POLITIK
Ukrajna elvesztette a háborút?
A NATO-főtitkár, Mark Rutte szerint elkerülhetetlen lehet, hogy egy békefolyamat során Oroszország megtartsa az irányítást bizonyos ukrán területek felett. Mondta mindezt azelőtt, hogy az EU külügyminiszterei hétfőn rendkívüli ülést tartanak.
„Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg Oroszország ellenőrzi Ukrajna területének egy részét” – mondta Rutte az ABC Newsnak. A tűzszünet után felmerül a kérdés, hogy mi fog történni a területi kérdésekben és az Ukrajnának nyújtott esetleges biztonsági garanciák tekintetében. A NATO-főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverén állam, amely maga határozza meg geopolitikai jövőjét – írja a német Welt.
Mint ismert, pénteken Trump és Putyin az amerikai Alaszkában tárgyalnak egy esetleges békefolyamatról a már több mint három és fél éve tartó orosz–ukrán háborúban. „Területi kérdésekben fontos különbséget tenni a de facto és a de jure elismerés között” – mondta Rutte. A de facto a gyakorlatban fennálló, tényleges állapotot jelenti, míg a de jure a jogilag elismert, hivatalos státuszt.
Egy esetleges megállapodás kikötheti például, hogy Oroszország de facto ellenőrzése alatt tart bizonyos területeket anélkül, hogy ezt az ellenőrzést jogilag elfogadnák.
Példaként említette a Nyugat évtizedek óta tartó hozzáállását a balti államok szovjet megszállásához.
Vége Ukrajna támogatásának
Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance megerősítette, hogy az USA pénzügyileg ki akar lépni Ukrajna támogatásából az orosz agresszió elleni védekezésben. Donald Trump elnök és ő is azon a véleményen vannak, hogy
„az Egyesült Államok befejezte Ukrajna háborús finanszírozását”
– mondta Vance a Fox Newsnak adott interjúban, amelyet néhány nappal korábban vettek fel.
„Szeretnének békés megoldást találni és véget vetni a halálnak” – mondta Vance a két államfőről, majd hozzátette: „Az amerikaiak belefáradtak abba, hogy továbbra is erre a konfliktusra költsék adójukat”. Az alelnök egyúttal megismételte a Trump-kormány álláspontját, amely szerint az európaiak felelősek elsősorban ezért a konfliktusért, hiszen az „közvetlenül a küszöbük előtt zajlik”.
„Ha nekik fontos a megoldás, akkor aktívabban és jelentősebben kellene részt venniük a finanszírozásban, például azzal, hogy fegyvereket vásárolnak amerikai gyártóktól Ukrajna számára. De mi ezt már nem fogjuk finanszírozni”
– hangsúlyozta Vance.
Putyin tesztje
A találkozó előtt hétfőn az EU külügyminiszterei rendkívüli ülést tartanak. Az EU külügyi vezetője, Kaja Kallas közölte, hogy Európa alapvető érdekei vannak kockán. Mark Rutte dicsérte Trump erőfeszítéseit, és úgy nyilatkozott, hogy ez a találkozó teszt lehet arra, mennyire komoly Putyin a háború befejezésének szándékában. Úgy vélte, fontos lépés lehet a szélesebb körű tárgyalások felé.
Volodimir Zelenszkij eddig nem kapott meghívót Alaszkába. Az ukrán elnök aggódik, akárcsak a nyugati partnerek, hogy ott a döntések az ő beleegyezése nélkül születhetnek meg. Zelenszkij nemrégiben közvetetten jelezte, hogy nem fogadja el Trump által felvetett területcsere lehetőségét.
Ukrajna - az ország alkotmánya által is garantált – területi egységét hangoztatta szombati Telegram-üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hangsúlyozva: „az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak”.
Zelenszkij a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő augusztus 15-re tervezett találkozójával összefüggésben hangsúlyozta: hazája kész a valódi megoldásokra, amelyek lehetőséget teremtenek a békére, azonban aláhúzta azt is, hogy
„minden olyan megoldás, amely Kijev bevonása nélkül születik, ellentétes a hosszútávú, tartós békével”.
Trump péntek este a Truth Social közösségi oldalán adott hírt a Putyinnal tervezett találkozóról, amelyre a tervek szerint Alaszkában kerül sor.
Az amerikai elnök az ukrajnai háborút lezáró megállapodás lehetséges tartalmáról azt közölte, hogy az tartalmazhat területcserét. A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte, és hozzátette: bizonyos területek visszakerülhetnek Ukrajnához, és bizonyos területek cseréje is megtörténik. „Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott Donald Trump.
Donald Trump augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyinnal Alaszkában. Ez lesz az első személyes találkozó egy hivatalban lévő amerikai elnök és Putyin között 2021 óta. A tárgyalások előtt Trump Oroszország és Ukrajna közötti „területcseréről” beszélt - írja a Die Welt.
Donald Trump bejelentette, hogy augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozóra Alaszkában kerül sor, erről maga az amerikai elnök adott hírt Truth Social platformján.
