Szijjártó Péter az amerikaiak után az oroszokkal egyeztetett

Az amerikai külügyminiszter-helyettes után, tegnap este Szergej Lavrov orosz kollégámmal is – aki személyesen volt jelen az alaszkai csúcstalálkozón – váltottam pár szót telefonon – írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán vasárnap.

Szijjártó Péter hozzátette, „Megerősítettem, hogy Magyarország továbbra is a béke oldalán áll, érdekünk a konfliktus tartós rendezése, valamint a béke és a biztonság visszaköltözése Közép-Európába”.

„Azt pedig reméljük, hogy az Alaszkában elindult békefolyamat megfúrására irányuló minden nyílt és leplezett kísérlet sikertelen marad” – írta Szijjártó Péter.

Három és fél éve élünk a háború árnyékában, s pont ennyi ideje küzdünk annak minden következményével – legyen szó a folyamatos biztonsági kihívásokról, a háborús inflációról, az egekbe szökő energiaárakról vagy arról, hogy Brüsszel bele akar minket nyomni a háborúba – írta szombat esti Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette: három és fél éve érvelünk a tűzszünet és a béketárgyalások mellett, mert tudjuk, csak a tárgyalóasztalnál és nem a csatatéren van a megoldás.

„Donald Trump erőfeszítéseit a békéért nagyra becsüljük, miként nagyra becsüljük azt is, hogy minden ellentétes nyomás dacára létrejött tegnap az alaszkai csúcstalálkozó. Ezen nagyra becsülésünket ma telefonon át is adtam Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettesnek” – közölte Szijjártó Péter.

Mi, magyarok őszintén reméljük, hogy a tegnapi tárgyalás elvezet a békéhez, ugyanakkor reméljük, hogy ezúttal nem ismétlődik meg az, ami három és fél éve: akkor a nyugat-európaiak megfúrták az isztambuli békemegállapodást

– fogalmazott a miniszter.

Jó lenne, ha az Alaszkában elindult folyamatot ezúttal nem akasztanák meg! – zárta bejegyzését Szijjártó Péter.

Vlagyimir Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a keleti Donyeck és Luhanszk tartományokat a háború befejezésének feltételeként. Az orosz államfő Donald Trumpnak találkozójuk során elmondta, hogy kész lenne leállítani a harcokat a frontvonal többi részén, ha Ukrajna engedne ennek a követelésnek, és foglalkozna a „konfliktus gyökereivel”.

A követeléseket a két vezető pénteken Alaszkában tartott, nagy várakozások övezte csúcstalálkozóján vitatták meg, amely majdnem háromórás tárgyalás után sem zárult békemegállapodással. Az Independentnek nyilatkozó források szerint a drámai lépést Trump elnök is támogatta, mint lehetséges eszközt a háború lezárására.

Elmondásuk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, washingtoni találkozóján szeretné „tisztázni” ezt Trump elnökkel. Putyin feltétele, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki Donyeckből és Luhanszkból (amelyek együtt alkotják a Donbászt) azok után hangzott el, hogy már a csúcstalálkozó előtt is keringtek hírek a követelésről.

Az orosz elnök azt is közölte, hogy befagyasztaná a frontvonalat a déli Herszon és Zaporizzsja régiókban, ahol erői nagy területeket tartanak megszállás alatt.

Putyin azonban világossá tette, hogy nem enged alapvető követeléseiből, amelyek között szerepel Ukrajna semlegessége és a NATO-csatlakozási törekvéseinek feladása is.

A Donyeck régió volt a közelmúlt harcainak központja, az orosz csapatok a csúcs előtt napokkal hirtelen előretörést hajtottak végre a keleti Dobrofilja városa közelében. Bár Oroszország szinte egész Luhanszkot ellenőrzi, Donyecknek körülbelül 70 százalékát tartja megszállva.

Zelenszkij elnök a múlt héten kijelentette, hogy elutasít minden olyan javaslatot, amely a Donbász ipari térségéből való kivonulást követelné, mondván, ez „hídfőállást” nyitna egy szélesebb körű orosz offenzívának.

Minden szempár a hétfői találkozóra szegeződik

A pénteki csúcstalálkozó után az amerikai elnök kijelentette, hogy a tartós békemegállapodás most a legjobb módja a háború befejezésének, látszólag elvetve az eredeti célt, a tűzszünetet.

A Fox News-nak azt is elmondta, hogy Zelenszkijnek azt tanácsolná, hogy kössön megállapodást.

„Nézze, Oroszország egy nagyon nagy hatalom, ők meg nem”

– válaszolta, amikor erről kérdezték. Zelenszkij hétfői találkozója előtt pedig azt nyilatkozta: „Azt tervezem, hogy minden részletet megbeszélek az öldöklés, a háború befejezéséről Trump elnökkel hétfőn Washingtonban. Hálás vagyok a meghívásért.”

Szombaton Putyin – aki szintén tervezi, hogy Washingtonba látogat Trump elnökhöz – úgy nyilatkozott, hogy a pénteki találkozó „időszerű” és „hasznos” volt. Hozzátette:

az Egyesült Államok és Oroszország most már „közelebb áll a megfelelő döntések meghozatalához”.

Közben az európai vezetők fokozott nyomást gyakorolnak Trumpra, hogy ne engedjen Putyin követeléseinek. Ők Zelenszkijt is támogatják abban, hogy a békemegállapodás részeként biztonsági garanciákat kapjon, amelyek elrettentenék Oroszországot egy újabb inváziótól.

Keir Starmer, valamint Olaszország, Franciaország és Németország vezetői is részt vettek egy konferenciahíváson Zelenszkijjel, amelyet az amerikai elnökkel folytattak a pénteki csúcs után.

Az alaszkai csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Putyin – aki eddig ellenezte külföldi szárazföldi erők bevonását – azt mondta, egyetért Trump elnökkel abban, hogy Ukrajna biztonságát „biztosítani kell”.

Vasárnap délután összeül a Tettrekészek koalíciója, vagyis azoknak az országoknak a csoportja, amelyek vállalták, hogy megvédik Ukrajnát. A találkozót a brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz, Németország kancellárja fogják házigazdaként tartani. A több mint 30 nemzetből álló koalíció kész visszatartani Oroszországot az agressziótól azzal, hogy csapatokat állomásoztat Ukrajnában, amint a háború véget ér.