POLITIK
Nem akarják, hogy végre béke legyen.
Máris jól látszik, hogy sokan sok mindent, sőt szinte mindent el fognak követni annak érdekében, hogy ne legyen békecsúcs, és ezáltal ne legyen béke. Erről írt az ukrán elnök nyilatkozatára reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az X-en.
Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Fotó: IDA MARIE ODGAARD Forrás: Ritzau Scanpix
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter friss bejegyzésében arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij hétfőn megerősítette, hogy kész elmenni a tervezett amerikai–orosz csúcstalálkozóra, ha meghívják, ugyanakkor hozzátette, hogy nem Budapestet tartja erre a legmegfelelőbb helyszínnek.
Megmondtuk: sokan sok mindent, sőt, szinte mindent el fognak követni annak érdekében, hogy ne legyen békecsúcs, és ezáltal ne legyen béke
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Vitát kezdeményeznek a budapesti békecsúcsról az Európai Parlamentben a háborúpárti erők.
Nathalie Loiseau, a Renew francia EP-képviselője ismét Ukrajna támogatására szólított fel.
Az El País nevű lap több brüsszeli forrása „politikai rémálomnak” nevezte Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozóját. A brüsszeli tisztségviselők aggódnak, mert at EU „megalázásának” tekintik a helyszínválasztást – írta elemzésében Deák Dániel. Véleményük szerint hatalmas szívességet tettek ezzel Orbán Viktornak is, ami segíthet neki a választáson – tette hozzá.
Ursula von der Leyenék a saját háborújuknak tekintik az ukrán konfliktust, további pénzt és fegyvert akarnak küldeni a háborúba
– hívta fel a figyelmet a szakértő, rávilágítva Brüsszel tiltakozásának okára.
Emiatt folyamatosan megpróbálták ellehetetleníteni Orbán Viktort, aki ezzel szemben a mielőbbi békéért dolgozik évek óta
– emelte ki.
Donald Trump azonban borsot tört az orruk alá, az amerikai elnök le akarja zárni a háborút és a békecsúcsnak az az Orbán Viktor lesz a házigazdája, akit Brüsszel sikertelenül megpróbált ellehetetleníteni
– hangsúlyozta Deák Dániel.
A mielőbbi béke minden magyar, és minden európai érdeke: az európai gazdaság tragikus helyzetben van a megnövekedett energiaárak és a szankciós politika miatt. Ha vége lenne a háborúnak, annak azonnal érezhető pozitív gazdasági hatásai lennének – összegzett a szakértő.
Az Európai Unióban komoly diplomáciai vita robbant ki azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök Magyarországot javasolta helyszínül az orosz–ukrán háborút lezáró tárgyalások számára.
A brüsszeli háborúpárti elit keresi helyét a világpolitikai színpadán, azonban úgy tűnik a jelenlegi brüsszeli vezetés végérvényesen a kispadra szorult, írja az Origo.
Európa nem áll háborúban, de ez már nem is béke – jelentette ki nemrég Friedrich Merz német kancellár.
Hadd fogalmazzak meg egy elsőre talán kissé megdöbbentő mondatot… nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé
– mondta Merz egy düsseldorfi médiaeseményen.
Brüsszel harcias nyilatkozatai
A brüsszeli elit egyre többször és egyre nyíltabban adott hangot háborúpárti álláspontjának és beszélt már akár az európai katonai beavatkozásról.
Aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége
– hangoztatta korábban a háborúpárti Ursula von der Leyen világossá téve, hogy szerinte a békéhez nem tárgyalás, hanem a további fegyverszállítások vezetnek.
Az Európai Bizottság elnöke májusban az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köthet békét Oroszországgal.
„A háború lezárásának módja generációkra meghatározza majd kontinensünket” – mondta Ursula von der Leyen a második világháború európai befejezésének 80. évfordulóján tartott beszédében.
Ursula von der Leyen szerint egy rossz alku arra bátoríthatja Putyint, hogy újra támadásba lendüljön.
A brüsszeli háborús pszichózis tehát tovább tart. Az Európai Bizottság vezetője az orosz elnökkel riogat és folytatná az orosz–ukrán háborút.
Von der Leyen néppárti barátja Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban, szerinte
az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.
Manfred Weber korábban arról is beszélt, hogy kötelező sorkatonai szolgálatot vezetne be az egész kontinensen.
Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni, és megvédeni magunkat
– fogalmazott, és még a nukleáris fegyvereket is szóba hozta a háborúpárti politikus.
Zelenszkij ukrán elnök a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) számára benyújtotta a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát. A tervek szerint a mostani szabályozást 90 nappal, 2026 februárjáig hosszabbítanák meg, ami a 17. alkalom lenne az ukrán parlament történetében.
