Lengyelország elutasítja a migránsok szétosztását

Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe, az Európai Bizottság vegye figyelembe ezt a tényt - írta Karol Nawrocki lengyel elnök az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélben, amelyet csütörtökön tett közzé a varsói államfői hivatal.

A hivatal honlapján elérhető, október 7-én írt levélben Nawrocki emlékeztetett arra, hogy Lengyelország keleti határán több mint négy éve folyamatosan észlelik "a moszkvai rezsim által a fehérorosz állam és annak szolgálatai közreműködésével irányított" migrációs nyomást.

Az elnök rámutatott arra is, hogy

Lengyelországban jelenleg továbbra is közel egymillió ukrán menekült él, és az ukrajnai háború kitörése után Lengyelország több millió menekültnek nyújtott segítséget. "Lengyelország szolidárisan viselkedett annak ellenére, hogy nem kötelezte a szolidaritás"

- áll a levélben.

Az illegális bevándorlás ügyében "nem a migránsok közép- és kelet-európai országokba történő kényszerű átirányítása jelenti a megoldást" - hangsúlyozta Nawrocki. Fontosnak nevezte a migrációt kiváltó okok kezelését, és az európai országok közös feladatául jelölte meg a határok védelmét és az embercsempészek elleni harcot.

Az elnök aláhúzta:

politikai nézeteiktől függetlenül a lengyelek túlnyomó többsége ellenzi a migránsok kötelező áthelyezését. Felidézte: a megválasztását megelőző kampányban megígérte, hogy nem egyezik bele az uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásába Lengyelországban.

Nawrocki egyúttal készségét fejezte ki a határvédelem, az információcsere terén folytatott európai együttműködésre, valamint arra is, hogy Varsó "technikailag támogassa" a migrációs nyomásnak leginkább kitett uniós tagállamokat.

Az EB a közeljövőben "fontos döntések előtt áll"- szögezte le, hozzátéve: ezért tájékoztatni szeretné a bizottságot, hogy Lengyelország nem egyezik bele az európai intézményeknek "egyetlen olyan lépésébe sem, amely az illegális migránsok Lengyelországba történő áttelepítését célozná". "Számítok arra, hogy ezt a tényt figyelembe veszik majd intézkedéseik során"

- zárta levelét a lengyel elnök.

Marcin Przydacz, a varsói elnöki hivatal vezetője csütörtöki sajtóértekezletén elmondta: az államfő azért írta a levelet, mert az EB-nek október közepéig kellene bemutatni a migráció kezelésével kapcsolatos terveit.

"Jelenlegi formájában az úgynevezett migrációs paktum nem valósul meg Lengyelországban" - hangsúlyozta Przydacz. Hozzátette: a lengyel kormány korábban hasonló értelemben nyilatkozott, "bár talán már megváltoztatta álláspontját, és úgy dönt, hogy mégis végrehajtja a paktumot".

Az uniós migrációs és menekültügyi paktum a tervek szerint jövő júniusban lép érvénybe.

Lengyelország a folytatódó migrációs nyomás miatt további hat hónappal meghosszabbítja az ideiglenes ellenőrzéseket a német és a litván határon - jelentette be szerdán a lengyel belügyi tárca.

A július 7-én érvénybe lépett, már egyszer meghosszabbított intézkedés a jelen intézkedés értelmében 2026 április 4-ig lesz érvényben.

A belügyminisztériumi közleményben Marcin Kierwinski tárcavezetőt idézték, aki azzal indokolta a döntést, hogy ellenőrzés alatt kell tartani a balti országokból Lengyelországon át a Nyugat-Európába irányuló migrációs útvonalat.

A lengyel-fehérorosz határon továbbra is tapasztalható migrációs nyomás hatással van a lengyel-litván és a lengyel-német határon fennálló helyzetre - írták. Közölték: az év elejétől augusztus 31-ig a fehérorosz határon 24 411 határsértési kísérletet regisztráltak, ami hasonló adat az előző év azonos időszakához képest.

A lengyel-német határ vonalán 50 ponton, a lengyel-litván határon pedig 13 ponton végeznek ellenőrzést. Lengyelország a határellenőrzés ideiglenes visszaállításával arra is reagált, hogy Németország már 2023 októbere óta szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez a lengyel határon.

