Az ukránok kétharmada egyértelműen békét akar

Egy friss felmérés szerint az ukránok 69 százaléka a béketárgyalások elkezdését támogatja a harcok folytatása helyett – írja a Gallup felmérése alapján a Semafor. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán kevesebb mint negyede vélekedik úgy, folytatni kell a háborút.

Miközben három év vérengzés után a világ lélegzetvisszafojtva várja a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozó időpontjának és helyszínének bejelentését, addig a jelek szerint az ukrán társadalom is belátta, hogy a tűzszünet és a béke az egyetlen reális útja a háború lezárásának. A brit Gallup közvélemény-kutató intézet felmérésére hivatkozva írta meg a Semafor, hogy

három év vérontás után az ukrajnai lakosságnak immár több mint kétharmada (69 százalék) támogatja a béketárgyalásokat.

Ezzel szemben a háború folytatását a megkérdezetteknek csupán 24 százaléka támogatja, szemben a 2022-es 73 százalékkal – teszik hozzá.

A Semafor által közölt Gallup-felmérés adatai. Az intézet a kutatást 2023 és 2025 közötti felmérések aggregált adataiból készítette, az adatfelvétel ugyanakkor az oroszok által ellenőrzött területekre már nem terjedt ki (Forrás: Semafor/Gallup)

A kutatók ugyanakkor úgy találták, hogy az amerikai vezetés megítélése ugyan romlott az ukrajnai lakosok szemében,

a lakosság 70 százaléka mégis úgy gondolja, hogy egyedül Donald Trumpnak van esélye érdemi tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyinnal.

Ahogy erről a hirado.hu is beszámolt, megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben. A megegyezés tényét Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója jelentette be csütörtökön Moszkvában. Usakov szerint Steven Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja szerdán Moszkvában felvetette a háromoldalú találkozó gondolatát is Putyin, Trump, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, de ezt az orosz fél kommentár nélkül hagyta.

Megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában.

 „Az amerikai fél javaslatára elvi megállapodás született arról, hogy a közeljövőben kétoldalú csúcstalálkozót tartanak, vagyis Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozni fog” – mondta a tisztségviselő.

Közölte, hogy a találkozó helyszínében már megállapodtak, de erről csak később történik bejelentés.

A két ország hatóságai megkezdték a találkozó előkészítését.

„A következő hetet jelöltük meg irányadóként, de a felek közvetlenül megkezdik ennek a fontos találkozónak az előkészítését, és még nehéz megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe a felkészülés. De a találkozó a következő héten történő megtartásának lehetősége került szóba, és mi teljesen pozitívan állunk ehhez a lehetőséghez” – mondta a tanácsadó.

Usakov szerint

Steven Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja szerdán Moszkvában felvetette a háromoldalú találkozó gondolatát is Putyin, Trump, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között,

de ezt az orosz fél kommentár nélkül hagyta.

Megfelelő helyszín lenne az orosz–amerikai csúcstalálkozó számára az Egyesült Arab Emírségek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sajtónak, miután csütörtökön a Kremlben fogadta az öbölbeli monarchiából érkezett hivatali partnerét, Mohammed bin Zájed al-Nahján sejket.

„Sok barátunk van, aki kész segíteni nekünk egy ilyen rendezvény megszervezésében. Az egyik ilyen barátunk az Egyesült Arab Emírségek elnöke. Úgy gondolom, hogy majd el fogjuk ezt dönteni, de ez lenne az egyik megfelelő, teljesen megfelelő helyszín” – mondta Putyin.

Hozzátette, hogy

általánosságban nincs kifogása egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozó ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez még meg kell teremteni a feltételeket, ami egyelőre még messze van.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtök délelőtt bejelentette: Moszkva és Washington megállapodott abban, hogy az elkövetkező napokban csúcstalálkozót tart a két ország elnöke. Mint mondta, a felek megkezdték a találkozó előkészítését, a jövő hetet tekintve irányadó időpontként, de egyelőre nehéz megmondani, hogy mennyi időre lesz szükség a felkészüléshez. Közölte, hogy a helyszínről már megállapodás született, és erről későbbre ígért tájékoztatást.

Az Egyesült Arab Emírségek elnöke 2022 óta ötödik alkalommal kereste fel Oroszországot. A monarchia fontos közvetítő szerepet játszik humanitárius kérdésekben az ukrajnai háborúban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megismételte, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „teljesen nyilvánvaló prioritásnak” nevezve egy ilyen találkozót.

„Mi Ukrajnában már több alkalommal elmondtuk, hogy a valódi megoldások igazán csak vezetői szinten születhetnek meg. Fontos tehát kijelölni egy ilyen jellegű találkozó idejét, illetve a megvitatandó kérdéseket” – szögezte le az X-en közzétett üzenetében Zelenszkij, hozzátéve, hogy egy ilyen találkozó elvezethet a valóban tartós békéhez.

