Megúszta Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen csütörtökön megúszta az Európai Bizottság vezetésével szembeni bizalmatlansági szavazást az Európai Parlamentben.  

A csütörtöki szavazásnak Ursula von der Leyen és Manfred Weben tekintélye is a tétje volt, azonban az Európai Bizottság elnökét csak a sajátjai buktathatták volna meg a voksoláson.

A Politico szerint az Európai Bizottság elnöke mellett végül kiállt az Európai Parlament képviselőinek többsége.

A jelen lévő képviselők (553 fő) közül csak 175-en szavaztak igennel, miközben 360 nem voks érkezett 18 tartózkodás mellett.

Az indítvány elfogadásához ráadásul az egyszerű többség nem is lett volna elég, hanem a leadott szavazatok (ez csak 535 voks, mivel a tartózkodások nem számítanak bele) kétharmada kellett volna hozzá.  Magyarán 357 igen kellett volna ahhoz, hogy átmenjen a javaslat az EP-n.

Így sem lesz könnyű dolga

Ha elveszítette volna a szavazást, akkor Von der Leyennek és a bizottság többi tagjának le kellett volna mondania, ami káoszba sodorta volna az EU-t – jegyezte meg a Politico. A lap hozzátette, hogy a jelek szerint most az Európai Néppártnak, valamint a szocialisták frakciójának, a Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) liberálisainak és a még a zöldpárti frakciónak a zöme is támogatta a bizottsági elnököt, de ezekben a frakcióban sok olyan képviselő volt, akik távol maradtak a szavazástól.

A voksolás eredménye ellenére a bizottsági elnöknek a későbbiekben sem lesz könnyű a dolga. A Politico szerint az indítvány – amely 2014 óta az első ilyen jellegű kísérlet volt a bizottság elnöke ellen –

egyre nagyobb politikai ellenállást mutat az Európai Bizottság elnökével szemben, aki – Európa nagy részéhez hasonlóan – jobbra tolódott, és ezzel ellentétbe került két olyan nagy frakcióval, amelyek hatalomra juttatták.

Von der Leyen túlélte a szavazást, de az EP frakciói minden szakterületen az Európai Bizottsággal szembeni sérelmeik hangoztatására használták fel az eljárást – legyen szó az átláthatóságról és a hatalom túlzott központosításáról, a zöldmegállapodással kapcsolatos visszalépésről vagy az uniós intézményi eljárások megsértésének vádjáról, összegezte a brüsszeli lap.

A Nézőpont Intézet még a voksolás előtt kiadott egy közleményt a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban, amelyben arra hívták fel a figyelmet: a közép-európai országokban meglehetősen rossz a bizottsági elnök megítélése.

A közép-európaiak többsége negatív véleménnyel van az Európai Bizottság korrupcióval gyanúsított elnökéről – áll a Nézőpont Intézet közleményében.

Nincs olyan ország a régióban, amelyben ne lennének többségben azok, akik negatív véleménnyel vannak a Bizottság elnökéről. Minden második ember így vélekedik Lengyelországban (55 százalék), Szlovéniában (54 százalék), Szlovákiában (53 százalék), Bulgáriában (51 százalék), Romániában (50 százalék) és Magyarországon (50 százalék), de ez a többségi vélemény Ausztriában (46 százalék), Horvátországban (44 százalék) és Csehországban (44 százalék) is.

Ursula von der Leyen negatív megítélése nemcsak a most napirenden lévő Pfizer-ügynek köszönhető, hanem tükrözi a közép-európaiak véleményét az Európai Unió migráció- és háborúpárti vezetéséről is.

Az EU intézményei, különösen az Európai Bizottság jogállamisági problémákkal is küzd, ahogy azt a Nézőpont Intézet elemzése is bemutatta.

A közép-európaiak többsége negatív véleménnyel van az Európai Bizottság korrupcióval gyanúsított elnökéről.

Mint arról a lapunk korábban beszámolt, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, Magyar Péter brüsszeli főnöke a hétfői vitán egyértelműen kiállt az elítélt Ursula von der Leyen mellett. 

– jelentette ki. 

Weber azt is hangsúlyozta, az EPP egyértelműen kiáll Ukrajna mellett. Lengyelországi és magyarországi megbízottjait emlegetve úgy fogalmazott:

A Tisza Párt elnöke is Von der Leyen megmentésére sietett.

A román AUR párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány mögé hamar összegyűlt az eljárás lefolytatásához szükséges minimális támogatás, de a szükséges többség eléréséhez nem elég a jelenlegi ellenzéki, zömében jobboldali frakciók szavazata. A Von der Leyen mögött álló az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták vagy a liberális Renew képviselőinek támogatása is kellett volna a bizottsági elnök trónfosztásához.

Az Európai Bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonló szerepkört lát el az Európai Unió élén. A bizottság mind a 26 biztosa a tagállami miniszterekhez hasonlóan szakpolitikai területeket felügyel, ám mindegyikük megbízatása véget érhet, ha elnökük, Ursula von der Leyen megbukik a csütörtökön esedékes strasbourgi szavazáson.

A bizottság elnöke a Politico értesülése szerint 26 biztosával az oldalán jelent meg az EP plenáris ülésének mai vitáján, hogy a csütörtöki bizalmatlansági szavazás előtt látványosan jelezze: bukása az egész testület bukását is jelentené – méghozzá a washingtoni kereskedelmi viták és az ukrajnai háború árnyékában, ami intézményi káoszt vetíthet előre.

Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt (EPP) eleve igyekezett bagatellizálni a kezdeményezést, ám Manfred Weber frakcióvezető utasítása, miszerint a csütörtöki jelenlét minden képviselőnek kötelező, másról árulkodik. 

A baloldal és a liberális Renew Europe ugyan hosszabb ideje hangosan morog a zöldátállás irányelveinek kicsorbítása és Von der Leyen „szélsőjobbnak tett politikai gesztusai miatt” – de hivatalosan nem jelezte közülük senki, hogy támogatná a bizalmatlansági kezdeményezést.

Az indítványt jegyző román politikus, Gheorghe Piperea (AUR) az elhíresült SMS-botrányra, a vakcinaszerződésekre és az EP-vel szembeni arroganciára hivatkozott a kezdeményezés okaként. Matematikailag azonban az indítvány sikere lehetetlen, ha csak  nem szavaztak volna át néhányan a Von der Leyen mögött álló képviselőcsoportokból is.

A bizalmatlansági indítvány így is intő példa, amely egy közel 25 évvel korábbi esetet idézhet fel.

1999-ben a Santer-bizottság előbb túlélte a bizalmatlansági indítványt, majd néhány héttel később mégis lemondásra kényszerült, amikor a szociáldemokraták kihúzták alóla a talajt.

Ennek a precedensnek az emléke lengi körbe a strasbourgi üléstermet, ahol Ursula Von der Leyen ellenfelei abban bíznak, hogy az akció a felszínre hozhatja a koalíciót feszítő ellentéteket, ami közelebb hozhatja az összeomlást.

A bizottsági elnök a túlélés érdekében nemcsak a biztosok látványos sorfalára támaszkodik, hanem a nagy ügyek súlyára is, amelyek leváltása ellen szólnak. Az Európai Unió épp most tárgyal évtizedes hatású kereskedelmi egyezményről az Egyesült Államokkal, miközben a keleti háború miatt a biztonság területén is fontos változások vannak napirenden.