
Babis máris készül a patrióta kormány megalakítására
Egypárti irányítást szeretne.
Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nagy fölénnyel megnyerte a hétvégi csehországi képviselőházi választásokat - derült ki voksokat összeszámláló Cseh Statisztikai Hivatal szombat esti jelentéséből.
Az Andrej Babis volt kormányfő által vezetett mozgalom a leadott szavazatok 34,63 százalékát kapta meg, a második helyen a három kormánykoalíciós pártot magába foglaló Spolu (Együtt) koalíció végzett 23,29 százalékkal, míg a harmadik helyet a kormánykoalíció negyedik tagja, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom szerezte meg 11,19 százalékkal - olvasható a statisztikai hivatal honlapján a szavazatok 99,81 százalékának összeszámlálásakor.
Rajtuk kívül még további három párt került be a parlamenti alsóházba: a Cseh Kalózpárt 8,89 százalékot, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom 7,80 százalékot, az Autósok Önmaguknak párt pedig 6,78 százalékot kapott a voksoláson.
Ennek alapján a 200 tagú képviselőházban az ANO 80, a Spolu 52, a STAN 22, a Kalózpárt 18, az SPD 15, az Autósok pedig 13 mandátummal fognak rendelkezni.
A képviselőházi választásokon 26 párt, mozgalom és koalíció indult. A kommunisták által vezetett Stacilo! (Elég volt!) baloldali szövetségnek nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
A választási részvétel 68, 92 százalékos volt, ami a harmadik legmagasabb az 1989-es rendszerváltás után.
Az ANO Csehország 13 régiójában végzett az első helyen, csak Prágában lett az első a Spolu koalíció.
Győzött az igazság! - írta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton közösségi oldalán miután, Andrej Babis pártja megnyerte a cseh parlamenti választásokat.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: "Andrej Babis meggyőző fölénnyel győzött a cseh parlamenti választásokon. Nagy lépés Csehországnak, jó hír Európának".
Gratulálok, Andrej! - írta Orbán Viktor bejegyzésében.
A csehországi választáson győzelmet arató ellenzéki Andrej Babis az eredmények közzététele utáni első sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy célja egypárti kormány létrehozása, amelynek támogatásáról a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalommal, valamint az Autósok párttal kíván tárgyalni.
Az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom vezetője kizárta, hogy tárgyaljon a jelenlegi kormánypártokkal, amelyek szerinte tönkretették Csehországot, és nem teljesítették választási ígéreteiket.
"Mi mindig teljesítettük ígéreteinket, most is így lesz. Célunk, hogy Csehország a legjobb hely legyen az élethez Európában" - szögezte le.
Babis megerősítette, hogy újra kormányfő szeretne lenni, s bízik abban, hogy a kormányalakítás nagyobb problémák nélkül fog lezajlani. Azt mondta, hogy a kormány félévente nyilvánosan beszámolna tevékenységéről.
Kérdésre válaszolva azt is kijelentette, hogy "kormányuk első ülésén elutasítják a migrációs paktumot".
Az ellenzéki pártelnök "történelmi sikernek" minősítette az ANO választási eredményét, s kijelentette, hogy politikai karrierjének "ez az abszolút csúcsa".
A sajtótájékoztatón Andrej Babis hangsúlyozta, hogy a választási siker "csapatmunka eredménye", és köszönetet mondott a választóknak a támogatásért.
Petr Fiala kormányfő sajtótájékoztatóján elismerte a kormányoldal vereségét, és gratulált Andrej Babisnak a választási győzelemhez.
A kormányfő úgy vélte, hogy a mostani választásokon "a szélsőséges és populista erők győztek".
"A demokráciában a választások eredményét el kell fogadni, mi most ezt megtettük" – szögezte le újságírók előtt Petr Fiala.
Babis a sokat tapasztalt és magasra emelkedő üzletember másfél évtizede látta elérkezettnek az időt, hogy belépjen a politikába. 2011-ben alapította ANO nevű mozgalmát – a betűszó az Elégedetlen Emberek Akcióját jelenti csehül, rövidítve azonban az igen szó cseh megfelelője. Babiš és pártja meghirdetett célja az volt, hogy „a korrupció és a politikai rendszer más bajai ellen” harcoljon. A politikai életen kívülről érkező és jól hangzó jelszavakkal bejelentkező Babiš pártja már a 2013-as választáson erős eredményt ért el, a 200-ból 47 széket megnyerve és második erőként beülve a parlamentbe. A párt ezt követően belépett a szocdemek által vezetett koalícióba, Babiš pedig pénzügyminiszter lett.