Szándéknyilatkozatot írt alá Hollandia és Uganda arról, hogy az afrikai országban befogadóközpontokat hoznak létre az elutasított menedékkérők számára - erősítette meg David van Weel, az ügyvivő holland kormány menekültügyi és migrációs minisztere, akit az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál idézett.

A megállapodás szerint a jövőben tranzitpontként működő központban elsősorban az Ugandából, valamint a szűkebb régióból származó migránsokat és menedékkérőket fogják elhelyezni mindaddig, amíg visszaküldik őket származási országukba. Az intézkedés azokat érinti, akik illegálisan tartózkodnak Hollandiában, miután menedékkérelmüket elutasították.

A holland menekültügyi és migrációs minisztérium szerint a terv célja a nemzeti, európai és nemzetközi jognak való megfelelés biztosítása. Azok, akik nem hajlandók önként távozni, kényszerű visszatéréssel néznek szembe. Megjegyezték, a megállapodásra azért van szükség, mert az európai maradásra jogosulatlanok kitoloncolása gyakran nehézségekbe ütközik, ha az érintettek származási országa nem együttműködő.

David van Weel hangsúlyozta, hogy a megállapodás jogszerűségét a bíróságoknak még meg kell vizsgálniuk, de - fogalmazott - "úgy gondoljuk, hogy ez a meglévő szerződések és rendeletek keretein belül megtehető". A tárcavezető megerősítette továbbá, hogy a központok létrehozásának tervéről egyeztetett az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetével (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is az emberi jogi kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

Az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, vagyis az illegálisan érkezők befogadásához és elosztásához, de egyre több európai nemzetállam gyorsabb kitoloncolást és szigorúbb szabályozást szeretne - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt a politikai nyilatkozatok a befogadás fontosságáról, a migránsok magas képzettségéről és a vegyes társadalom támogatásáról szóltak, mára azonban a szervezett bűnözés révén érkező évi mintegy egymillió illegális bevándorló jelentős változásokat okozott elsősorban a lakosság szemléletében.

A Európai Unió szintjén továbbra is jó megoldásnak tartják a migrációs paktumot, vagyis azt, hogy az érkezőket be kell fogadni és szét kell osztani a tagállamok között, de az unión belüli kisebb csoportok, először csak szuverén országok, aztán most már a szuverén országok csoportjai - Magyarországhoz hasonlóan - ettől eltérő álláspontot képviselnek, jelenleg éppen a kitoloncolásokkal kapcsolatban

- jelezte a főtanácsadó.

Kifejtette: a migránsok ismeretlen személyazonossággal jönnek, és nincsenek náluk okmányok, emiatt a kiutasítási eljárás során nehezen vagy egyáltalán nem lehet megállapítani, jogosultak-e a politikai menedékjogra az Európai Unióban. A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy erre az adott személy nem jogosult, és vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött - ismertette, hozzátéve, ennek folyamata a bürokrácia miatt egyébként is lassú és körülményes, de a kiutasítás foganatosítása során is sok jogi akadály merülhet fel.

Rámutatott: ezzel közbiztonsági szempontból egy, korábban nem tapasztalt veszélyhelyzet keletkezik, a menekültstátusszal nem rendelkező emberek ellátásra nem jogosultak, dolgozni nem tudnak, mert illegálisan tartózkodnak az unióban, ezért bűnbandákhoz csapódnak és esélyük sincs arra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, ami feszültségeket okoz a lakosság körében is.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a nemzetállami politikai vezetők ezeket a feszültségpontokat jól érzékelik, és próbálnak rá megoldásokat találni.

Hozzátette: 2015-ben még elképzelhetetlen lett volna, hogy erről a témáról polémia kezdődjön, vagy politikai nyilatkozatokat fogalmazzanak meg, de a kitoloncolások Európa több országában tovább súlyosbítják az amúgyis nehezen kezelhető közbiztonsági helyzetet, a nők elleni támadást, a szervezett bűnözést, a no-go zónákat, akár fegyveres támadásokat, robbantásokat vagy a merényleteket nézve.

Ezért van az, hogy a tagállamok próbálnak önállóan, illetve az unión belül kisebb csoportokat létrehozva erőfeszítéseket tenni a lakosság érdekeinek védelme érdekében - mondta el Bakondi György.