A belgák nem engednek közel menni az oroszok vagyonához

A lehetséges ukrajnai béke veszélyeztetésének nevezte a belga miniszterelnök pénteken annak az európai uniós elképzelésnek a gyors véglegesítését, amelynek értelmében Ukrajna finanszírozására használnák fel a befagyasztott orosz állami pénzeszközöket.

Bart De Wever, a The Financial Times című brit üzleti napilap beszámolója szerint levelet írt az Európai Bizottság elnökének, és ebben ismertette kifogásait az uniós tervvel szemben, amely mintegy 140 milliárd euró értékben javasol „jóvátételi hitelt” Ukrajnának.

„A javasolt jóvátételi hitelprogram elhamarkodott folytatása járulékos kárként azt eredményezné, hogy mi, az Európai Unió, gyakorlatilag megakadályozzuk egy esetleges békemegállapodás létrejöttét”

– fogalmazott De Wever.

A Financial Times által idézett levélben a belga politikus azt javasolja, hogy az EU – hitelfelvételi erejét felhasználva – biztosítson 45 milliárd euró támogatást Ukrajnának a közös költségvetés keretében, amely fedezné az ország 2026-os pénzügyi szükségleteit. Ez olcsóbb lenne, mint más lehetőségek, különösen a jóvátételi hitel, amennyiben „minden kockázatot figyelembe veszünk” – tette hozzá.

De Wever alapvetően hibásnak nevezte a javasolt hitelprogramot, mivel állítása szerint egyetlen háborúban sem használtak fel immobilizált vagyoni eszközöket eddig. Az ilyen pénzeszközök felhasználása mindig is a háború utáni rendezés során hozott döntések tárgyát képezték, általában a vesztes fél által fizetendő háborús jóvátétel keretében

– tette hozzá levelében a belga kormányfő.

Az EU mintegy 210 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz állami vagyont az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebből 185 milliárd eurót belga, a maradék összeget főként francia és luxemburgi bankszámlákon tárolják.

Az Ursula von der Leyen által előterjesztett terv értelmében a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egy részét adnák Ukrajnának kölcsön formájában, hogy Kijev védelmi és költségvetési szükségletekre használja fel.

Bart De Wever belga miniszterelnök azonban továbbra is ellenzi a kezdeményezést, és arra figyelmeztet, hogy a terv súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járhat Belgium számára, mivel a felhasználni kívánt orosz állami vagyon az Euroclear brüsszeli székhelyű vállalatnál van elhelyezve.

„Aggályaink és álláspontunk változatlan. Mindenesetre egyértelmű, hogy ezeknek az eszközöknek kulcsszerepük lesz mindenféle béketervben. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az Euroclearnél tartott összegeknek rendelkezésre kell állniuk” – közölte egy belga tisztviselő az Euractivval.

Ukrajna 2026-ra és 2027-re összesen 65 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe, és a Bizottság abban bízik, hogy ezt az orosz vagyon felhasználásával tudja pótolni, anélkül, hogy a tagállamoknak kellene újabb forrásokat előteremteniük a már így is szűkös költségvetések mellett.

Az EU ötlete szerint a zárolt vagyont az Ukrajnának nyújtott hitel biztosítására használják fel, amelyet csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország egy békemegállapodás megkötése után kész lesz háborús jóvátételt fizetni Kijevnek.

Az amerikai támogatású béketervet megvitató, Angolában tartott hétfői találkozón – amelyet António Costa, az Európai Tanács elnöke vezetett – az EU-tagállamok többsége felvetette a Belgiumban befagyasztott orosz eszközök ügyét egy uniós tisztviselő közlése szerint. A sietséget hangsúlyozó országok között volt Dánia, Németország, Írország, Lengyelország, Hollandia és Olaszország. A tisztviselő szerint mindegyikük jelezte, hogy Belgiumot nem hagyják magára a felelősség viselésében.

A legutóbbi brüsszeli EU-csúcson Franciaország és a balti államok is határozottan támogatták a tervet. António Costa hétfőn úgy fogalmazott: „Új lendületet kaptak a béketárgyalások.”

Belgium azonban egyelőre nem mutatja a kompromisszum jeleit – sőt, a jelek szerint még kevésbé, mivel a háború lehetséges lezárása, és ezzel együtt annak esélye, hogy Oroszország visszakövetelje pénzét, egyre közelebbinek tűnik.

Kulcskérdés az orosz vagyon sorsa

Az orosz vagyon sorsa továbbra is az egyik legfontosabb vitapont Európa és az Egyesült Államok között.

Az amerikai terv 100 milliárd dollárnyi zárolt orosz eszközt használna fel a Washington által vezetett újjáépítési erőfeszítések finanszírozására, és ennek a hozamából az USA a jövőben is részesedne – a profit felét megkapná. Emellett Európa további 100 milliárd dollárt tenne hozzá Ukrajna újjáépítésének finanszírozásához.

Az EU tartja vissza a háború kezdete óta zárolt 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyon döntő többségét, míg az Egyesült Államok mindössze 5 milliárdot.

