perc alatt" törölné el azt a Tisza Párt.

Lengyel László tehát visszatért és a színfalak mögött kulcsszerepet vállalt Magyar Péter projektjében. Éppen ezért érdemes megnézni: ki is ő pontosan, milyen politikai múlttal érkezett meg a legújabb baloldali tömörülésbe? Ez ugyanis sok mindent elárul a Tiszáról, mint politikai képződményről.

Pozícióváltás a kommunizmus idején

Kezdésként érdemes megjegyezni, hogy a tiszás programíró lelkesen támogatta a kommunizmust, már fiatal korában csatlakozott az állampárthoz, az MSZMP-hez. A nyolcvanas években érzékelte, hogy a rendszer gazdasági értelemben fenntarthatatlanná vált, ezért elkezdte átpozícionálni magát.

A nyolcvanas évek közepétől az MSZMP reformellenzékéhez csapódott, ahol társaival – a szocializmus életben tartása érdekében – reform, -és modernizációs javaslatokat fogalmaztak meg.

Csakhogy a részben általa jegyzett "Fordulat és reform" című írással túllőtt a célon, a pártvezetés nem volt vevő az ötletelésre. Így 1988-ban az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága kizárta a pártból (Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt).

Lengyel Lászlóék az ellenük indított eljárásból igyekeztek politikai tőkét kovácsolni. Nem sokkal a határozat után "Kizárt a párt" címmel könyv és film formájában is feldolgozták a négyes történetét.

Lengyel László és barátai a Kizárt a Párt címmű könyvvel reagáltak az MSZMP-ből való eltávolításokra. Forrás: Facebook

A közgazdász tehát megpróbálta úgy beállítani magát, mintha mindig is a rendszer ellenfele lett volna. Csakhogy ez nagyon messze van a valóságtól: Lengyel László lényegében mindent a kommunizmusnak köszönhet, arról nem is beszélve, hogy még most is a pártállamban kiépített kapcsolataiból él.

Pár évvel a rendszerváltás előtt, 1987-ben létrehozták a politikai elemzéseket, háttéranyagokat készítő Pénzügykutató Részvénytársaságot (mai nevén Pénzügykutató Zrt.-t), aminek az egyik első vezetője Lengyel László volt. Kezdetben tudományos igazgatóként, 1990-től pedig elnök-vezérigazgatóként vezette a társaságot.

A Pénzügykutató egyfajta gyűjtőhelye azoknak a régi kommunista kádereknek, akik érezve a változás szelét, egy csapatba tömörülve, demokratává "átváltozva" készültek az új időkre.

Ezt mutatja, hogy mások mellett itt dolgozik Kéri László felesége, aki szintén Magyar Péter környezetében bukkant fel és szintén folyamatosan a megszorítások szükségességéről beszél.

Petschnig Mária Zita 1988 óta van az elemzőcégnél, így négy évtizede evez egy hajóban Lengyel Lászlóval: egykori kommunistaként együtt léptek át a demokratikus Magyarországba, és most együtt segítik a Tiszát.

Horn Gyula szolgálatában

A '89-es fordulatot követően a Pénzügykutató jelentette Lengyel bázisát – és ez a mai napig így van. A közgazdász ciklusokon átívelően dolgozott a különféle baloldali kormányoknak és pártoknak a vállalkozásával. Nem mellesleg politológusi karrierjét is a háttértanulmányokat gyártó vállalkozására építette.

Lengyel László ebből a pozícióból lett az ország egyik leggyakrabban hivatkozott politikai elemzője a kommunizmus bukását követően.

Rengetegszer szerepelt a médiában Lengyel László, akit hol közgazdászként, hol politológusként idéztek. Forrás: Új Magyarország/Arcanum

A kilencvenes évek elejétől egészen 2010-ig megszámlálhatatlan alkalommal szerepelt a médiában, "sztárpolitológusként" tündökölhetett a Népszabadság és a több baloldali lap hasábjain. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag soha egyetlen egy politikai jóslata sem jött be – politikai ellenfelei ezért fordított Cassandrának nevezték.

Bár Lengyelt az MSZP holdudvarához sorolják, valójában sokkal közelebb állt az SZDSZ-hez és a radikális párt szellemiségéhez. Következetesen liberális értékeket vallott, és szakpolitikai javaslataiban, nyilatkozataiban rendre a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek és a nyugati befektetők érdekeit jelenítette meg.

Magyar Péter tanácsadója tehát leginkább a globalista körök képviselője volt, ami miatt élesen szemben állt a szocialisták balszárnyával.

