Nincs még béke Gázában

A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei többször is megtámadták az izraeli erőket, belépve a sárga vonalnak nevezett Gázai övezeti ütközőzónába, és ezzel súlyosan megsértették a két fél között csaknem egy héttel ezelőtt kihirdetett tűzszünetet – közölte vasárnap az izraeli hadsereg.

A Hamász fegyveresei egyebek között rakétagránátot és mesterlövészpuskát használtak – tette hozzá a hadsereg.

A Kan izraeli közszolgálati tévé és más izraeli médiumok arról számoltak be vasárnap, hogy Izrael feltételezett Hamász-célpontokat támadott az övezet déli részén, Rafahban, főleg a levegőből. Erről sem a hadsereg, sem a Hamász egyelőre nem közölt semmit.

Az izraeli hadsereg már pénteken is arról számolt be, hogy a tűzszünet ellenére „terroristák” tüzet nyitottak katonákra Rafah környékén, de egy katona sem sérült meg, valamint egy „terrorista csoport” Hán-Júnisznál megközelítette az ott harcállást felvevő katonákat. A hadsereg továbbra is mindent megtesz a közvetlen fenyegetések elhárítására – közölték akkor.

Az izraeli kormány és a Hamász kezdettől fogva egymást vádolja a tűzszünet megsértésével, Izrael pedig közölte, hogy a Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi határátkelőhely további értesítésig zárva marad.

A Hamász visszautasította vasárnap az amerikai külügyminisztérium azon nyilatkozatát, miszerint emberei palesztin civileknek akarnának ártani. Ugyanis az amerikai külügyminisztérium szombaton azt közölte: „hiteles jelentéseket” kapott arról, hogy a Hamász „palesztin civileket akar megtámadni”. Ezért Washington értesítette a gázai békemegállapodás megvalósulását szavatoló országokat erről – tette hozzá a külügyi tárca.

Izrael vasárnap reggel azonosította két olyan halott túsz holttestét, amelyet a Hamász az előző este adott át a nemzetközi vöröskeresztnek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a holttesteket azonosították, az egyik Ronen Engel, a Nir Oz kibucból származó háromgyermekes apa, a másik Sonthaja Oakkharaszri, a Be’eri kibucban meggyilkolt thaiföldi mezőgazdasági munkás. Mindkettőjüket feltehetően a 2023. október 7-i terrortámadásban gyilkolták meg, és holttestüket elvitték magukkal a Gázai övezetbe. Engel feleségét, Karinát, és három gyermeke közül kettőt elraboltak, majd 2023 novemberében, az első tűzszüneti megállapodás keretében szabadon engedték őket.

Azerbajdzsán és Pakisztán a legesélyesebb arra, hogy békefenntartó katonákat küldjenek Gázába. A közös misszió Donald Trump amerikai elnök húszpontos béketervének egyik kulcseleme. A legnagyobb kihívás a Hamász iszlamista terrorszervezet lefegyverzése lesz, amely nélkül Gáza biztonsága és a térség stabilitása is kérdéses marad.

Indonézia, Azerbajdzsán és Pakisztán amerikai tisztviselőkkel tárgyal arról, hogy csapatokat küldjenek a Gázai övezet stabilizálására — írja a Politico. A brüsszeli lapnak egy névtelenséget kérő amerikai védelmi tisztviselő és egy volt amerikai védelmi tisztviselő nyilatkozott a kezdeményezésről, amely a Donald Trump által felvázolt húszpontos gázai béketerv egyik kulcseleme.

Az amerikai elnök javaslatának lényege, hogy az Egyesült Államok arab és más partnerállamokkal együtt ideiglenes nemzetközi erőket állítsanak fel a Gázai övezetben. A csapatok elsődlegesen a palesztin rendfenntartó erők kiképzésére és támogatására koncentrálnának, miközben Egyiptommal és Jordániával is együttműködnének.

„Indonézia, Azerbajdzsán és Pakisztán a legfőbb esélyesek. Ez a három ország mutatta a legnagyobb érdeklődést a részvétel iránt”

– jelentette ki az amerikai védelmi tisztviselő, hozzátéve, hogy hivatalos megerősítést még egyik fél sem adott.

