Lavrov: Oroszország nem akar falakat építeni a külpolitikában

Oroszország nem akar falakat építeni a külkapcsolataiban, mindenkivel nyitott a párbeszédre, de egyenrangú és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést szeretne – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) hétfőn megtartott hagyományos tanévnyitó előadásán.

„Nem akarunk semmilyen falakat építeni. Becsületesen akarunk együttműködni. Ha partnereink is készek ugyanerre – az egyenjogúságon és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre –, akkor készek vagyunk a párbeszédre mindenkivel” – mondta.

Az orosz diplomácia vezetője a mai folyamatokat elemezve a „berlini falak” építését „nyugati stílusú” gyakorlatnak nevezte. Hangot adott álláspontjának, hogy az „egészséges” politikai erők „fokozatosan felemelik fejüket” Európában, noha megpróbálják őket akadályozni és betiltani. Példaként Romániát, Franciaországot és Németországot említette.

Lavrov szerint Nyugaton „egyes marginális személyiségek” még mindig azt tervezik, hogy Oroszországot régiókra darabolják fel, és nyugati országok képtelenek levonni a megfelelő következtetést a történelemből, amelynek évszázadai során „többször is megpróbálták Oroszországot megfékezni, alárendelni, megbüntetni”. Megítélése értelmében Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping állam- és pártvezető közös fotója haragot váltott ki egyes nyugati vezetőkben, akik a képet „a szabályokon alapuló világrend elleni kihívásának” nevezték.

Leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik bosszút állni a Nyugaton, és haragból cselekedni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a Nyugat szeretné felújítani a kapcsolatait Oroszországgal, „akkor dolgok nem mehetnek majd tovább abban a szokásos ügymenetben, mint korábban”.

„Oroszországnak a különleges hadművelet megkezdése után gazdasági összeomlást, teljes elszigetelődést, az ország és vezetése teljes kiközösítését jósolták, de a nyugati bankok, köztük a Világbank statisztikái azt mutatják, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritás alapján a világ negyedik legnagyobb gazdasága lett az Egyesült Államok, Kína és India után, és Európa legnagyobb gazdasága ugyanazon kritérium alapján” – mondta Lavrov.

Álláspontja értelmében Donald Trump amerikai elnök és kormányzata megértést mutat az iránt, hogy az ukrajnai válság kérdéseit „az összes résztvevő jogszerű nemzeti érdekeinek tiszteletben tartása alapján” kell megoldani.

Úgy vélekedett, hogy a dollárról való leválás és az alternatív fizetési platformok létrehozásának folyamata folyamatban van, de „sajnos azok, akik Donald Trump kormányában a pénzügyekért felelősek, még nem vontak le semmilyen következtetést”. Lehetségesnek nevezte az Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködést a mesterséges intelligencia területén, de, mint mondta, először meg kell erősíteni a kölcsönös bizalmat. Méltatta Brazíliát, Indiát és Kínát, amiért „nem mondtak le jogos nemzeti érdekeikről”, az Egyesült Államok nyomásának dacára.

A biztonság oszthatatlanságának elvéről szólva úgy vélekedett, nehéz lesz Izrael biztonságát nem hogy a palesztinok biztonságának csökkentése, de az önálló államalapításhoz való joguk likvidálása révén szavatolni. Úgy vélekedett, a nyugati vezetők Palesztina kérdésében abban bíznak, hogy „nem marad semmi, amit elismerhetnek”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök próbára teszi a világot – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében az újabb intenzív orosz légicsapások nyomán a nemzetközi közösség reakcióját követelve.

Ez világos jele annak, hogy Putyin próbára teszi a világot, hogy az elfogadja, illetve beletőrődik-e – mondta az ukrán vezető. Szerinte Oroszország „fájdalmat” akar okozni Ukrajnának és egyre merészebb csapásokkal.

Zelenszkij kijelentette, hogy ezzel szemben Oroszország, illetve a hozzá kötődő személyek elleni szankciókkal, valamint kemény vámokkal és más kereskedelmi korlátokkal kell fellépni.

„A veszteségeiknek érezhetőknek kell lenniük” – mondta.

Az ukrán elnök esti beszédében egyben Oroszország vonakodó magatartásával indokolta az orosz gáz- és olajvezetékek, valamint olajfinomítók elleni ukrán dróncsapásokat. „A benzinhiány és egyéb gazdasági nehézségek okozása Oroszországban logikus válasz az orosz vonakodásra, hogy belemenjenek egy tűzszünetbe és egy államfői találkozóba” – tette hozzá mondván, hogy Putyin nem akar tárgyalásokat és próbál kibújni elölük.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap a Fehér Ház előtt újságírói kérdésre adott szűkszavú, igenlő válaszában jelezte, hogy kész továbblépni az Oroszország elleni szankciók „második fázisába”.

