Brüsszel a következő két évben milliárdokat adna Ukrajnának

Oroszországnak tudomásul kell vennie: Ukrajna belátható időn belül rendelkezni fog a szükséges pénzügyi erőforrásokkal ahhoz, hogy hatékonyan megvédje magát az orosz agressziótól - jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón közölte: az európai vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy biztosítsák Ukrajna pénzügyi szükségleteit a következő két évben. Elkötelezték magukat amellett, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy továbbra is megvédhesse magát, és igazságos és tartós békéért küzdhessen.

Közölte: az Európai Tanács megerősítette átfogó politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatását Ukrajna számára. A 26 uniós tagállam vezetője által elfogadott, Ukrajnával foglalkozó állásfoglalást idézte, amely szerint Oroszországnak nincs valódi politikai akarata a háború befejezésére és az érdemi béketárgyalások megkezdésére.

Az Európai Tanács ezért felszólítja Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetbe, amelyhez Ukrajna már márciusban hozzájárult. Az Európai Unió és tagállamai is hozzájárulnak a béketeremtéshez az Egyesült Államokkal együttműködve

- áll a szövegben.

A dokumentum szerint az Európai Unió és a tagállamok készen állnak arra, hogy hozzájáruljanak Ukrajna szilárd és hiteles biztonsági garanciáihoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna elrettentőképességét a hatékony önvédelem érdekében, a nemzetközi joggal összhangban.

Az EU hosszú távon rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának: 2025-ben 20,5 milliárd eurót juttat az ország költségvetésébe.

Az uniós jognak megfelelően az európai bankokban tárolt orosz vagyoni eszközöket mindaddig be kell fagyasztani, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni háborújával, és meg nem téríti a háború okozta károkat - áll az elfogadott szövegben. A tagállamoknak továbbra is fokozniuk kell erőfeszítéseiket Ukrajna katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére, különösen a légvédelmi és drónelhárító rendszerek, valamint a nagy kaliberű lőszerek szállítása tekintetében - írták a szöveg elfogadását támogató tagállami vezetők.

Az Európai Uniónak fenn kell tartania és fokoznia kell a nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében, egyebek között további szankciók révén - hangoztatták.

Costa közölte, Európa védelme nem csak még több költésről, hanem "okos" befektetésekről szól, valamint a tagállamok közötti együttműködésről az állampolgárok békéje érdekében. "Így építjük Európa szuverenitását"

- fogalmazott.

Végezetül kijelentette: Európának versenyképesebbé kell válnia jövőjének biztosítása érdekében. A tiszta és digitális átállás, valamint a bürokrácia egyszerűsítését célzó erőfeszítések kulcsfontosságú részét képezik az Európa nemzetközi versenyképességének szavatolására irányuló uniós programoknak - tette hozzá sajtótájékoztatóján a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az Európai Tanács egyértelmű elkötelezettséget mutat Ukrajna támogatása mellett, ami magában foglalja a védelmi és biztonsági szükségletek kielégítését is – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben.

Von der Leyen az uniós tagállami vezetők tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a tanácsi következtetések erőteljesen fogalmaznak az Ukrajna szükségleteinek kezelésére irányuló közös uniós szándékról. "Az Európai Tanács nagyon világos elköteleződést vállalt ebben a kérdésben" – fogalmazott.

Hozzátette: a tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki lehetséges megoldásokat a támogatás további formáira. "Ez a téma egyáltalán nem egyszerű, nagyon összetett, ezért megvitattuk. De az is világos, hogy több pontot még tisztázni kell, mélyebben meg kell vizsgálni, és tovább kell dolgozni rajtuk" – mondta.

Ismertette:

"egyetértés volt abban, mit kell tenni – ez az orosz befagyasztott vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel –, és most azon kell dolgozni, hogyan válhat ez lehetővé, és mi a legjobb módja a továbblépésnek ezen a téren".

Hozzátette: a csütörtöki tanácskozás lehetőséget adott arra is, hogy azonosítsák azokat a pontokat, amelyeket még tisztázni kell.

Ezzel összefüggésben Von der Leyen elmondta továbbá, hogy elsősorban a befagyasztott vagyonra összpontosítanak, és különböző lehetőségeket kell megvizsgálni. Megerősíthetem, hogy az Európai Központi Bank elnöke és az Eurocsoport elnöke is nagyon világosan fogalmazott: ezek olyan kérdések, amelyeket kezelni kell – és kezelhetők is" – jelentette ki.

