Szijjártó: Új lehetőségek a magyar-japán gazdasági együttműködésben

A Japánban tárgyaló tárcavezető szerint a kétoldalú kapcsolatok erősítésével mind a két fél egyetért.

A világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak a jelenlegi folyamatok Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, aki szerdán Tokióban arról is beszélt, hogy Magyarország inkább a nemzetközi kereskedelem akadálytalan működésében, a civilizált kelet–nyugati együttműködésben érdekelt.

Japánban beszélt a gazdasági kapcsolatok további bővítéséről Szijjártó Péter

A magyar–japán üzleti fórumon a tárcavezető arról is beszélt, hogy a két ország közötti együttműködés mindig is a kölcsönös tiszteletre alapult, és nincsenek vitás politikai kérdések a két kormány között, így gyakorlatilag szabad az út a vállalatközi kapcsolatok fejlesztése előtt.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a japán kormány minisztereivel folytatott tárgyalások arról győzték meg, hogy Magyarországhoz hasonlóan Japán is a józan észre alapozva alakítja ki a politikai és gazdasági stratégiáját, miközben egyetértettek a kapcsolatok további bővítésében is. A  tárcavezető beszámolt arról is, hogy 

Napjaink technológiai forradalmáról szólva Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország nem követői pozícióban akar ebben részt venni, hanem vezető szerepre törekszik. A tárcavezető szerint ezt lehet túlvállalásnak vagy túlzott önbizalomnak tartani, de Magyarország az egy főre jutó Nobel-díjakban vezeti a világranglistát, miközben a Rubik-kocka, a golyóstoll vagy éppen a Covid elleni oltóanyag mind-mind magyar feltalálókhoz kötődnek.

„Ma, amikor a technológiai forradalomban a fenntarthatóság, a környezet védelme, a zöldmegoldások soha nem látott fontossággal bírnak, joggal célozzuk meg a modernkori technológiai forradalom egyik vezető szerepét" – tette hozzá, majd arról is beszélt, hogy útjára olyan vállalatok képviselői kísérték el, amelyek a magyar gazdaság sikerágazataiban, például az élelmiszeriparban, a szoftverfejlesztésben, a fenntartható infrastruktúra-fejlesztésben szerepelnek, és nemzetközi szinten is abszolút versenyképesek.

A kormány támogatja a japán vállalatokkal együttműködő magyar cégeket

Elmondása szerint ezek a magyar vállalatok minden támogatást megkapnak a kormánytól ahhoz, hogy a japán vállalatokkal a lehető legszorosabb együttműködést építsék ki, valamint a japán piacon a lehető legszélesebb körű jelenlétet tudják létrehozni. Az eddigi eredményeket méltatva felidézte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom éves szinten 2,5 milliárd dollár körül stabilizálódott, miközben a Japánba irányuló magyar export tíz év alatt nagyjából 50 százalékkal bővült. Hozzátette, hogy mára a japán cégek alkotják Magyarországon a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget, 30 ezer embernek adva munkát, 

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a jelenleg zajló globális változások megrengették az eddigi világgazdasági status quót, és ennek Európa nagy vesztese, a kontinens versenyképessége ugyanis drámaian bezuhant az elmúlt években. Ezért úgy vélte, hogy a magyar kormány legfontosabb gazdaságstratégiai célja, hogy megkímélje a magyar gazdaságot ennek a negatív európai gazdasági környezetnek a hatásaitól.

A tárcavezető szerint a magyar gazdaság szép eredményeket ért el az utóbbi években, ide sorolva például a teljes foglalkoztatást, az Európai Unió legalacsonyabb adóit vagy az évente megdőlő beruházási rekordokat, miközben a bérek is folyamatosan emelkednek. Kifejtette azt is, hogy kis méretű, szárazföld által körülzárt országként, mely számottevő energiaforrásokkal sem rendelkezik, a gazdasági teljesítmény Magyarországon abból áll elő, amit elkészítünk, legyártunk és eladunk.

Ezért Magyarország a nemzetközi gazdaság és a nemzetközi kereskedelmi rendszer akadálytalan működésében érdekelt, miközben a jelenlegi folyamatok inkább a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak. Ez azonban ellentétes Magyarország érdekeivel, miután hazánknak az az érdeke Szijjártó Péter szerint, hogy civilizált kelet–nyugati együttműködés jöjjön létre, és hogy a nemzetközi együttműködés alapját a kölcsönös tisztelet adja.

Magyarország megállapodást írt alá Kínával, amely komoly együttműködési potenciált jelent a két ország között a nukleáris energia, a biztonság, az innováció területén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy aláírtak egy megegyezést a kínai atomenergia-ügynökséggel, amely a nukleáris energia, a biztonság, az innováció területén komoly együttműködési potenciált jelent Magyarország és az ágazatban egyre nagyobb szerepet betöltő és önmagának egyre nagyobb súlyt követelő Kína között.

