Veszélybe kerülhetnek a kisebb pártok Szlovákiában

Megjelent egy módosító javaslat az állami támogatások elosztásáról Szlovákiában a belügyminisztérium részéről, amely a pártok támogatásához kötné az összeget. A tervezettel kapcsolatban a felvidéki magyarság pártja, a Magyar Szövetség elnöke is megszólalt.

Megváltoztatná a pártoknak járó állami támogatások elosztási rendszerét a belügyminisztérium friss javaslata Szlovákiában. Ennek értelmében csak azok a pártok részesülhetnének a finanszírozásból, amelyek támogatottsága eléri az öt százalékot. Ennél a mértéknél az eddigi határ három százalék volt – írja az Index.

A lap cikkében azt is hozzáteszi, hogy harminc százalékkal csökkenne a pártok támogatása abban az esetben, ha három százaléknál nagyobb lenne az államháztartási hiány. Robert Fico szlovák miniszterelnök ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy a parlamenti bejutási küszöb is módosulna, mégpedig az eddigi ötről hét százalékra. Utóbbi a kisebb támogatottságú pártokat érintené hátrányosan, köztük a felvidéki magyarság képviseletét ellátó Magyar Szövetséget, amely az eddigi választások alkalmával javarészt öt százalék alatti eredményt ért el.

Gubík László, a párt elnöke egy, a témában tartott sajtótájékoztatón rossznak nevezte a fentebb írt törvénymódosítási javaslatokat. Mint fogalmazott:

„Ha elfogadnánk a belügyminisztérium javaslatait, azok korlátoznák a demokratikus versenyt, ellehetetlenítenék a kisebb, de regionálisan erősebb pártokat, valamint bebetonoznák az egyre erőteljesebben meglévő társadalmi polarizációt. A rossz kínálatra megfelelő és kulturált választ adunk.”

A pártelnök egyúttal kifejtette, szeretné, hogy törvényi szinten definiálják a nemzetiségi párt fogalmát, továbbá az alapszabályukból világosan értelmezhetővé váljon, hogy az adott nemzetiség érdekképviseletét szeretnék ellátni. Mindezeken túl a választási listájukon a jelölteknek legalább 80 százalékban a nemzetiséghez tartozó tagoknak kell szerepelniük.

A Magyar Szövetség a regionális küszöb bevezetését is szorgalmazza. Ennek lényege a következő: ha egy párt az adott megyében öt százaléknál jobb eredményt ér el, de országos szinten rosszabbul szerepel, képviselői helyekhez juthatna. Az elnök szerint ugyanis a regionalizmus térnyerése szükségszerű lenne a szlovák társadalomban.

Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a csehországi modellt hozta fel pozitív példaként a pártok finanszírozásának elosztásával összefüggésben, amelynek lényege, hogy a támogatási rendszer az országos parlamenti választásokon kívül figyelembe veszi a régiós és az európai parlamenti választások eredményét is.

Gubík László úgy véli, javaslataik vitaképesek, és szerinte ezekből kellene kiindulni a tárgyalásokon. Ugyanakkor elmondta, hogy az országos politizálásról sem mondanak le, mivel az „A ligában” szeretnének szerepelni.

Magyarország és Szlovákia is az erős és szuverén európai államokban hisz és békepárti, ez pedig tovább erősíti a két ország stratégiai partnerségét – mondta Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) magyar-szlovák kormányközi kisebbségi vegyesbizottságának magyar elnöke szombaton az MTI-nek a szlovákiai Gombaszögi Nyári Táborban elmondott előadását ismertetve.

A miniszteri különmegbízott fontosnak nevezte, hogy a felvidéken élő magyar fiatalok figyelmét is felhívják a fontosabb közéleti témák, köztük a magyar-szlovák kapcsolatok fontosságára. Kiemelte, hogy a két ország kormányfői legutóbbi, pozsonyi találkozójukon a Visegrádi Együttműködés (V4) aktivizálásáról állapodtak meg, miután július 1-től Magyarország vette át a V4 elnöki tisztségét. Ez pedig azért lenne fontos – tette hozzá -, mert mindkét kormánynak meggyőződése, hogy a közép-európai együttműködés és összefogás európai uniós- és globális szempontból is döntő fontosságú az országaink érdekérvényesítése szempontjából.

Elmondta, hogy tavaly Szlovákia volt Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország közötti forgalom pedig az utóbbi tizenöt évben 88 százalékkal emelkedett.

A kisebbségi vegyesbizottság legutóbbi ülésén a Benes-dekrétumokról volt szó, és kiderült, hogy a két fél merőben másképp látja a dekrétumok aktuális használatát, hiszen a szlovák földalap még manapság is ezek alapján indít el kisajátításokat. Ígéretes viszont, hogy Peter Pellegrini szlovák elnök komáromi látogatásán egy olyan munkacsoport létrehozását ígérte meg, amely felfüggeszthetné a dekrétumok aktuális alkalmazását. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az elnök nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójává nevezte ki Forró Krisztiánt, a szlovákiai Magyar Szövetség korábbi elnökét, és úgy tudni, hogy az így létrejött munkacsoport már működik is – emelte ki.

Kitért arra, hogy pozitív fejlemény van a kassai Rovás művészetpártoló és kulturális egyesület székházának peres ügyében. A szlovák állami tulajdonú telken álló épületet a magyar állam vásárolta meg az egyesület számára. A vegyesbizottsági ülésen pozitív irányban változott a szlovák álláspont, így az egyesület és a szlovák belügyminisztérium között tartandó egyeztetésen már lesz esély egy peren kívüli megegyezésre.

Rendezésre váró ügy viszont a felvidéki tanulók számára Magyarországról érkező oktatási támogatás és a nyelvhasználati törvény kérdése.

A szlovák félnek az a kérése, hogy a magyar családok helyett az oktatási intézmények kapják a támogatást; a nyelvhasználat ügyében pedig a szlovák kormányfő kérte egy új törvényjavaslat kidolgozását, de ígéretet tett arra, hogy ez nem fogja korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot – tette hozzá.

Kalmár Ferenc az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy a KKM ki fogja alakítani álláspontját Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki kijelentésével kapcsolatban, amely szerint Szlovákia nem blokkolja tovább az Európai Uniónak az orosz gázimportot megszüntető 18. szankciós csomagját, mivel a lehető legtöbbet elérte, hogy garanciákat biztosítson magának az Európai Bizottság tervéből eredő károk ellen.