Donald Trump az egyiptomi Sarm es-Sejkben rendezett közel-keleti békemegállapodásról szóló tűzszüneti megállapodás aláírása után 2025. október 13-án (Fotó: Aul Loeb/AFP)

Dan Shapiro, a Biden-kormányzat korábbi Közel-Kelet felelőse szerint két-három hónap is lehet, mire döntés születik a békefenntartó csapatokról.

Az Egyesült Államok hangsúlyozta, hogy amerikai katonák továbbra sem lépnének be Gázába. A nemzetközi misszió koordinációs központja Izrael északi részén, a gázai határ közelében lenne, ahonnan az operatív tevékenységet irányítanák. A tervek szerint egyiptomi, katari és emirátusi tisztek is szolgálnának a központban.

A Hamász és az Izrael közötti együttműködésben Kairónak is kulcsszerepe volt. Az egyiptomi erők jelenleg az izraeli túszok holttesteinek visszaszerzésében is részt vesznek.

A Hamász lefegyverzése jelentheti a legfőbb problémát

A Hamász október 8-án történelmi békemegállapodást kötött, majd október 13-án az összes izraeli túszt szabadon engedte. A fogságban elhunyt 28 holttestből végül csak hetet szállítottak át, az áldozatok családtagjai pedig felháborodtak, és az egyezség nyílt megszegésével vádolták a terrorszervezetet.

A tűzszüneti megállapodás egyértelműen kimondta, hogy a Hamásznak minden túszt – élőt és holtat – egy megadott határidőig át kell adna. Ha ez nem történik meg, úgy a terrorszervezetnek információt kell adnia az elhunytakról, és igyekeznie kell a maradványok átadására.

A nemzetközi terv egyik legnagyobb kihívása továbbra is a Hamász lefegyverzése lesz. Az Egyesült Államok és szövetségesei próbálják elérni, hogy a terrorszervezet önként számolja fel a katonai szárnyát, hogy mielőbb megkezdhessék Gáza újjáépítését.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a békemegállapodás életbe lépése után fegyveres összecsapások törtek ki Gázában, amelyben legalább 33 ember meghalt. A Hamász kamerák kereszttűzében végezte ki a rivális palesztin politikai csoportok tagjait.

Az erőszakos események rontják a stabilizáció kilátásait, és kétségessé teszik, hogy egy nemzetközi erő hogyan tudná biztonságosan és hatékonyan végrehajtani a feladatát.

Donald Trump úgy fogalmazott, hogy a Hamásznak észszerű időn belül kell megválnia a fegyvereitől, ellenkező esetben pedig erővel kényszerítik erre a terrorszervezetet. Az amerikai elnök világossá tette, hogy a palesztin iszlamista terrorszervezetnek következményekkel kell számolnia, ha nem tartja be a Gázára vonatkozó tűzszüneti megállapodást.

„Ha a Hamász folytatja az emberek megölését Gázában, ami nem volt a megállapodás része, nem lesz más választásunk, mint bemenni és megölni őket”

– írta az amerikai elnök a Truth Social oldalán közzétett üzenetében.

A Gázai övezet jelenlegi helyzete rendkívül törékeny. A meglévő feszültségek miatt sok diplomata és elemző kételkedik abban, hogy Donald Trump békekezdeményezése megmaradhat. A nemzetközi szereplők előtt most az a kihívás áll, hogy a Hamász lefegyverzésével és a helyi biztonsági struktúrák megerősítésével tartós stabilitást teremtsenek.

A Hamász továbbra is meg akarja tartani Gáza feletti biztonsági ellenőrzését, és nem kötelezi el magát a lefegyverzés mellett – mondta a Reutersnek Mohammed Nazzal, a terrorszervezet politikai bizottságának dohai tagja. A vezető szerint a csoport kész három–öt éves tűzszünetre, hogy újjáépítse Gázát, de a hosszabb távú béke csak akkor lehetséges, ha a palesztinok „reményt és kilátást kapnak saját államukra”.

Nazzal kijelentése szerint a szervezet nem tud igennel vagy nemmel válaszolni arra, hogy feladja-e a fegyvereit.

