Mik a békekötés akadályai Ukrajnában?

Zelenszkij nem akar további területeket átadni, Oroszország nem fogadná el a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában, az EU pedig nem szeretné előre feloldani a kivetett szankciókat. A hirado.hu  számbavette a legvitatottabb kérdéseket, amelyeken a tárgyalások sikere múlhat.

A világ közvéleménye feszült figyelemmel kíséri a béketárgyalások körüli fejleményeket. A hétfői washingtoni tárgyalásokon mind Donald Trump amerikai elnök, mind az európai vezetők egyaránt kerülték a konfliktus lezárásának legkényesebb kérdéseit. A felszínen optimista diplomáciai gesztusok és nyilatkozatok mögött hatalmas ellentmondások húzódnak meg, amelyek bármelyik pillanatban kisiklathatják az egész békefolyamatot.

Öt lehetséges forgatókönyv, amelyen elúszhat a megállapodás.

I. – Ukrajna nem enged át további területeket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban tett utalásokat, hogy hajlandó lehet az Oroszország által elfoglalt területekkel kapcsolatban területi engedményekre.

Azonban Zelenszkij nyilvánosan eddig egyszer sem jelezte, hogy kész lenne olyan területekről is lemondani, amelyeket jelenleg is Ukrajna ellenőriz.

A tárgyalásokról eddig kiszivárgott információk alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb követelése a Donbasz régió átadása lehet. Ha ez nem valósul meg, akkor az egész megállapodás is azonnal kútba eshet.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, az orosz invázió kezdetének napján (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

II. – Biztonsági garanciák

A washingtoni tárgyalásokon felmerült, hogy Európa mellett Amerika is nyújtson biztonsági garanciákat Ukrajnának, arra az esetre, hogy megelőzzék a háború kiújulását. Donald Trump eddigi álláspontjával szakítva látszólag nyitottnak mutatkozott a felvetésre, az orosz válasz azonban még aznap megérkezett.

Oroszország kategorikusan elutasít minden olyan forgatókönyvet, amely NATO-országok részvételével katonai kontingens megjelenését vetíti előre Ukrajnában – írta a Kreml hétfői közleménye.

Ukrajnának létfontosságú, hogy biztonsági garanciákat kapjon, ehhez pedig a nyugati békefenntartók jelenléte lehet a kézenfekvő megoldás. Az országban úgy vélik, ez az egyetlen tényező, ami Oroszországot a jövőben elrettentheti a beavatkozástól.

Az Európai Unió boszniai békefenntartó erői Szarajevóban (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)

III. – Kiinduló okok kezelése

Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai találkozó alkalmával leszögezte, hogy a létrejövő megállapodásnak orvosolnia kell a konfliktus gyökérokait is. Hogy mindez Moszkva olvasatában mit jelent, az nagyban befolyásolhatja a tárgyalások sikerét.

Ha Moszkva csak az orosz nyelvhasználatot, valamint az ortodox egyház szabadságának visszaállítását követeli Ukrajnában, akkor könnyen megegyezés születhet.

Ha Oroszország a háború kirobbanása előtti, 2021. decemberi ultimátumához ragaszkodik, amely a NATO keleti terjeszkedésének korlátozásával kapcsolatban tartalmazott követéseket, az szintén holtpontra juttathatja a tárgyalásokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél néhány nappal a Nyugat felé intézett 2021. decemberi ultimátumot követően (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

IV. – Béke, nem fegyverszünet

Trump és Putyin alaszkai találkozója óta egységesen arról érkeznek üzenetek, hogy a megállapodás célja nem egy fegyverszünet, hanem a gyors béke elérése. Ez fontos különbség, mivel egy fegyverszünet esetén Ukrajnának nem kellene formálisan elismernie a területi változásokat, és így elvben nyitva maradna a lehetőség, hogy egy napon visszakerüljenek hozzá elszakított területei. Békeszerződés aláírása esetén a konfliktus végére tartósan pontot tesznek. Ezt azt is jelenti, hogy a békeszerződésben szereplő területcseréket és korlátozásokat mindkét ország kölcsönösen elismeri.

Ukrajna számára kedvezőbb lenne, ha csak fegyverszüneti megállapodás születne, mivel így jelenlegi előnytelen helyzetét nem kellene tartósan elfogadnia.

Könnyen előfordulhat, hogy emiatt Kijev és európai szövetségesei a végén ellenezni fogják a békemegállapodást.

V. – Vita a szankciók feloldásáról

Ha Oroszország és Ukrajna között a területi kérdéseket rendező béke születik, akkor azokat a szankciókat is fel kell oldani, amelyeket a Nyugat az ukrán területek jogtalan bitorlása miatt vetett ki.

Oroszországnak mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyona van nyugaton, amelyből közel 200 milliárd dollár egy belga banknál ragadt.