Országos politikai véleményvezérként a tíz évvel ezelőtti európai migrációs válság idején emelkedett ki:
cseh kormányfőhelyettesként elutasította az európai uniós menekültkvóta ötletét, a cseh emberek biztonságának garantálása mellett kiállva.
2017-ben aztán Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kitette a kormányból – a konfliktusból azonban Babiš jött ki jól.
Az ANO megnyerte a 2017-es parlamenti választást, Babiš pedig kormányt alakított, megkezdve négyéves ciklusát. Előbb kisebbségből, majd pedig a szocdemekkel koalícióban és a cseh–morva kommunisták támogatását élvezve kormányzott. Ezekben az években kikristályosodott az ANO politikailag addig nem túl kiérlelt világnézete. Bár a szervezet 2024-ig az európai liberálisok pártcsaládjához tartozott, az ideológiákon és a hagyományos pártcsaládokon kívülről érkező Babiš
megtalálta a főleg az új jobboldalra jellemző szuverenista, EU-kritikus, a neoliberális és újbaloldali törekvéseket és a nemzetek fölötti szerveződéseket ellenző világképét.

2024-ben a liberális pártcsaládból való távozás után az ANO a magyar Fidesszel és az Osztrák Szabadságpárttal együtt alapítója lett a Patrióták Európáért pártcsaládnak, amely mára az európai pártszövetségek egyik legnagyobbjává vált.
A cseh politika így magyar nézőpontból letisztult: az ANO egyre inkább a Fidesz által képviselt nézeteket és üzeneteket vallja; Babiš ellenfelei pedig a jobboldallal szemben állók pozíciói felé csúsztak.
Az ANO támogatóit azonban nem a világnézet, inkább Andrej Babiš személyisége tartja össze, aki továbbra is az elavult és korrumpálódott politikai eliten kívüli, antielitista, a nép pártján álló és a cseh nemzeti érdekeket képviselő politikus szerepében tűnik fel.
Bár 2021-ben egy vele szemben összeálló nagykoalíció által kiesett a hatalomból, továbbra is – és egyre inkább – ő maradt a cseh politikát leginkább meghatározó és megosztó személyiség. Már a 2021-es választás is jelentős részben Babiš támogatásáról, avagy ellenzéséről szólt – és az ANO-val szembeni koalíció akkor erősebbnek bizonyult. Petr Fiala a régi Polgári Demokrata Pártból (ODS), a Keresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppártból (KDU-ČSL) és a liberálkonzervatív Hagyomány, Felelősség, Fejlődés (TOP 09) pártból álló Együtt (Spolu) koalíció, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártjából álló szövetség élén tudott „nyugatos”, centrista kormányt alakítani. A Fiala-kormányzat támogatottsága azonban az évek alatt elszivárgott, és időközben az előző évtized legnépszerűtlenebb kormányzatává vált.
Az utóbbi néhány év Andrej Babišnak sem volt sétagalopp: 2023-ban elindult a csehországi elnökválasztáson, hogy így kerüljön újra hatalomra az őt ellenző kormánnyal szemben. A voksolást azonban egy másik politikán kívülről érkező személyiség, a volt katonaember Petr Pavel nyerte: EU- és NATO-párti üzenetekkel, a voksok 58 százalékával győzte le a 41 százalékot elérő Babišt.
Az elnökválasztási térképen ismét kirajzolódott a Babiš-korszak felállása: a nagyvárosok, így Prága és Brno népe, valamint a cseh centrum régiói a Babišsal szembeni koalíciót támogatták,
a cseh peremvidék, a határ menti hegyek és a rurálisabb régiók lakói viszont Babišra adták voksukat. Nem véletlen tehát az sem, hogy Andrej Babišt épp egy ilyen vidéken támadták meg szeptember 1-jén (lásd keretes írásunkat).

Babiš és pártja az idei kampányban az elszabadult energiaárak korlátozását, a fizetések emelését és a vállalati adók csökkentését ígéri. Továbbra is élesen ellenzik az európai migránskvótát, emellett pedig befejeznék a lőszerszállítmányok küldését Ukrajnának, és elvetnék a NATO megemelt katonai kiadási elvárásait. Potenciális koalíciós társai ennél is messzebb mennek: a radikális jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom a fentieken túl népszavazást írna ki az Európai Unió és a NATO elhagyásáról, amit a kommunista–szocdem Elég! (Stačilo!) szövetség is követel.