Az IMF bűvkörébe került Magyar Péter gazdasági tanácsadója. Forrás: Új Magyarország/Arcanum

Bár az 1994-es választási kampányban az ország tele volt plakátolva Horn Gyula nyakmerevítős fotójával, Lengyel a Le Point nevű francia hetilapnak az utolsó kommunista kormányfő mellett kardoskodott. "Magyarország számára az lenne a legideálisabb, ha három párt alakítana koalíciót: a szocialisták, a kereszténydemokraták és az SZDSZ. Mindenki azt szeretné, hogy a kormányt Németh Miklós vezesse" – fogalmazott a politológus. Ez azért is volt meghökkentő, és abszolút mértékben antidemokratikus javaslat, mert Németh Miklós akkor már három éve nem vett részt a napi politikában,nem is Magyarországon élt (az EBRD alelnöke volt), így az emberek nem is szavazhattak rá. Személyében a nemzetközi pénzügyi körök emberét akarta Lengyel miniszterelnöknek. 

Persze, ez nem azt jelentette, hogy Lengyel ne ápolt volna jó kapcsolatot Horn Gyulával. Saját maga dicsekedett el a 168 Órának, hogy bejárása volt a miniszterelnökhöz. Miután az MSZP fölényesen megnyerte a választásokat és nemzetközi nyomásra bevették a szabad demokratákat a koalícióba, a kormányfőnek kinevezett Horn maga mellé vette a politológust.

Nem sokkal ezután létrejött egy miniszterelnöki tanácsadó testület, amibe bekerült – a Pénzügykutatót képviselve – Lengyel László és hű fegyverhordozója, Petschnig Mária Zita is. Horn döntése alapján Medgyessy Péter vezette a csapatot.

A felálló stáb összetétele jól mutatja, hogy Magyar Péter programírója mennyire erős kapcsolatokat ápol az egykori kommunista elittel, a 2010 előtti baloldal kulcsfiguráival.

Lengyel László tagja volt Horn Gyula tanácsadó testületének. Forrás: Magyar Hírlap/Arcanum

"Sajnos kevés a Bokros-csomag"

A tanácsadó testület kisebb zökkenők után megkezdte a munkát. A grémiumnak komoly szerepe volt abban, hogy az MSZP balszárnyához tartozó Horn Gyula rábólintson a Bokros-csomagra. A kormányban, illetve a kabinet körül egyre nagyobb számban jelentek meg a nemzetközi pénzügyi világ képviselői, úgy, mint Bokros Lajos vagy Surányi György. Zárójelesen: jelenleg ők is a Tiszát segítik a tanácsaikkal.

A szocialista miniszterelnök nem tudott ellenállni a nyomásnak és végül átengedte a modernkori magyar történelem legnagyobb megszorító intézkedéssorozatát.

Lengyel László volt az egyik legnagyobb támogatója a magyarok milliót nehéz helyzetbe hozó, a volt pénzügyminiszterről elnevezett csomagnak. Annyira, hogy szerinte már négy évvel korábban be kellett volna vezetni a drasztikus lépéseket.

Sőt, a Törökszentmiklós és Vidéke című lapnak meghökkentő módon azt nyilatkozta, hogy a magyaroknak "muszáj tűrniük (a kiigazításokat – szerk.), mert nincs más kiút" és szerinte "sajnos még a mostani megszorító csomag is kevés." Azaz, Magyar Péter szakértője a legvérmesebb technokratákat is túllicitálva további pénzügyi szigorításokat követelt. A korabeli sajtó jellemzése szerint Lengyel egyébként "régi barátja" Bokros Lajosnak.

Meglehetősen árulkodó, hogy a baloldali közgazdász pár évvel később "stabilizációs csomagnak" nevezte a durva megszorítássorozatot, ami szerinte nagyban hozzájárult az "ország tartós stabilizálódásához."

Érdemes röviden felidézni, hogy mit is pártolt ilyen nagy erőkkel a Tisza egyik legfontosabb háttérembere. A Bokros-csomag következtében drasztikusan visszaesett a magyar családok életszínvonala. A bérek befagytak, a reálbérek csökkentek, a családtámogatási rendszer egyes elemei megszűntek. Így például a gyed, ami miatt a gyermekvállalási kedv is zuhanni kezdett. Tömegesen bedőltek a kisvállalatok, közel 30 százalékig emelkedett az infláció, miközben a családok biztonságérzete leromlott.

Horn Gyula MSZP-s kormányfő fogja a fejét, miközben pénzügyminisztere, Bokros Lajos magyaráz neki. Az egész országot sokkolta a baloldali kormány által bevezetett megszorító csomag. Forrás: MTI

Mai szemmel nézve Lengyel László egészen elképesztő érveket hozott fel a megszorítások mellett. Nyilatkozatai alapján a nemzetközi pénzvilágnak, a nyugati befektetőknek való teljes alárendeltséget tartotta kívánatosnak.

