
Szánthó Miklós: Családpolitika migráció helyett
Magyarország a helyes utat választotta.
Magyarország ma az utolsó biztonságos európai ország, de a sorsa azon múlik, képes-e ellenállni a migrációpárti erőknek – ebben értettek egyet azok a nemzetközi konzervatív véleményformálók, akik az Alapjogokért Központ Tényleg csak egy rossz választás? című rendezvényén elemezték a bevándorlás következményeit és a brüsszeli politikai nyomásgyakorlás veszélyeit. A beszélgetésen részt vett Eva Vlaardingerbroek holland jogász és politikai influenszer, valamint Gerald Grosz osztrák publicista is, aki új könyvében a merkeli migrációs politika kudarcát dolgozza fel. Ennek kapcsán beszélgetett a Magyar Nemzet Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával.

Szánthó Miklós Fotó: Ladóczki Balázs
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója többen között arról is beszélt, hogy miért tartották fontosnak Gerald Grosz toplistás könyvének bemutatását.

„Tíz évvel ezelőtt, Röszkénél migránshordák támadták meg a magyar határt. Elárasztották az országot és Budapestet, és egy rövid időre megtapasztalhattuk, milyen lenne egy minikalifátus. Akkor döntöttünk: jogi és fizikai határzárral megvédtük Magyarországot és továbbra sem akarunk bevándorlóország lenni. Ezért hívtuk meg Gerald Groszt, a migrációs téma nagy szakértőjét, Eva Vlaardingerbroek holland influenszert, aki szintén az. Fontos, hogy beszéljünk arról, hogy Nyugat-Európa tíz évvel ezelőtt rosszul választott és a migrációs válságnak most is issza a levét. Azért különösen fontos most ezekről beszélnünk, mert Magyar Péter és a Tisza migrációs kérdésekben is azokat a brüsszeli utasításokat követné, amelyekkel más országok már elbuktak. Ezért indítanak alaptalan, aljas rágalomhadjáratokat, hogy megrendítsék a közbizalmat, káoszt keltsenek és politikai előnyt kovácsoljanak belőle, de ezt nem hagyhatjuk” – fogalmazott.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója a migráció okozta társadalmi változásokat hangsúlyozta, és azt is kiemelte, hogy a probléma a mai napig jelen van és súlyos nehézségeket okoz a nyugat-európai társadalmakban. Mint mondta: „A 2015-ös migrációs válság csupán felszínre hozta azokat a súlyos társadalmi folyamatokat, amelyek valójában már az 1950-es, 60-as évek óta zajlanak Európában, mióta megindult a bevándorlás más kontinensekről. Azóta is velünk vannak, csak időnként háttérbe szorítja őket egy-egy újabb válság. A migráció problémáját előbb a klímapánik, majd a Covid-járvány, később az ukrajnai háború zaja nyomta el a közbeszédben, de attól még a jelenség nem tűnt el”.
Sőt, az elmúlt tíz év eseményei – a terrortámadások, a nyugat-európai közbiztonság látványos hanyatlása, a no-go zónák kialakulása, a migrációval összefüggő szexuális bűncselekmények számának növekedése, és az egyre súlyosabb antiszemita és keresztényellenes megnyilvánulások – mind azt mutatják, hogy a probléma mélyen beépült a nyugat-európai társadalmak mindennapjaiba.
Nyugat-Európa elveszett
Arra a kérdésre, hogy a nyugat-európai migrációs válság visszafordítható-e, Szánthó Miklós határozott választ adott: „Én úgy látom, hogy ez a folyamat már nem visszafordítható. Egyszer meghoztak egy rossz döntést, és Nyugat-Európának vége van.”
Az Alapjogokért Központ főigazgatója hozzátette: volt ugyan vita arról, hogy egész Nyugat-Európa elesett-e, vagy „csak” a nagyvárosok váltak élhetetlenné, de szerinte Magyarországnak azt is el kell kerülnie, hogy Budapest vagy más nagyvárosaink bevándorlóvárosokká váljanak.
Szánthó szerint nem 2015 és a Willkommenskultur meghirdetése jelenti a valódi fordulópontot, hanem egy sokkal korábbi politikai döntés.
A nyugat-európai liberális–globalista elit már évtizedekkel ezelőtt elhatározta, hogy a munkaerőpiaci és demográfiai problémákat migrációval fogja kezelni. Az volt az illúzió, hogy az olcsó munkaerő majd fellendíti a gazdaságot, és az új adófizetők fenntartják a jóléti államot, a nyugdíj- és egészségügyi rendszert.
Azonban, mint mondta, mára világossá vált, hogy ez a stratégia kudarcot vallott: „Ha pusztán pénzügyi szempontból nézzük, a migrációs mérleg egyértelműen negatív. Németország évente 50 milliárd eurót, Ausztria pedig kétmilliárd eurót költ a migrációval összefüggő kiadásokra. Ez óriási teher a nemzeti költségvetéseknek, miközben a társadalmi következmények még súlyosabbak.”
Magyarország helyes utat választott: a családpolitikát támogatja a migráció helyett
Szánthó Miklós szerint az elmúlt évek tapasztalatai világosan igazolják, hogy Magyarország jó döntést hozott, amikor a családpolitika és a gyermekvállalás támogatását választotta a migránsok betelepítése helyett.
Jól látszik, hogy helyes utat választottunk: a családok megerősítése és a határvédelem sokkal fenntarthatóbb és biztonságosabb megoldás, mint az ellenőrizetlen tömeges bevándorlás
– fogalmazott az Alapjogokért Központ főigazgatója. Hozzátette: „Magyarország időben emelt jogi és fizikai határzárat, de azt is látni kell, hogy a brüsszeli politikai elit hazai szövetségesei Magyarországon is a migrációs paktum támogatói közé tartoznak.”
Szánthó szerint nem kérdés, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt azoknak az ideológiai köröknek a hazai képviselői, amelyek évek óta lebontanák a határkerítést.
„Megszavazták az Európai Parlamentben azt a határozatot, amely üdvözli a Magyarországra a határvédelem miatt kiszabott napi egymillió eurós bírságot” – mondta. „Azt is hallhattuk tőlük, hogy a déli határkerítés felesleges presztízsberuházás, amire nincs szükség.”
A főigazgató szerint nem véletlen, hogy a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amelynek Manfred Weber a vezetője és amely párt hosszú évek óta következetesen migrációpárti álláspontot képvisel.
Magyar Péterék Brüsszel csatlósai
Szánthó Miklós szerint nem véletlen, hogy az elmúlt években folyamatos és egyre erőteljesebb támadások érték a magyar kormányt, és személyesen Orbán Viktort is politikai, jogi és médiaszinten egyaránt.
Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy amikor összehangolt politikai, jogi támadások vagy rágalomhadjáratok indulnak a magyar jobboldal ellen, azok célja nem más, mint a közbizalom megingatása, a kormány legitimitásának aláásása, és végső soron Magyar Péterék hatalomra juttatása
– fogalmazott az Alapjogokért Központ főigazgatója. Hangsúlyozta: ez a nyomásgyakorlás nem öncélú, hanem világos brüsszeli elvárások teljesítését készítené elő – például a migráció kérdésében. „Egy Tisza-kormány dolga az lenne, hogy végrehajtsa azokat a migrációval kapcsolatos követeléseket, amelyeket Brüsszel már régóta Magyarországra akar kényszeríteni” – figyelmeztetett Szánthó.







