Megtámadta egy migráns, kórházba vitték a lengyel katonát

Egy illegális bevándorló támadása nyomán megsérült egy, a lengyel-fehérorosz határ védelmére kivezényelt lengyel katona – közölte hétfőn Blazej Lukaszewski őrnagy, a lengyel határvédelmi műveletben részt vevő katonai alakulat szóvivője.

Az eset csütörtök este történt a határhoz közeli Michalowo település közelében – mondta el sajtóértekezletén Lukaszewski. Kifejtette:

egy migránscsoport a határt őrző katonákat kövekkel dobálta,

majd ketten közülük illegálisan átlépték a határt.

Egyikük rátámadt egy lengyel katonára, akinek élete és egészsége veszélybe került.

Az illegális bevándorlót a határőrség őrizetbe vette, majd orvosi kezelés után egy migránsközpontba került. A katonát kórházba szállították, állapota stabil, de egyelőre nem képes szolgálatának ellátására – számolt be a szóvivő.

Lukaszewski közleménye szerint agresszív migránsok annak ellenére követtek el határsértést, hogy a lengyel határ védői sima csövű fegyverekből figyelmeztető lövéseket adtak le.

Ügyészségi közlés szerint az ügyben két eljárás is zajlik, az egyik a katona által esetlegesen elkövetett hatásköri túllépést vizsgálja. A másikat viszont a katona kezdeményezte köztisztviselő elleni támadás címén.

A hatásköri túllépés ügyében folytatott eljárást Mariusz Blaszczak volt nemzetvédelmi miniszter, az ellenzéki Jog és Igazságosság frakcióvezetője bírálta. „A határvédők hogyan gondoskodjanak biztonságunkról annak tudatában, hogy (az igazságügyi miniszter és főügyész, Adam) Bodnar által irányított ügyészség csak lesi, mikor indíthat ellenük vizsgálatot?” – fogalmazott Blaszczak az X-en.

Daniel Brodkowski, az Olsztyn városi kerületi ügyészség szóvivője később a PAP hírügynökséggel tudatta:

a hatásköri túllépés ügyében nem gyanúsítottak meg senkit,

a vizsgálatot nem konkrét személy ellen, hanem „adott ügyben” folytatják.

A katonát védelmébe vette Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is, aki az X-en azt írta: az incidens során a katonák „mindent megtettek, hogy a kődobálás és az agresszió közepette a megállítsák a határsértőket”.

A fehérorosz határszakaszon korábban is történtek sérülésekkel járó incidensek. Tavaly júniusban meghalt Mariusz Sitek lengyel katona, akit megkéselt egy határsértő.

Lengyel katonát késelt meg  május végén egy, a fehérorosz-lengyel határon átjutni próbáló illegális bevándorló, a sebesültet kórházba szállították, állapota stabil – közölte  a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.

Az incidens az északkelet-lengyelországi Dubicze Cerkiewne település közelében történt, amikor egy nagyjából ötvenfős migránscsoport megpróbálta áttörni a fehérorosz határon Lengyelország által emelt acélkerítést. A határőröket és az őket segítő katonákat a behatolók faágakkal és kövekkel dobálták.

Magdalena Koscinska, a hadsereg regionális alakulatának szóvivője a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta:

a támadás közben a határkerítés fehérorosz oldalán álló egyik migráns egy lengyel katonát a rácsok közötti résen keresztül késsel megszúrt a bordája tájékán. A sebesültnek a helyszínen egyik kollégája nyújtott elsősegélyt, miközben a migránsok továbbra is agresszív módon viselkedtek.

A kiérkezett mentők a megsebesült katonát kórházba szállították. Orvosok közlése szerint nincs életveszélyben, állapota stabil.

Katarzyna Zdanowicz, az északkelet-lengyelországi Podlasiei vajdaság határőrségének szóvivője a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: néhány órával az incidens előtt két lengyel határőr is megsebesült. Az egyiket a migránsok összetört palackkal az arcán sebesítették meg, a másiknak pedig a karját szúrták meg egy bothoz rögzített késsel. Mindkét határőrt kórházba szállították.

A podlasiei határőrség által ellenőrzött szakaszon az év elejétől több mint 15 ezer határsértési kísérlet történt.

Czeslaw Mroczek belügyminiszter-helyettes kedd reggel a közszolgálati rádiónak elmondta: a fehérorosz határon növekszik a migrációs nyomás, az illegális bevándorlók a fehérorosz titkosszolgálatok által támogatott nagyobb csoportokban próbálnak áttörni Lengyelországba.

A határőrség adatai szerint a fehérorosz határszakaszon a hét végén 390 határsértési kísérlet történt, 26 migráns után nyomozás indult.

Lengyelország július 7-től ellenőrzéseket vezetett be a német és a litván határszakaszon is. A határőrség hétfői közlése szerint a litván határon egy hét alatt több mint 40 ezer utas ellenőrzése során 40 migránst tartóztattak fel. A német határszakaszon 67 ezer utast ellenőriztek, és 24 külföldit nem engedtek be Lengyelországba.