A Kreml megerősítette a találkozót, és
Jurij Usakov, az elnök tanácsadója meghívta Trumpot, hogy látogasson el Oroszországba, miután alaszkai találkozóra került sor az orosz elnökkel.
Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy sor kerül-e találkozóra Putyin és Volodimir Zelenszkij között. Az ukrán elnök többször is szorgalmazott egy ilyen találkozót, azonban Moszkva kijelentette, hogy először teljesíteni kell a szükséges feltételeket, azaz szakértői szintű megállapodásokat kell kötni az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről. Trump pedig megerősítette, hogy egy ilyen találkozó nem előfeltétele a Putyinnal való tárgyalásának.
A legfontosabb, hogy az amerikai elnök elismerte:
elfogadhatónak tartja a földcserét bármilyen megállapodás részeként is.
A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte, és hozzátette, hogy bizonyos területek visszakerülhetnek Ukrajnához, és bizonyos területek cseréje is megtörténik. „Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében” – fejtette ki Donald Trump. Az elnök kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy közel van a megállapodás, úgy vélte, ebben lehetett hatása az Indiára kiszabott büntetővámnak az oroszországi kőolaj-vásárlások miatt, de még nagyobb hatása volt annak, hogy „a NATO fellépett fegyverzetvásárlással”.
Donald Trump egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha nem sikerült volna a lezárás felé lépni, akkor a világháborúvá válhatott volna a konfliktus.
Mindez ugyanakkor ellentmond annak, hogy Zelenszkij régóta hangsúlyozza: nem hajlandó átengedni ukrán területet Oroszországnak, viszont ragaszkodik az orosz csapatok kivonásához, és ahhoz, hogy Moszkva fizessen jóvátételt a 2022 februári invázió óta az országnak okozott pusztításért.
Washington korábban felajánlotta, hogy elismeri a Krímet orosz területként, cserébe Zaporizzsja és Herszon visszakerülne Ukrajnához.
J.D. Vance amerikai alelnök szerint „döntő pillanathoz” érkezett az ukrajnai konfliktus rendezése egy amerikai-orosz csúcstalálkozó lehetséges létrejöttével.
J. D. Vance a Fox News hírtelevíziónak adott, Nagy-Britanniában felvett és vasárnap közzétett interjújában azt hangoztatta, azért sikerült elérni idáig, mert az amerikai elnök hajlandó volt alkalmazni a rendelkezésére álló nyomásgyakorlási eszközöket. Mint mondta, az Egyesült Államoknak rengeteg gazdasági kényszerítőeszköze van, amelynek segítségével elérheti a békét. Az alelnök jelentős
diplomáciai áttörésnek nevezte Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának várható létrejöttét.
Elmondta, hogy hónapok óta dolgoznak az ukrajnai háborút illető több patthelyzet feloldásán, amelyek közül az egyik leglényegesebb az volt, hogy az orosz elnök elutasított egy közvetlen találkozót az ukrán államfővel. Ma ugyanakkor már egyeztetések zajlanak arról, hogy mikor jöhet létre egy háromoldalú – amerikai-orosz-ukrán – tárgyalás a konfliktus lezárásáról – tette hozzá.
Az amerikai alelnök kifejtette, hogy a konfliktus rendezésében kiindulásként kell venni a jelenlegi helyzetet, vagyis azt, hogy most hol vannak orosz és ukrán ellenőrzés alatt álló területek, és megtalálni egy olyan tárgyalásos rendezést, „amellyel az ukránok és az oroszok is együtt tudnak élni, és amelynek révén relatív békében élhetnek”.
Az alelnök beszámolt arról, hogy Európában tartózkodva tárgyalt az ukrán féllel, ahogy Marco Rubio külügyminiszter is, viszont
azt, hogy ukrán és orosz elnök tárgyalóasztalhoz üljön egymással, csak az Egyesült Államok elnöke tudja kikényszeríteni.
Az amerikai alelnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elítéli az Oroszország által elkövetett agressziót, és nem tartja jónak a dolgok jelenlegi állását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „itt most békét kell teremteni, a béketeremtés egyetlen módja pedig leülni és beszélni egymással”.
Az Európába megindult, és Ukrajnának szánt amerikai fegyverzetszállítással kapcsolatban az alelnök rámutatott, hogy az európai partnerek számára világossá tette a washingtoni vezetés, hogy „amennyiben tényleg olyan fontos számukra ez a konfliktus, akkor készen kell állniuk közvetlenebb szerepet játszani, és jelentékenyebb módon finanszírozni ezt a háborút”.
„Mi végeztünk azzal, hogy tovább pénzeljük az ukrajnai háborús üzletet, egy békés rendezést akarunk elérni és megállítani az öldöklést”
– fogalmazott J. D. Vance.
„Az amerikaiak, úgy gondolom, betegek attól, hogy adódollárjaik erre a kifejezett konfliktusra mennek” – fejtette ki az alelnök és hozzáfűzte, „ha az európaiak fel akarnak lépni és meg akarják vásárolni a fegyvereket az amerikai gyártóktól ez számunkra rendben van, de mi magunk tovább nem fogjuk ezt finanszírozni”.
Ripost hírek