Új szankciócsomagon dolgozhat az Európai Unió, amely Kínát és azokat az országokat célozhatja, amelyek jelentős mértékben vásárolnak orosz energiahordozókat – írja a Financial Times. A lap szerint Brüsszel az Egyesült Államok nyomására kezdett dolgozni az újabb büntetőintézkedések kidolgozásán.

A portál szerint a lehetséges intézkedések mögött az Egyesült Államok fokozódó nyomása áll, amely Moszkva bevételeinek visszaszorítására törekszik az ukrajnai háború finanszírozásának megakadályozása érdekében.

A szankciók kérdésében Donald Trump amerikai elnök is aktívan részt vesz. „Nem vagyok elégedett Oroszországgal,” jelentette ki vasárnap, hozzátéve: „Bizonyos európai vezetők hétfőn vagy kedden jönnek hozzánk (…) és szerintem sikerül majd megállapodnunk.”

A lehetséges másodlagos szankciók – amelyek harmadik országokat büntetnének az orosz energia kereskedelméért – még korai fázisban vannak, és csak az Egyesült Államok támogatásával valósulhatnak meg. A tervezett intézkedések azonban megosztják az EU-tagállamokat, különösen Magyarországot és Szlovákiát, amelyek továbbra is nagymértékben függenek az orosz energiától.

Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa megerősítette: „Nagyon, nagyon világos a cél. Azt akarjuk, hogy a behozatal a lehető leghamarabb leálljon… ez nem ideiglenes szankció, hanem tartós intézkedés.”

Csak Donald Trump amerikai elnök tudja rábírni Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai béketárgyalásokra – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel államfő hétfőn Vilniusban, a Gitanas Nauseda litván államfővel közös sajtóértekezleten.

A varsói államfői hivatal honlapján élőben közvetített sajtókonferencián Nawrocki elmondta: a kétoldalú egyeztetés során Nausedával megegyeztek abban, hogy Trump „a szabad világ egyetlen vezetője, aki képes rábírni Putyint a háború lezárását célzó tárgyalásokra”.

A múlt heti washingtoni látogatását érintő újságírói kérdésre Nawrocki elmondta: Lengyelország gazdasági, pénzügyi, demográfiai és katonai lehetőségeiből adódóan „felelősnek érzi magát az egész közép-európai térségért”. Ezért Trumppal megvitatta az amerikai katonák jelenlétét Lengyelországon túl a három balti országban, köztük Litvániában is. Úgy ítélte meg:

az, hogy Trump a lengyelországi amerikai katonai jelenlét fenntartását és lehetséges növelését jelentette be, „pozitív hatással van az egész térség biztonságára”.

A lengyel elnök elmondta: Nausedával megvitatták Lengyelország és Litvánia közös reagálását is a szomszédságukban zajló „hibrid háborúra”. Kijelentette: a litván elnöktől eltérő módon tekint Ukrajna európai uniós integrációjára, ez viszont „nem zárja ki a teljes szolidaritást Vilniusszal az Oroszországi Föderációval szemben”. Gitanas Nauseda aláhúzta:

örül Trump bejelentésének a lengyelországi katonai jelenlétről, de számít arra, hogy az Egyesült Államok „az egész térségre figyelemmel lesz”.

Törekedni kell arra, hogy a régióban fennmaradjon, esetleg megerősödjön az amerikai katonai jelenlét – tette hozzá a litván elnök. A lengyel kollégájával folytatott tárgyalások témáíról beszámolva Nauseda elmondta: megvitatták egyebek mellett az Ukrajnának szánt katonai támogatást, az illegális bevándorlás problémáját, valamint a védelmi kiadások növelésének terveit a GDP 5 százalékára.

Az augusztus elején elnöki tisztségbe lépő Karol Nawrocki múlt héten Washingtonba, Rómába és a Vatikánba látogatott. Kedden Helsinkiben fogadja őt Alexander Stubb finn államfő. Rafal Leskiewicz, a lengyel elnök szóvivője hétfőn a PAP hírügynökséggel közölte: tervek szerint Karol Nawrocki „a legközelebbi időben” Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik.

„A lengyel-magyar kapcsolatok nagyon fontosak számunkra”

– hangsúlyozta Leskiewicz.