Emiatt az amerikai béketerv lényegében azt jelentené, hogy Washington olyan orosz eszközöket sajátítana ki, amelyek Európában vannak. Egy magas rangú EU-tisztviselő Brüsszelben emiatt a közelmúltban gúnyolódva megjegyezte, hogy Trumpnak semmiféle jogi hatalma nincs az Európában befagyasztott vagyon felszabadítására. Egy vezető EU-politikus így kommentált: „Witkoffnak pszichiáterhez kellene fordulnia.”

Eközben a hétvégén Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által kidolgozott alternatív terv egyáltalán nem említi, hogy az USA profitálna a befagyasztott vagyonból.

Ehelyett azt rögzíti, hogy Kijevet „teljeskörűen újjáépítik és pénzügyileg is kártalanítják, többek között az orosz állami vagyon felhasználásával, amely mindaddig zárolva marad, amíg Oroszország meg nem téríti Ukrajnának okozott kárait”.

A három, Ukrajnát leginkább támogató európai ország – az úgynevezett tettre készek koalíciója – kedden online találkozót tart. Az EU külügyminiszterei pedig rendkívüli ülést terveznek szerdára, egy nappal a Trump által Zelenszkijnek a béketervezet elfogadására adott határidő lejárta előtt.

Szerda este lezajlott egy vita azzal kapcsolatban, hogy Belgium továbbra is ellenzi az Európában lefoglalt orosz vagyon Ukrajna érdekében való felhasználását. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ezen a megbeszélésen értetlenségét fejezte ki Belgium ellenállása miatt – közölte több névtelenséget kérő tisztviselő, akik közül egyesek azt is mondták: a főképviselő nagyon leereszkedő és hihetetlen hangnemet ütött meg a zárt ajtós tárgyaláson.

A brüsszeli Euractiv híroldal az uniós ügyekkel foglalkozó csütörtöki hírlevelében azt írta:

szerda este Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája egy strasbourgi zárt körű találkozón egyeztetett az Európai Néppárt (EPP) képviselőivel az orosz vagyon ügyéről, de olyan hangnemben beszélt velük, ami többüket is felháborított.

Mint a portál írta, a megbeszélésen Wouter Beke belga EP-képviselő megismételte Bart De Wever miniszterelnök aggályait – miszerint elfogadhatatlan jogi és pénzügyi kockázatoknak tenné ki Belgiumot az, ha az orosz vagyont felhasználva nyújtanának 140 milliárd eurós hitelt Ukrajnának (Kaja Kallas és az Európai Bizottság továbbra is ezt a tervet preferálnák annak érdekében, hogy Ukrajna 2026-ban is talpon tudjon maradni pénzügyileg).

Az egyik résztvevő az Euractivnak azt mondta, hogy Kaja Kallas erre reagálva visszakérdezett. „Kíváncsi volt, miért aggódik Belgium ennyire. Melyik bírósághoz fordulna Oroszország? Melyik bíró hozna Oroszországnak kedvező ítéletet ebben az ügyben?” – mondta a forrás, aki szerint Kallas összehasonlította a helyzetet azzal az esettel is, amelyben Iraknak több mint 50 milliárd dollár kártérítést kellett fizetnie Kuvaitnak az 1990-es invázió miatt. A kérdéseknél azonban tovább is ment a főképviselő:

egy másik résztvevő szerint Kallas nagyon leereszkedő megjegyzéseket tett Belgium álláspontjával kapcsolatban, míg egy harmadik hihetetlennek minősítette a hangnemét.

A résztvevők egyike – egy nem belga származású európai parlamenti képviselő – szerint Kaja Kallas lényegében azt üzente a belgáknak, hogy hagyják abba a panaszkodást. Ezzel szemben egy másik európai parlamenti képviselő úgy látta, hogy Kallas egyszerűen csak a tényeket vázolta fel. Két résztvevő szerint azonban a főképviselő válaszában utalt észt származására is, és azt mondta, hogy jobban érti Oroszországot, mint a belgák (elképzelhető, hogy többek közt ezt is sérelmezhették a résztvevők).

Az Európai Bizottság nem áll el a tervtől, Belgiumon fokozódik a nyomás

Az Euractiv hozzátette, hogy a téma máshol is előkerülhet,

ugyanis Kaja Kallas csütörtökre videókonferenciát szervezett az uniós külügyminisztereknek, ahol valószínűleg szintén megvitatják a kölcsönt.

A brüsszeli portál emellett azt is megjegyezte, hogy szerzőjük, Simon Nixon egy véleménycikkben azt írta: Belgium aggodalmai jogosak, mert az ország valóban ki lenne téve az orosz megtorlásnak. A brüsszeli székhelyű Euroclear pénzintézet – amely jelenleg a zárolt orosz vagyont felügyeli – egyedülállóan magas jogi és pénzügyi kockázatot kellene hogy vállaljon egy ilyen lépésnél, és az Európai Bizottság által javasolt mechanizmust még sosem tesztelték bírósági perben.

Az EU vezetői mindemellett továbbra is azt remélik, hogy decemberben, az Európai Tanács karácsony előtti csúcstalálkozóján megállapodásra jutnak a kölcsönről.

„Ha ez nem sikerül, az problémát jelent majd a belgák számára”

– fogalmazta meg alig burkolt fenyegetését egy névtelenséget kérő diplomata az Euractivnak nyilatkozva.