Az Európai Unió nemcsak elkobozta az orosz vagyont, de az utóbbi években az vagyonból származó hozamot is Ukrajnának juttatta. Ezenfelül számos kereskedelmi és pénzügyi szankciót is kivetett Moszkvára az EU, amely nem akarja ezeket az intézkedéseket visszavonni, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a békemegállapodás működik, ez pedig a felek között komoly vitához vezethet.

Illusztráció (hirado.hu)

Ukrajnának legalább 120 milliárd dollárra lesz szüksége 2026-os védelmi kiadásaira – jelentette be szombaton Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter.  

Smihal szerint a finanszírozás elengedhetetlen a védelmi vonalak fenntartásához, több drón és más fegyverek gyártásához, a légtér védelméhez és az orosz agresszió feltartásához. „A háborús gazdaság szerint ha kevesebbet költünk, mint Oroszország, akkor a területeinkkel és ami a legfontosabb, az életünkkel fizetünk” – jelentette ki a védelmi miniszter egy kijevi konferencián.

Ukrajna jelenleg a bruttó hazai termék több mint 31 százalékát fordítja hadseregére. Az idei költségvetés legalább 63 milliárd dolláros védelmi kiadást tervez, ezen felül fegyverszállítmányok érkezésére is számít az ország nyugati szövetségeseitől.

Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke rámutatott, hogy a háború költségei folyamatosan emelkednek: 2025-ben a háború egy napja 172 millió dollárba kerül, míg 2024-ben ez az összeg körülbelül 140 millió dollár volt. A napi költség magában foglalja a katonák bérét, a fegyvereket és a csatatéren megsebesülteknek vagy az elhunytak családjának fizetett kártérítéseket – fejtette ki.

„Amíg diplomáciai megoldás nem születik, folytatnunk kell a harcot. A harc folytatásához pedig pénzre van szükségünk. A védelem pedig óriási költségekkel jár”

– hangsúlyozta Pidlasza.

A NATO keleti szárnyának védelme elsőrendű fontosságú, ezért elindítjuk a Keleti Őrszem (Eastern Sentry) műveletet, amely tovább erősíti e régió védelmi helyzetét – jelentette ki a NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.

Mark Rutte, az európai szövetséges haderők főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretében elmondta: a művelet a következő napokban indul, és számos szövetséges — köztük Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és mások — erőit vonja be, a hagyományos katonai képességeken túl. Az erőfeszítés részeként olyan elemek is lesznek, amelyek a drónhasználatból fakadó kihívások kezelésére szolgálnak – tette hozzá.

A főtitkár szerint bár a légtérsértések leginkább a keleti szárnyat érintik, valójában mind a 32 NATO-tagország veszélyben van, hiszen az orosz rakéták hiperszonikus sebességgel percek alatt elérhetik Európa bármely pontját. Ezért kulcsfontosságú a Keleti Őrszem művelet, amely rugalmas védelmet biztosít a légtérsértésekkel és más fenyegetésekkel szemben

– hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban hogy héten orosz drónok sértették meg a lengyel légteret, Rutte úgy nyilatkozott: a történtek attól függetlenül, hogy szándékosak voltak-e vagy sem, „felelőtlenek és elfogadhatatlanok”, a szövetség integrált légvédelmi rendszerei pedig sikeresen biztosították a NATO-terület védelmét.

Főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök jól reagált a történtekre, és az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt szilárd. „A lengyel elnök beszélt Donald Trumppal, én magam is beszéltem vele, és ez nagyon jó kapcsolatépítő megbeszélés volt, különösen a múlt heti washingtoni találkozójuk után” – mondta.

Rutte továbbá üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a javaslatát egy közös uniós finanszírozású „drónfallal” kapcsolatban.

A főtitkár szerint az EU és a NATO szorosan együttműködik: a NATO a védelmi tervezést és követelményeket adja, az EU pedig az ipar és a finanszírozás terén tud hozzájárulni. Ezért minden uniós kezdeményezés, például a dróntechnológia fejlesztése, hasznos a közös védelem szempontjából – tette hozzá.

Alexus Grynkewich tábornok nyilatkozatában arról beszélt, hogy a Keleti Őrszem művelet átfogó és integrált védelmi rendszert alakít ki az északi térségtől a Fekete- és Földközi-tengerig, összekapcsolva a légi rendészeti és földi légvédelmi képességeket. „Ez a művelet rugalmasságot és erőt ad, lehetővé téve, hogy pontosan ott és akkor összpontosítsuk erőinket, ahol és amikor szükség van rá” – mondta.

Hozzátette: Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság és Németország már felajánlott vadászgépeket, hadihajókat és légvédelmi rendszereket. A NATO emellett új, költséghatékony drónellenes technológiákat is gyorsított ütemben vezet be, hogy a művelet hosszú távon fenntartható legyen. „A keleti szárny az első védelmi vonalunk, de valójában az egész szövetséget védi. A művelet már most elkezdődik, de idő kell a teljes összehangoláshoz” – hangsúlyozta Grynkewich.