Bart De Wever csütörtökön tanácskozást követően kijelentette, hogy országa konkrét és szilárd garanciákat vár, mielőtt jóváhagyná azt a tervet, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával jelentős összegű hitelt biztosítana Ukrajnának. Belgium álláspontja kulcsfontosságú, mivel egy belga pénzügyi intézmény, az Euroclear kezeli azokat az eszközöket, amelyeket a tervben felhasználnának.

De Wever szerint a jogi egyértelműség segíthetne meggyőzni őt, ugyanakkor hozzátette, úgy tűnik, sok uniós vezető is megosztott a tervet illetően. Szavai szerint Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztette az uniós vezetőket, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásához pénzügyi garanciákra van szükség, mivel a piacok bizalma forog kockán.

A belga kormányfő elmondása szerint Lagarde hangsúlyozta, hogy a lefoglalt eszközök mögött biztos fedezetnek kell állnia arra az esetre, ha Oroszország valamilyen okból igényt tartana a pénzre. A belga kormányfő szerint az uniós vezetők között egyelőre nem született egyértelmű megállapodás arról, ki vállalná ezt a garanciát.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a zárolt orosz vagyonból származó adóbevételnek semmi köze a belga állásponthoz, és felháborítónak nevezte azt a feltételezést, hogy Belgium azért ellenzi az eszközök lefoglalását, mert meg akarja tartani az ezekből származó bevételeket. Elismerte hogy az orosz eszközök adóbevételeket termelnek országa számára, ugyanakkor hozzátette, "boldog lesz az a nap amikor ez a pénz elhagyja Belgiumot."

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az orosz befagyasztott vagyonból tervezett hitel ötletét nem tették félre, jóllehet a vezetők enyhítettek az erre vonatkozó tanácsi következtetések megfogalmazásán.

"Nem temettük el a javaslatot, lehetőségünk volt megvitatni a technikai részleteket. Lépésről lépésre kell haladnunk, mert nem tehetünk semmit, ami sértené a nemzetközi jogot" – nyilatkozta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió mielőbb politikai döntést hoz egy új, úgynevezett "jóvátételi hitel" elindításáról, amelyet a zárolt orosz vagyonokból finanszíroznának Ukrajna támogatására.

Zelenszkij az uniós állam- és kormányfők tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, közel állnak ahhoz, hogy meghozzanak egy nagy döntést a befagyasztott vagyonok felhasználásáról. Hogy pontosan miként, az még mindegy.

A lényeg, hogy az EU vezetői politikai, pozitív döntést hozzanak, hogy pénzügyileg segítsék Ukrajnát.

Megjegyezte: Oroszország háborút hozott az ukrán földre, és ennek az árát nekik kell megfizetniük.

A brüsszeli tárgyalásokon az uniós vezetők azt vitatták meg, miként juttathatnának Kijevnek a következő években 140 milliárd euró támogatást, hogy az ország működőképes maradjon az elhúzódó háború közepette.

Az Európai Bizottság egy olyan konstrukciót javasolt, amely szerint Ukrajna csak akkor kezdené visszafizetni a pénzt, ha Oroszország megtéríti az általa okozott károkat.

A zárolt orosz vagyonok legnagyobb része Belgiumban van, ezért Bart De Wever belga szövetségi kormányfő a tanácskozásra érkezésekor leszögezte: garanciákat kér arra, hogy az uniós tagállamok közösen vállalják a felelősséget, amennyiben Moszkva bírósági eljárást indítana a zárolt vagyonokkal kapcsolatban.

Az ukrán elnök méltatta az unió által elfogadott 19. szankciós csomagot, amely szerinte "erős eredmény", és köszönetet mondott az európai, valamint az amerikai partnereknek az orosz energiára kivetett új szankciókért.

Ugyanakkor arra kérte a tagországok vezetőit, hogy támogassák Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverek megszerzésében, mert ezek "valós következményeket okoznának" a putyini rezsim számára.

Kiemelte, hogy nemcsak az Egyesült Államok, hanem egyes európai országok is rendelkeznek ilyen fegyverekkel, és azt az orosz elnök is tudja, hogy az ilyen eszközök "valóban megváltoztathatják a háború menetét".