0°C
4°C

Lázár, Olimpia névnapja

RETRO RÁDIÓ

Nocsak! Brüsszel átutalja a nekünk járó pénzeket?

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2025. 09. 21. 07:52

Több mint félmilliárd eurót.

Az Európai Unió újabb szankciós csomagot készül elfogadni Oroszország ellen, a jóváhagyáshoz a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Annak érdekében, hogy elkerüljék a magyar vétót, Brüsszel a hírek szerint kész elutalni a hazánknak járó, jelenleg visszatartott uniós pénzeket, több mint félmilliárd eurót.

 

 

Orbán Viktor nézetei egyre erősebbek Közép-Európában Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: AFP

 

Az Európai Unió igyekszik tovább fokozni az Oroszországra gyakorolt nyomást, hogy az ukrajnai háború mielőbb befejeződhessen. Ezt egy újabb szankciós csomag bevezetésével próbálják elérni, és azért, hogy Magyarország beleegyezését is megnyerjék, 550 millió eurónyi forrást szabadítanának fel a hazánknak egyébként járó, de visszatartott uniós pénzekbőlírta meg a Világgazdaság.

uniós pénzek
Hamarosan megjöhetnek a hazánknak járó, de eddig visszatartott uniós pénzek Brüsszelből (Fotó: AFP)

Mivel a legújabb uniós szankciók egyik fő célpontja az energiaszektor, miközben Magyarország és Szlovákia nem kíván szakítani az orosz olajjal – idézi fel a Financial Times. Az EU 2022-ben mintegy 22 milliárd euró forrást fagyasztott be különböző jogállamisági aggályokra hivatkozva, ám időközben annak egy részét már felszabadította, így 

2023-ban az Ukrajnának szánt segélyekért cserébe Brüsszel 10 milliárd eurót tett elérhetővé, míg idén Magyarország 157 millió eurót hívott le egy kiskapu kihasználásával.

Pénteken az Európai Bizottság egy szóvivője arról számolt be, hogy a testület elfogadta a legújabb szankciós csomagot, ami így a tagállamok elé kerülhet, ahol egyhangú döntés szükséges azok elfogadásához. A bizottsági szóvivő későbbre ígért technikai részleteket is a legújabb szankciós csomagról, ami arra utalt, hogy azt várhatóan a tagállamok jóváhagyják majd.

Így kaphatja vissza az uniós pénzeket Magyarország

A kérdéses összeg annak a 605 millió eurónak a része, amit Magyarország májusban a költségvetés félidős felülvizsgálatakor igényelt, és amiről hónapok óta folynak a tárgyalások. A szankciós csomag elfogadásáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán azt mondta, hogy ha az nem sérti hazánk gazdasági érdekeit, úgy nem fogjuk azt megakadályozni, ám ha igen, akkor vétózni fogunk.

A legújabb uniós szankciók egyik fő célpontja az energiaszektor, miközben Magyarország és Szlovákia nem kíván szakítani az orosz olajjal. Az EU 2022-ben mintegy 22 milliárd euró forrást fagyasztott be különböző jogállamisági aggályokra hivatkozva, ám időközben egy részét már felszabadította, így 

2023-ban az Ukrajnának szánt segélyekért cserébe Brüsszel 10 milliárd eurót tett elérhetővé, míg idén Magyarország 157 millió eurót hívott le egy kiskapu kihasználásával.

Pénteken az Európai Bizottság egy szóvivője arról számolt be, hogy a testület elfogadta a legújabb szankciós csomagot, ami így a tagállamok elé kerülhet, ahol egyhangú döntés szükséges az elfogadásához. A bizottsági szóvivő délutánra ígért technikai részleteket is a legújabb szankciós csomagról, és arra utalt, hogy várhatóan a tagállamok is jóváhagyják majd.

Ez lehet a 19. szankciós csomagban

Az előzetes információk szerint a csomag az orosz energiaipart és bankszektort célozza, de lehetnek benne részletek a szankciók kijátszására használt mechanizmusok elleni lépésekről, például a kriptovalutákról vagy a közép-ázsiai országokat használó kerülőutakról is. A tervek között szerepelt az is, hogy az unió nem 2027 végén, hanem 2027 elején válna le véglegesen az orosz földgázról, amit azonban Magyarország ellenez, ahogy Budapest az orosz olajvásárlás lehetőségét sem akarja feladni.

Donald Trump amerikai elnök és kormányzata azonban azt szeretné elérni, ha egyetlen NATO-tagállam sem vásárolna orosz energiahordozókat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor a héten arról beszélt, hogy az orosz energiahordozók vásárlásának nem ideológiai vagy politikai, hanem földrajzi és fizikai okai vannak.