Zelenszkij ismét a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbítását javasolta Ukrajnában Forrás: AFP
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij két törvényjavaslatot nyújtott be a parlament számára az ország hadiállapotának és a mozgósítás időtartamának meghosszabbításáról – számolt be az RBC-Ukrajna forrásaira hivatkozva az Origo.
A mai napon regisztrálták a 14 128. és a 14 129. számú javaslatot:
- az egyik az ukrán elnök „A hadiállapot Ukrajnában történő meghosszabbításáról” szóló rendeletének jóváhagyását tartalmazza;
- a másik az „Általános mozgósítás időszakának meghosszabbításáról” szól.
Jelenleg a hadiállapot és a mozgósítás november 5-ig van érvényben. A tervek szerint ezt 90 nappal, 2026 februárjáig hosszabbítanák meg.
Ez a 17. alkalom lenne, hogy az ukrán parlament meghosszabbítja a hadiállapotot és a mozgósítást az orosz invázió kezdete óta.
A hadiállapot különleges jogi státuszt biztosít az ország számára fegyveres agresszió vagy támadás fenyegetése esetén. Elsődleges célja Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelme.
A parlament legutóbb július 15-én hosszabbította meg a hadiállapotot és a mozgósítást.
Zelenszkij retteg a választásoktól
Ukrajnában a hadiállapot és általános mozgósítás 2022. február 24-én, az orosz invázió első napján lépett életbe. Azóta a parlament minden alkalommal 90 napos ciklusokra hosszabbította meg az intézkedést. A hadiállapot idején szigorú korlátozások vannak érvényben, többek között nem lehet választásokat tartani. Az ukrán vezetés többször kijelentette, hogy a választásokra csak a háború befejezése után kerülhet sor, addig a hadiállapot alkotmányos akadályt jelent a demokratikus folyamatok teljes körű működésének.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump pénteken egy feszült hangulatú megbeszélésen arra próbálta rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át bizonyos területeket Oroszországnak – állítja két, a tárgyalásról tájékoztató forrás. A találkozó után az ukrán delegáció csalódottan távozott.
Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban találkozott Washingtonban 2025. október 17-én Fotó: Tom Brenner Forrás: AFP
Trump emellett elutasította, hogy Tomahawk rakétákat biztosítson Ukrajnának, és felvetette, hogy biztonsági garanciákat adna mind Kijevnek, mind Moszkvának – amit az ukrán küldöttség értetlenül fogadott. Zelenszkijjel való találkozója után Trump nyilvánosan tűzszünetet sürgetett a jelenlegi frontvonalakon – ezt az álláspontot Zelenszkij később újságíróknak nyilatkozva maga is támogatta. Egy harmadik forrás szerint Trump ezzel az ötlettel a megbeszélés közben állt elő, miután Zelenszkij kijelentette, hogy nem hajlandó önként lemondani semmilyen ukrán területről – írja a Reuters.
„A találkozó végül azzal a döntésésel zárult, hogy ’kössünk megállapodást ott, ahol most tartunk, a demarkációs vonalon’” – mondta el egy harmadik forrás.
Trump vasárnap, az Air Force One fedélzetén beszélve megerősítette ezt az álláspontját.
Szerintünk most ott kellene megállniuk, ahol a frontvonal húzódik.
Arra a kérdésre, mondta-e Zelenszkijnek, hogy Ukrajnának az egész Donbászt át kell adnia Oroszországnak, Trump így válaszolt: „Nem. Maradjon úgy, ahogy most van. A terület már most is szét van darabolva. Úgy tudom, Oroszország már 78 százalékát ellenőrzi.” Majd hozzátette: „Hagyják így most, aztán majd később… lehet valamiről tárgyalni.”
Összességében a pénteki megbeszélés csalódást jelentett Zelenszkij számára, aki abban reménykedett, hogy sikerül rávennie Trumpot, adjon át Ukrajnának nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat, amelyekkel az orosz területek mélyére is csapást mérhetne.
Trump még nem döntött a rakéták átadásáról – közölte J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap este újságírókkal.
Szeptemberben, az ENSZ-közgyűlésen tartott találkozójuk után például Trump még arról beszélt, hogy Ukrajna visszaszerezheti az összes elvesztett területét – bár ezt még Kijev is valószínűtlennek tartotta.
A pénteki megbeszélés viszont azt jelezheti, hogy Trump ismét gyors megállapodást szeretne elérni – akár olyan feltételek mellett is, amelyek Kijev számára elfogadhatatlanok.
Az amerikai tisztviselők többször is felvetették egy esetleges területcsere lehetőségét Ukrajna és Oroszország között – egy ötletet, amelyet Trump már korábban is támogatott. A források szerint az elnök a pénteki találkozón hangsúlyozta, hogy a gyors megállapodás „elengedhetetlen”.
A The Washington Post szerint Putyin a korábbi hívás során egy területcserét javasolt: Ukrajna átadná Donyeck és Luhanszk régiókat, cserébe Zaporizzsja és Herszon kisebb részeiért.
Ripost hírek