Hangsúlyozta, hogy

Magyarországnak nemzeti érdeke a civilizált együttműködés újraélesztése Kelet és Nyugat között,

és hazánknak jó esélye van bebizonyítani, hogy ennek alapja a nukleáris energia lehet.

„Mi történik Magyarországon? Egy több évtizedes jó együttműködés és egy 2014-ben aláírt szerződés értelmében az orosz vállalatóriás, a Roszatom épít nukleáris erőművet, jelentős francia és német beszállítókkal. Emellett pedig a kis nukleáris reaktorok használata terén egy kizárólagos megállapodást írtunk alá az amerikai technológia használatáról” – mutatott rá.

„Magyarországon tehát egyszerre van jelen az orosz, az amerikai, a német és a francia nukleáris ipar, ezek remekül tudnak egymás mellett és egymással is működni. Ezzel Magyarország bizonyítja, hogy a civilizált kelet-nyugati együttműködés újraélesztésének egyik legjobb terepe éppen a nukleáris energia” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy

a következő évtized egyértelműen a nukleáris energia évtizede lesz,

mert drasztikus mértékben nő globálisan az elektromosáram-igény, s hatékonyan, biztosan, biztonságosan és környezetkímélő módon csakis atomenergiával lehet fedezni ezt ekkora mennyiségben.

„A nukleáris iparban mind Keleten, mind Nyugaton óriási szereplők vannak (…) Mi mind a két irányban együttműködünk” – szögezte le.

A miniszter ennek kapcsán arról is tájékoztatott, hogy Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával a paksi bővítés felgyorsításában állapodtak meg, ugyanis most minden körülmény adott ehhez.

Magyarország minden támadás, minden akadályozási kísérlet ellenére felgyorsítja a paksi bővítést, így a következő évtized elejére működésbe is léphetnek az új atomerőművi blokkok – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén leszögezte, hogy hazánk aktív tagja az európai nukleáris koalíciónak, és minden támadás ellenére felgyorsítja Paks II. építését, ezáltal a 2030-as évek elejére 2400 megawatt teljesítménnyel bővül majd az ország nukleáris kapacitása, s így 70 százalékra nő az atomenergia részesedése a villamosenergia-ellátásban.

Kitért az emberiség előtt álló kihívásokra, és rendkívül veszélyesnek nevezte a világ újbóli blokkosodása felé mutató folyamatokat, amelyek szavai szerint élesen ellentétesek a magyar nemzeti érdekekkel. Rámutatott, hogy ezzel szemben Magyarország a civilizált kelet-nyugati együttműködés újjáépítésében érdekelt, és arra is jó példaként szolgál, hogy a nukleáris energia ennek kiváló alapja lehet.

Ennek alátámasztására kiemelte, hogy a paksi építkezésen az orosz Roszatom mellett francia és német alvállalkozók is dolgoznak, illetve nemrég megállapodás született az amerikai technológiák kizárólagos használatáról a kis méretű moduláris reaktorok (SMR) tekintetében.

„Az oroszok, a franciák és a németek boldogan dolgoznak együtt a nagy atomenergia-projektünkön. És megegyezést írtunk alá az amerikaiakkal arról, hogy csatlakozzanak Magyarországhoz, hogy az SMR-ek terén is sikeresek legyünk” – mondta.

„Ez a nagyon sokszínű atomenergia-ellátási portfólió a bázisa a hosszú távú, biztonságos és megbízható energiaellátásnak egy olyan, szárazföld által körülvett országban, amelynek nincsenek jelentős természeti erőforrásai” – tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a világ súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal néz szembe, és ezeket a zavartalan és megfizethető energiaellátás ügye köti össze.

Ennek kapcsán felsorolt néhány alapelvet, először is azt, hogy az energiaellátás nem politikai-ideológiai természetű, hanem fizikai és földrajzi kérdés, mert az infrastruktúra és az elhelyezkedés határozza meg azt, hogy egy adott ország honnan, kitől és milyen energiaforrásokat tud vásárolni.

Majd aláhúzta, hogy a nemzeti energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, minden országnak szuverén joga dönteni erről.

Valamint úgy vélekedett, hogy egyetlen állam energiaellátásának biztonságát sem szabad szankciókkal veszélyeztetni, az energiabiztonságról szóló vitáknak pedig tényeken, szakértelmen kell alapulnia, nem valamilyen politikai megközelítésen.

A miniszter végül megjegyezte, hogy a közlekedés elektromos átállása, a növekvő hűtési és fűtési igény, a nagy adatközpontok létrehozása nyomán a jövőben még sokkal több villamos energiára lesz szükség.

Lényegesnek nevezte, hogy a bővülő energiaigényt megbízható, biztonságos, olcsó és környezetkímélő módon kell kielégíteni, amely kritériumoknak egyedül a nukleáris energia felel meg jelenleg.

„Így az atomenergia ellen irányuló minden kísérlet veszélyezteti a jövőbeli biztonságos energiaellátást” – összegzett.