A Somogy Megyei Hírlapnak úgy kommentálta a Bokros-csomag elfogadását, hogy végre jó az irány, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elégedett a megszorításokkal. Majd egészen meredek módon azt is hozzátette, hogy

a nyugati befektetők bizalmát nem lehet kockára tenni, mintha Magyarország egy másodlagos, kiszolgáltatott bábállam lenne.

A nyugati-globalista pénzügyi köröknek való megfelelési kényszer egyébként visszatérő elem Lengyel érvkészletében. A Hajdú-Bihari Naplónak azt ecsetelte, hogy ha Magyarország nem tesz eleget a Nyugat kívánalmainak, akkor jönnek a gazdasági leminősítések és le lehet húzni a rolót.

Lengyel László egyik lapinterjúban elismerte: az IMF igényeinek kívánt megfelelni. Forrás: Hajdú-Bihari Napló/Arcanum

Lengyel László egyébként az egyik leghangosabb híve volt az ország kirablását jelentő privatizációs törvénynek is. Ezt támasztja alá, hogy nem tartotta elegendőnek a Horn-kormánynak a Nyugat, azon belül is Németország irányába tett "erőfeszítéseit". Ezért a fenti interjúban érthetetlen módon amiatt sajnálkozott, hogy a nyugati pénzügyi körök nem gyarmatosították Magyarországot. Egész pontosan úgy fogalmazott:

mostanra azonban oda jutottunk, hogy a nyugati " "gyarmatosítástól" aggódóknak nem maradt okuk félni. Sajnos".

Az MSZP-SZDSZ kormány a kommunizmusban felhalmozott hatalmas helyzeti előnye ellenére megbukott az 1998-as parlamenti választáson. Bár a Fidesz és a kisebb jobboldali pártok alakíthattak koalíciót, Lengyel László nem sokáig szorult háttérbe, hamarosan következett a második aranykorszaka.

Háttéranyagok százmilliókért

2002-ben ismét baloldali kormány alakult, ezúttal is a szocialisták és a szabad demokraták részvételével. A miniszterelnök az MSZP-t győzelemre vezető Medgyessy Péter lett, aki régi ismerőse Lengyelnek. Ahogy korábban írtuk, együtt dolgoztak a Horn Gyula körüli tanácsadói testületben.

Éppen ezért nem meglepő, hogy sajtóértesülések szerint Magyar Péter szakértője felbukkant az új szocialista kormányfő környezetében is. "A Telkiben tartott informális kormányülésen a kormánykommunikációról tartott előadást többek között Dessewffy Tibor szociológus, illetve Lengyel László és Kéri László politológusok. Medgyessy a két utóbbi szakember véleményét gyakrabban kikéri" – olvasható a Magyar Hírlap 2002-es cikkében, amiből az is kiderült, hogy Lengyel tagja volt a kormányfő körül formálódó tanácsadói körnek.

A Tisza gazdasági háttérembere, Lengyel László felbukkant a Medgyessy Péter körül formálódó tanácsadói csapatban is. Forrás: Magyar Hírlap/Arcanum

Bár Medgyessy a D-209-es ügy – amikor kiderült, hogy a frissen megválasztott kormányfő az előző rendszerben titkos ügynökként tevékenykedett – következtében viszonylag gyorsan megbukott, a kiváló pártállami és baloldali kapcsolatokkal rendelkező Lengyel Lászlónak ez nem jelentett problémát.

Mind Gyurcsány Ferenc, mind Bajnai Gordon kormányzása idején nyeregben érezhette magát. Igaz, nem az első vonalban dolgozott, mint korábban, hanem kicsit visszavonva, a háttérben.

Ezt mutatja, hogy a Pénzügykutató Zrt. az egyik legnagyobb nyertese volt a 2006 és 2010 közötti időszaknak: a hozzá köthető elemzőcég sorra kapta a megbízásokat a baloldali kormányoktól, benne voltak a TOP10-es listában.

A Miniszterelnökség adatai szerint Lengyel Lászlóék négy év alatt összesen 316 millió forint értékben kaptak állami megbízásokat, amivel a tizedik helyre voltak jók a rendszer kegyeltjei között. A vállalkozás saját összesítése szerint 16 szerződés (ötöt minisztériummal, 11-et háttérintézménnyel kötöttek) alapján mintegy 301 millió forint folyt be hozzájuk. 

A Pénzügykutató a Bajnai-kormány idején is elnyert két megbízást mintegy tízmillió forint értékben a különféle állami háttérintézményektől. Ezekben az években Lengyelék bevételének nagyságrendileg mintegy 40 százaléka érkezett állami szervektől. A jelentős összegért közvélemény-kutatásokat, illetve stratégiai és szakpolitikai tanulmányokat kellett készíteniük.