Elfogadta az Ukrajna elleni orosz invázióhoz kapcsolódó 19. szankciós csomagot az Európai Bizottság pénteken – közölte az uniós testület egy szóvivője. Következő lépésként ezt a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ráadásul egyhangúlag.

szankciók
Ursula von der Leyen délután számol be a szankciókról / Fotó: AFP

Ez lehet a legújabb szankciós csomagban

A legújabb szankciós csomag tartalma nem ismert, de előzetesen az orosz energiaipar, az olajexport szállításában részt vevő árnyékflotta még nem szankcionált hajói, valamint az orosz bankok kerülhettek a célkeresztjébe. Az Egyesült Államok mindeközben arra buzdította az Európai Uniót, hogy teljesen hagyjon fel az orosz energiahordozók vásárlásával, és vezessen be 50–100 százalékos vámot Indiával és Kínával szemben azok olajvásárlásai miatt. 

Magyarország jelezte azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomására sem hagyna fel az orosz olaj és földgáz vásárlásával.

Brüsszel ugyanakkor azt szeretné elérni, ha Washington is igyekezne – akár szankciókkal is – nyomást gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz.

Előzetes hírek szerint az unió egy évvel előrehozná az orosz gázvásárlás leállításáról szóló terveit, így nem 2027 végéig, hanem 2027 kezdetéig kellene megszabadulni az orosz földgáztól, különösen az orosz LNG-től. Egy ilyen javaslatot azonban Magyarország és Szlovákia feltehetőleg nem támogatna. A javaslatok között szerepelt a közvetítő országok elleni szankciók bevezetése is, miután a közép-ázsiai országokba, például Kazahsztánba tartó európai export megsokszorozódott a háború kezdete óta, párhuzamosan a csökkenő orosz exporttal. Az intézkedések emellett a kriptovalutákat is célba vehetik.

A héten Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy ha egy intézkedés nem okoz közvetlen gazdasági kárt, akkor nem akadályozzák az elfogadását, ám ha igen, akkor nem tudják támogatni

A bizottság egy szóvivője délutánra ígért pontosabb részleteket az új szankciós csomagról, amely jelenleg csak egy javaslat a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács asztalán.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2027 utáni uniós agrártámogatási kereteket: Magyarország több mint 7,2 milliárd eurót kap 2034-ig. Bár a jelenlegi ciklushoz képest kisebb összegről van szó, a régiós középmezőnyben helyezkedünk el, és még Ausztriát is megelőzzük – írta a Mandiner.

uniós agrártámogatás
Brüsszel végre észhez tért: Magyarország több mint 7,2 milliárd eurót kap az uniós agrártámogatásokból 2028 és 2034 között / Fotó: Agrármarketing Centrum

Most nem feledkeztek meg Magyarországról az uniós agrártámogatásokban

Az Európai Bizottság lerántotta a leplet a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási kereteiről. A Portfolio értesülése szerint Magyarország 7,225 milliárd eurós folyóáras keretet kap 2028 és 2034 között, amely a térségi rangsorban a középmezőnyt jelenti.

A számokból jól látszik a súlypont:

  • Lengyelország kapja a legnagyobb keretet, 16,574 milliárd eurót.
  • Ezzel szemben Románia 13,4 milliárdot;
  • míg Szlovákia mindössze 4,8 milliárdot kap. 

Magyarország 7,2 milliárd eurós támogatása éppen elég ahhoz, hogy megelőzzük Ausztriát, amely 6,476 milliárddal számolhat.

Ugyanakkor a mostani ciklushoz képest visszalépést jelent az összeg, hiszen 2021–2027 között még 8,4 milliárd eurónyi agrárpénzt hagytak jóvá hazánknak. A különbség mögött nem feltétlenül a források szűkülése áll, hanem a költségvetési logika átalakulása. A vidékfejlesztési pénzek átkerülnek a kohéziós alapba, és több agrárfejlesztés is a versenyképességi, illetve területfejlesztési alapokból lesz támogatható.

Magyarországon már látszanak az agrártámogatások eredményei — Nagy István megosztotta a gazdáknak kedvező új tendenciákat

Modern, digitális és fenntartható mezőgazdaságot ígért Nagy István agrárminiszter a csütörtöktől vasárnap estig nyitva tartó 82. OMÉK megnyitóján. Beszélt arról is, hogy a támogatások eredményeként az elmúlt másfél évtizedben a magyar mezőgazdaság kibocsátásának növekedése volt a legnagyobb az Európai Unióban.

Fontos újdonság, hogy a támogatások kifizetése szorosabban kötődik a jogállamisági követelmények teljesüléséhez. Brüsszel a jövőben nemcsak a kohéziós, hanem az agrárforrásokat is felfüggesztheti, ha az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek nem teljesülnek. 

Ez komoly kockázatot jelenthet azoknak az országoknak, ahol Brüsszel eddig is jogállamisági problémákat kifogásolt.

A következő hónapokban indul a vita a részletekről, de egy dolog biztos: a magyar gazdák 2034-ig stabil uniós támogatásra számíthatnak, még ha a korábbiaknál kicsit szűkebb keretek között is.


 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.