Magyarország déli határán annak ellenére fokozódik a migrációs nyomás, hogy a balkáni útvonalon általában csökkenés tapasztalható – mondta el Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György az MTI híradása szerint emlékeztetett arra, hogy tavaly, tavaly előtt a szerb-magyar határszakaszon még szinte naponta voltak súlyos összetűzések a – főként afgán – embercsempészbandák között, ezt azonban a magyar és szerb rendőri erőknek sikerült megfékezniük. Fellépésük hatására az afgán embercsempészek Bosznia-Hercegovinába települtek át, és a fő migrációs útvonal Horvátország–Szlovénia–Olaszország lett. Miután azonban ott is hatékonyan léptek fel a rendvédelmi erők, az utóbbi időben az embercsempészek elkezdtek „visszaszivárogni”, megint felbukkantak a magyar-szerb határszakaszon – ismertette a főtanácsadó.

Közölte,hogy idén eddig 6800 határsértőt fogtak el, miközben tavaly az év ugyanezen szakaszában 1680-at. Bakondi György elmondta: Iránban sok afgán él, akiket az iráni hatóságok elkezdtek visszatoloncolni Afganisztánba, ám ezek az afgánok inkább Nyugat-Európa felé indultak, mire a török hatóságok is megerősítették a határvédelmüket, mint ahogy Bulgária és Görögország is. Az embercsempészek és határrendészek között egy folyamatosan változó, „napi harc” zajlik – jegyezte meg a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

„Az afgán embercsempészbandák igazi főnökei ki sem mozdulnak Afganisztánból, viszont nagyon szoros kapcsolatban állnak az afgán titkosszolgálatokkal, tehát gyakorlatilag az afgán titkosszolgálat döntötte el, hogy kik jussanak be az Európai Unióba. Ebből is látszik, mennyire tévesen viszonyult Brüsszel az európai határőrizethez” – fejtette ki Bakondi György.

Bakondi György emlékeztetett, a szerb rendőröknek tavalyelőtt sikerült kiszorítaniuk a határtérségből azokat az embercsempészbandákat, akiknek fegyveres összecsapásai a közbiztonságot tarthatatlanná tették, az embercsempészek akkor áttelepültek Boszniába, és inkább a bosnyák–horvát–szlovén irányt részesítették előnyben. Ennek hatásaként a szerb rendőség mélységi ellenőrző szerepe is enyhült, az embercsempészbandák pedig újra megjelentek a szerb–magyar határon.

Hozzátette:

míg tavaly május végéig mintegy 1100 határsértőt fogtak el a magyar határőrizeti szervek, addig idén már 5800-at, tehát nagyságrendi növekedést mutat ez az adat.

Bakondi György szólt arról is, hogy az afgán embercsempészek jelentős áremelést hajtottak végre, amit az illegális bevándorlók egy része már nem tud megfizetni, agy aztán megjelentek marokkói, líbiai, és szíriai állampolgárok is, akik alacsonyabb összegekért vállalják az átjuttatást. Emiatt belátható időn belül várható, hogy újra kezdődnek az embercsempészek közötti fegyveres küzdelmek, lövöldözések és robbantások – tette hozzá.

A belbiztonsági főtanácsadó szavai szerint az afgán embercsempészbandák szoros kapcsolatban állhatnak az afganisztáni tálib vezetéssel, ők irányíthatják a kiépített, kiterjedt, jól finanszírozott és jól jövedelmező embercsempész-tevékenységet.

„Nehéz azt elképzelni, hogy egy tálib hatalom tudta és támogatása nélkül egy földrészeket átívelő hatalmas embercsempész-szervezet működtethető és finanszírozható a tudtuk és közreműködésük nélkül”

– mondta Bakondi György.

Mint rámutatott: ha pedig arra következtethetünk, hogy az afgán titkosszolgálat az embercsempészbandákat képes befolyásolni, ha ők dönthetik el, hogy ki juthat be az illegális bevándorlók közül az Európai Unióba, az beláthatatlanul súlyos közbiztonsági és nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az uniós tagállamokban élő emberek számára.

A főtanácsadó

a Spanyolországot célzó illegális bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy a Kanári-szigeteken négyszáz százalékkal nőtt az emberölések száma.

Bakondi György elmondta: a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre az illegális bevándorlók zöme továbbra is Afrika mélységéből érkezik, ócska ladikokkal és hajókkal teszik meg az utat, nagyon sokan vesztik életüket a tengeri átkelés közben.

Közlése szerint az egyébként csodálatos szépségű üdülőhelyen valóban tarthatatlanná vált a közbiztonsági helyzet, ezért aztán igyekeznek az illegálisan érkezőket egy átmeneti elhelyezés után mihamarabb a kontinentális Spanyolországba juttatni, ahonnan a migránsok haladéktalanul útnak indulnak az Európai Unió magasabb szociális ellátást nyújtó gazdagabb országaiba, Németországba, Franciaországba, Svédországba.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy

Afrikából az alapvető életfeltételek – a víz és az élelem – hiánya miatt egyre nagyobb számban menekülnek el az emberek. Eddig leginkább a velük szomszédos, vagy hozzájuk közelebbi országokat célozták meg, de az utóbbi időben ők is felismerték a lehetőségét, hogy akár Európába is eljuthatnak, ahol nincs olyan meleg és sokkal magasabb a szociális ellátás

– fűzte hozzá.

„Ez már rövid távon is komoly potenciális fenyegetést jelent az európai belső rendre és biztonságra, vagyis az illegális migrációval továbbra is foglalkozni kell. Mindent meg kell tenni, hogy az unió az egyes tagállamok és a polgárok érdekeiből induljon ki a különféle elgondolások kidolgozásakor” – mondta Bakondi György.