„Őszintén szólva, ez attól függ, mit értünk a lefegyverzésen. Kinek kellene átadnunk a fegyvereket?” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a fegyverek kérdése nemcsak a Hamászt, hanem más palesztin fegyveres csoportokat is érint, ezért erről a palesztinok „összességében” kell, hogy döntsenek.

Közben Izrael a túszok és a lefegyverzés teljesítését követeli

Az izraeli miniszterelnöki hivatal a Reuters megkeresésére határozottan reagált:

„A Hamásznak le kell tennie a fegyvert. Nincs de. A megállapodás szerint az első szakaszban minden túszt vissza kell adnia. Ezt nem tette meg, pedig tudja, hol vannak a holttestek. Fogy az idejük.”

Benjamin Netanjahu korábban is világossá tette: a cél a Hamász katonai képességeinek felszámolása és politikai uralmának megszüntetése, hogy Gáza többé ne fenyegethesse Izraelt.

Nazzal: „Kivételes időkben kivételes intézkedések”

A Hamász vezetője megvédte a terrorszervezetet azután, hogy fegyveresei a héten nyilvános kivégzéseket hajtottak végre Gázában.

„Háborús időkben mindig vannak kivételes intézkedések” – mondta, hozzátéve, hogy az áldozatok „bűnözők voltak, akik gyilkosságokat követtek el.”

Az amerikai terv és a Hamász ellenállása

Nazzal kijelentései komoly kihívást jelentenek Donald Trump amerikai elnök szeptember 29-én bemutatott tervének, amely előírja:

1. A Hamász azonnal adja vissza az összes túszt;
2. Kötelezze el magát a lefegyverzés mellett;
3. Adja át Gáza kormányzását egy nemzetközi felügyelet alatt álló technokrata bizottságnak.

A Hamász viszont csak a túszok egy részét adta vissza, és most világossá tette, hogy nem adja át a fegyvereket és az övezet feletti uralmát.

Átmeneti időszak: „a terepen a Hamász marad”

Nazzal elmondta, hogy a következő időszakban a Hamász marad felelős a biztonságért, míg a civil irányítást egy technokrata kormány látná el.

„Ez egy átmeneti fázis. Civil szinten technokrata adminisztráció működik majd, de a terepen a Hamász jelen lesz” – mondta.

A politikus szerint a tűzszünet második fázisáról szóló tárgyalások hamarosan elkezdődnek, és később választásokat is tartanának Gázában.

Trump: „A Hamásznak eleget kell tennie vállalásainak”

A Fehér Ház nem reagált közvetlenül Nazzal kijelentéseire, de Trump újságíróknak azt mondta:

„Van egy vállalásuk, és feltételezem, hogy be fogják tartani.”

Az amerikai elnök korábban arra figyelmeztette a Hamászt, hogy ha nem adja le a fegyvereket, „rá fogják kényszeríteni” erre, ugyanakkor ideiglenes jóváhagyást adott a szervezetnek belső rendfenntartási műveletekre a Gázai övezetben.

Túszok, testek és „technikai akadályok”

Nazzal szerint a Hamász nem akarja visszatartani a még Gázában lévő holttesteket,

és „technikai problémák miatt nem tudta mindet átadni”.

Eddig kilenc túsz maradványait szolgáltatták vissza.

A folyamatban nemzetközi szereplők, köztük Törökország, Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok is részt vesznek.

„Horizont és remény” – palesztin állam víziója

A Hamász vezetője szerint a szervezet nem egy újabb háborúra készül, hanem „egy hosszabb, három–öt éves tűzszünetre”, hogy Gázát újjáépítsék.

„A cél nem a jövőbeli háború előkészítése. A palesztin népnek reményre és horizontokra van szüksége – saját, független államra.”

Mély szakadék a felek között

Nazzal kijelentései rávilágítanak a mély ellentétekre a Hamász és a Trump-terv között. Míg a nemzetközi közösség a lefegyverzést és a túszok visszaadását sürgeti, a Hamász kitart a fegyverei, a hatalma és a „palesztin ellenállás” narratívája mellett.

Izrael szerint ezzel a terrorszervezet nem a békére, hanem a konfliktus fenntartására törekszik – a palesztin civilek kárára.