„Ukrajna sosem akart háborút és amennyire csak lehetséges a békéért fog dolgozni. A legfontosabb dolog, hogy Oroszország, amely ezt a háborút elindította, valódi lépéseket tegyen az agresszió befejezése felé”

– hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij szerdán a többi között Donald Trump amerikai elnökkel egyeztetett telefonon. A megbeszélés után Trump úgy vélte, jók az esélyek egy orosz-ukrán találkozóra, a részleteket azonban még ki kell dolgozni. Eredményesnek nevezte továbbá Steve Witkoff amerikai különbmegbízott és Putyin – ugyancsak szerdán zajló – moszkvai tárgyalását is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff amerikai különmegbízott előző napi tárgyalása jó hírt jelent mindenki, különösképpen pedig Közép-Európa számára – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebookon.

A tárcavezető arról számolt be, hogy szerdán az egész világ joggal figyelt Moszkvára. „A Putyin-Witkoff találkozóról nyilvánosságra került hírek megkönnyebbülést hozhattak mindenkinek, különösen nekünk itt, Közép-Európában, a háború szomszédságában” – fogalmazott.

„Mi itt pontosan tudjuk, hogy ha van amerikai-orosz legfelső szintű párbeszéd, akkor a világ egy biztonságosabb hely. Ezért is tettünk meg mindent az elmúlt három és fél évben – a legalpáribb külső és belső támadások dacára is – a kommunikációs csatornák nyitva tartása érdekében, és ezért üdvözlünk minden olyan alkalmat, amikor az Egyesült Államok és Oroszország vezetői tárgyalnak egymással”

– húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

„Az elmúlt három és fél év során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál lesz vége, mégpedig akkor, ha az amerikaiak és az oroszok meg tudnak állapodni egymással” – szögezte le Szijjártó Péter.

„Ma délelőtt telefonon beszéltem a tegnapi tárgyalás több résztvevőjével is, akik megerősítették a sajtóban megjelent pozitív híreket. Reméljük, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin minél előbb személyesen is találkoznak egymással, és ezzel visszatér a béke Közép-Európába!”

– közölte Szijjártó Péter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűsége jelentősen visszaesett, miután aláírt egy ellentmondásos törvényt, amely ideiglenesen politikai ellenőrzés alá vonta az ország antikorrupciós szervezeteit. A társadalmi és nemzetközi nyomás hatására visszavont döntés sem tudta teljesen helyreállítani a közbizalmat – írja a The Kyiv Independent.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett bizalom 65 százalékról 58-ra csökkent augusztus elejére – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) augusztus 6-án közzétett felméréséből. A közvélemény-kutatást július 23. és augusztus 4. között végezték telefonos interjúk során, 1 022 felnőtt részvételével az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A kutatás egy nappal azután indult, hogy Zelenszkij aláírt egy vitatott törvényt, amely az ország antikorrupciós intézményeit – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO) – az ukrán főügyész felügyelete alá helyezte.

A lépés heves belföldi tiltakozásokat, nemzetközi bírálatokat és az euroMaidan utáni reformok aláásásának vádját váltotta ki.

A növekvő társadalmi és nemzetközi nyomás, valamint brüsszeli figyelmeztetések hatására az elnök végül visszavonta döntését: július 31-én új törvényt írt alá, amely visszaállította a NABU és a SAPO függetlenségét. Az új jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, miután ritka, élő közvetítésben megtartott parlamenti ülésen egyhangúlag elfogadták.

Ennek ellenére az ügy láthatóan megrendítette Zelenszkij támogatottságát.

Az őt nem támogató válaszadók aránya júniusról augusztusra 30 százalékról 35 százalékra nőtt.

A bizalmatlanság okairól kérdezett válaszadók közül a legtöbben az országban tapasztalható korrupcióval – különösen a rendszerszintű korrupcióval – kapcsolatos elégedetlenségüket nevezték meg. A válaszadók 6 százaléka közvetlenül a július 22-i szavazást okolta bizalmának elvesztéséért.

Zelenszkij támogatottsága májusban még 74 százalékra emelkedett, miután Ukrajna ásványianyag-egyezményt kötött az Egyesült Államokkal, amit sokan diplomáciai sikernek tartottak.

Ez az emelkedés azonban rövid életűnek bizonyult.

A KIIS megjegyezte, hogy bár az elnökbe vetett bizalom visszaesett, még mindig magasabb szinten van, mint a 2024 decemberében mért mélyponton. Az antikorrupciós intézmények függetlensége továbbra is kulcsfontosságú feltétele Ukrajna nemzetközi támogatásának, különösen az EU és az IMF részéről.