Kína a háttérben kitartóan támogatja Oroszországot

Oroszország egyre hatékonyabb drónháborúja mögött komoly kínai segítség áll. Miközben Peking nyíltan a semlegességet képviseli, addig sem mulasztja el, hogy a bajban kritikus alkatrészekkel és technológiákkal segítse szövetségesét, Moszkvát. Az együttműködés miatt az orosz hadiipar nem szenved hiányt, és a drónok éjjel-nappal hatékonyan tevékenykedhetnek Ukrajnában – foglalta össze a helyzetet friss cikkében a The Telegraph.

Oroszország drónháborúja Ukrajnában az elmúlt hónapokban új szintre lépett: minden egyes csapás alkalmával százszámra érkeznek a kamikaze drónok, amelyek egyre sikeresebben pusztítják a katonai és civil célpontokat.

Kijev szerint egyetlen augusztusi éjszaka alatt hatszáz eszközt indítottak útnak az egyik támadásnál, ami a háború második legnagyobb légi támadásának számított 2022 februárja óta.

A támadások mögött nem csupán az orosz ipar átszervezése, hanem egy csendes, de egyre erőteljesebb kínai háttértámogatás is áll.

A The Telegraph vizsgálata szerint 2023 és 2024 között mintegy 47 millió angol font értékben szállítottak kínai vállalatok olyan alkatrészeket Oroszországba, amelyeket szankcionált cégek használnak dróngyártásra. A szállítmányok között repülőgép-motorok, mikrochipek, szénszálas anyagok, üvegszál és speciális lencsék is szerepeltek – mind olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek nélkül a „Geran” és „Sahíd” típusú drónok tömeggyártása elképzelhetetlen lenne.

A dróngyártás központja az orosz Alabuga különleges gazdasági övezetben összpontosul, ahol az orosz–iráni együttműködés alapján készültek el a gyárak.

Bár Irán adta át a terveket és a technológiát, mára Kína vált a legfontosabb külső beszállítóvá, amely motorokat, navigációs rendszereket és kompozitanyagokat juttat el a gyárakhoz.

Az ukrán védelmi erők rendszeresen találnak kínai feliratú alkatrészeket a lelőtt drónokban, sokszor még a gyártó neve is tisztán olvasható.

Peking hivatalosan továbbra is semlegességet képvisel, ám az export révén olyan szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, amely túlmutat a gazdasági érdeken. A két ország közti kereskedelem tavaly rekordszintre, 280 milliárd dollárra nőtt, és az együttműködés fontos része az orosz hadiipari infrastruktúra megtámogatása is. Szakértők szerint ez tudatos stratégia: Kína el akarja kerülni, hogy Oroszország vereséget szenvedjen, mert azzal az Egyesült Államok teljes figyelme Ázsiára összpontosulna.

A nyugati szankciók kijátszásában bevett gyakorlat a közvetítőkön keresztül történő reexport is: papíron légkondicionáló-berendezések vagy számítógép-alkatrészek mennek Oroszországba, valójában viszont drónmotorok és chipek kerülnek a gyártósorra. A kínai cégek így fenntartják a tagadhatóság lehetőségét, miközben biztosítják, hogy az orosz hadiipar ne szenvedjen alkatrészhiányt.

A háttérben egyre szorosabb politikai szövetség is kirajzolódik. Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping eddig összesen több mint negyvenötször találkoztak, rendszeresen katonai gyakorlatokat is szerveznek, legutóbb közös tengeralattjáró-manővert a Csendes-óceánon.

Kína hajlandó hatalmas mennyiségben kőolajat vásárolni Oroszországtól, és ellátni Moszkvát minden olyan ipari termékkel, amelyhez a Nyugat már nem nyújt hozzáférést.

A nyílt fegyverszállítás Peking számára túl kockázatos lenne, hiszen másodlagos szankciókkal és újabb kereskedelmi háborúval járhatna. Peking nélkül Moszkva jóval nehezebben tudná fenntartani háborúját. Az orosz hadiipar felpörgetése így nem csupán Putyin elszántságának, hanem Hszi Csin-ping stratégiai segítségnyújtásának is köszönhető.