Jól feküdt a Lengyel Lászlóhoz köthető vállalkozás, a Pénzügykutató Zrt. a baloldali kormányok idején. Forrás: Miniszterelnökség

A kormányváltással azonban vége szakad a sikerszériának, Lengyelék azóta nem kaptak állami megbízást. Bár a baloldali közgazdász látszólag partvonalra került, valójában továbbra is fontos szereplője maradt a hazai globalista baloldal hátországának.

Helyezkedés a kormányváltás után

2012 februárjában ismét új szerepkörben mutatkozott Magyar Péter szakértője: az általa nagyra tartott, korábbi szocialista kormányfőt, Bajnai Gordont kísérte el Edelénybe. Bajnai először borsodi polgármesterekkel találkozott, majd a helyi művelődési házban tartott lakossági fórumon elemezte a gazdasági és politikai helyzetet.

De nemcsak emiatt volt érdekes az esemény: a sajtó már napokkal korábban arról cikkezett, hogy Bajnai visszatér a nagypolitikába, és miniszterelnök-jelöltként indul majd el a választáson.

Lengyel Lászlónak kulcsszerepe volt Bajnai felépítésében és marketingelésében, rendszeresen elkísérte a volt kormányfőt a különböző rendezvényekre. Álláspontját jól tükrözi, hogy 2012 végén arról írt publicisztikát a Vasárnapi Hírekben, hogy a baloldalnak Bajnai Gordonra van szüksége, egyedül neki lehet esélye Orbán Viktor ellen.28Bár az üzletember Edelényben még tagadta az értesüléseket, később kiderült, azok pontosak voltak.

Előbb megalakult az Együtt, később pedig Bajnai valóban rajtvonalhoz állt. Igaz, alulmaradt Mesterházy Attilával szemben, így a szocialista politikus lett a baloldal kormányfő-jelöltje.

A 2014-est követően a 2018-as parlamenti választás előtt is kavart a háttérben a most éppen a Tiszának bedolgozó közgazdász: szembe helyezkedve az MSZP pártelitjével és a Demokratikus Koalícióval, Botka László szegedi polgármester pártját fogta.

Akkor is nagy vita zajlott a felek között, hogy a baloldal milyen felállásban és kivel vágjon neki a közelgő voksolásnak. Gyurcsány Ferenc 2017-es évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd a hátuk mögött titkos tárgyalásokat folytat Botka Lászlóval és egy "királycsinálóval". Bár nem nevezte meg Lengyelt, később egyértelművé vált, hogy róla beszélt. Mint kiderült, a pártelnök annak kapcsán vádolta meg puccskísérlettel a korábban őt is kiszolgáló politológust, hogy a Pénzügykutató Zrt. irodájában került sor az egyik megbeszélésre.

Botka Lászlót kigolyózták, az ellenzék ismét vereséget szenvedett, indulhatott megint az újratervezés. Lengyel László ezúttal is a globalista körök jelöltje mögé sorolt be, aki immár sikeresen gyűrte maga alá – legalábbis látszólag – a régi baloldal képviselőit.

"Márki-Zay Péter tud "nemzetiül" és "keresztényül" beszélni – a magyarság és a kereszténység immár nem Orbán magántulajdona, hanem az ellenzéki szavazók köztulajdona. Teljesen új választási stratégiára és taktikára van szüksége. Elkésett? Nem tudni" – éltette a baloldali összefogás jelöltjét Magyar Péter gazdasági tanácsadója a Népszavában.30

A Tisza gazdasági tanácsadója Márki-Zay Péter mögé is besorolt. Forrás: Népszava

Lengyel – hasonlóan az elmúlt pár hónaphoz – kifejezetten aktív volt a kampányban, több alkalommal is megnyilvánult, nem egyszer megosztóan nyilatkozva.

A 2020-as borsodi időközi választás után, amikor a baloldal az antiszemita jobbikos Bíró Lászlót indította, a Klubrádióban erőseket mondott a Fidesz szavazóiról. Többek között arról beszélt, hogy csak a "legnyomorultabbak" szavaznak a kormányzó pártra, és amit a kormány a városoknak próbál nyújtani, az nulla.

De Lengyel már ekkor is élesen támadta a kormány jóléti és egyéb intézkedéseit: több alkalommal is a rezsicsökkentés és a kormány migrációellenes politikája ellen érvelt.

Ez sem jött be, a Márki-Zay Péter vezette baloldal minden addiginál nagyobb vereséget szenvedett a választáson. Lengyel László egy időre háttérbe vonult, majd ilyen múlttal a háta mögött érkezett meg a legújabb baloldali szerveződés, a Tisza holdudvarába, aminek a kiemelt szereplőjévé vált.