Peking korábban felszólította az Európai Uniót, hogy vonja vissza az Oroszország elleni tizennegyedik szankciós csomagjából azokat a büntetőintézkedéseket, amelyek kínai vállalatokra is kiterjednek.

Az uniós külügyi tanács szankciós listáján szereplő 19 kínai céget azzal vádolják, hogy tevékenységükkel Oroszország Ukrajna elleni agresszióját támogatták. Az érintett cégekre mostantól szigorú korlátozások vonatkoznak „kettős felhasználású, Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának megerősítésére felhasználható termékek és technológia” értékesítése miatt.

Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy „a kínai és az orosz vállalkozások közötti normális cserekapcsolatok és együttműködés fejlesztése nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem”, ezért Peking tiltakozik „a nemzetközi jogban megalapozatlan egyoldalú szankciók” ellen, valamint felszólítja az EU-t a kínai cégekre vonatkozó megszorítások visszavonására.

„Megtesszük a szükséges intézkedéseket a kínai vállalkozások törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelmében”

– hangsúlyozta.

Az EU Oroszország elleni  szankciócsomagja, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben, 61 újabb vállalattal bővítette az orosz hadiipar közvetlen támogatásával vádolt szervezetek listáját, így az összesen 675 céget érint.

A listára újonnan felvett cégek között szerepel több hongkongi székhelyű vállalat, valamint két globális műholdgyártó óriáscég is, amelyek a vádak szerint az ukrajnai háborúban is bevetett orosz Wagner zsoldoscsoport számára is értékesítettek műholdakat, illetve műholdfelvételeket.

Peking határozottan tagadja Washington és az EU azon vádjait, amelyek szerint – még ha nem is szállít közvetlenül fegyvereket Oroszországnak – alkatrészeket és felszereléseket ad el a moszkvai hadiiparnak.

Az EU szankciós listájára felvett 61 új szervezet mintegy felét oroszországi székhelyű vállalatok teszik ki, a 19 érintett kínai vállalat mellett kilenc törökországi, két kirgizisztáni, egy indiai, egy kazahsztáni és egy egyesült arab emírségekbeli cég is szerepel.

A fokozódó kínai-orosz együttműködés az Északi-sarkvidéknél veszélyeztetheti a térség stabilitását – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) egyik stratégiai jelentésében.

A jelentés szerint Oroszország több száz egykori szovjet katonai létesítményt nyitott meg újra a térségben, és – részben a vele szemben hozott nyugati szankciókra adott válaszul – egy északi-sarkvidéki hajózási útvonal fejlesztésén dolgozik, együtt Kínával, egyebek között azért, hogy nagyobb mennyiségű olaj- és földgázkészletet tudjon szállítani. Kína pedig az együttműködéssel a Malaccai-szorostól való függőségét szeretné csökkenteni.

Kína célja, hogy növelje befolyását a térségben, és a sarkvidék erőforrásaihoz hozzáférve nagyobb szerepet kapjon a régió sorsának irányításában

– áll a Pentagon jelentésében.

Bár a két ország között jelentős nézeteltérések vannak, az amerikai védelmi minisztérium továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri az orosz-kínai gazdasági együttműködést – tették hozzá.

Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning – a jelentésre reagálva – keddi sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy Kína fontos érdekelt fél az Északi-sarkvidék ügyeiben. Kína mindig a tisztelet, a mindenki számára előnyös együttműködés, a fenntarthatóság alapelvei szerint vett részt az Északi-sarkvidéket érintő ügyekben. Az amerikai tárca szerinte „elferdítetten értelmezi” Kína észak-sarkvidéki politikáját, és a nemzetközi joggal összhangban álló sarkvidéki tevékenységeit „felelőtlenül kritizálja”.

Ezen tevékenységek nem szolgálják az Északi-sarkvidék békéjét és stabilitását, az amerikai fél ezen kinyilvánításait Kína határozottan ellenzi

– emelte ki a szóvivő.