Irán mégsem kezdi újra az atomtárgyalásokat

Teherán nem kezdheti újra az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal egészen a szükséges feltételek teljesüléséig – olvasható a síita állam parlamentjének szerdai közleményében, amelyet az ISNA iráni hírügynökség tett közzé.

„Mindaddig, amíg az Egyesült Államok a tárgyalásokat csupán Irán megtévesztésére használja, annak érdekében, hogy fedezze a cionista rezsim támadását, nem lehet úgy folytatni őket, mint korábban” – szögezték le a közleményben, azonban nem tértek ki arra, milyen feltételek teljesítését várja Teherán Washingtontól.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a múlt hét végén azt mondta, Irán hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kap arra, hogy többé nem éri támadás.

Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton még azt közölte, Teherán azt tervezi, hogy együtt fog működni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), de hangsúlyozta, hogy lebombázott nukleáris létesítményeinek ellenőrzése biztonsági kérdéseket vet fel.

Egy új törvény szerint Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzést végezhessen iráni nukleáris létesítményekben.

Aragcsi az iráni állami média szerint kiemelte, hogy a bombázások után „nagy a kockázata a radioaktív anyagok terjedésének és a maradék lőszerek felrobbanásának”.

Hozzátette: ezért a nukleáris helyszínek megközelítéséhez egyfelől figyelembe kell venni a helyszínek biztonságát, másfelől meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrök biztonságosan elvégezhetik-e az ellenőrzést. A síita állam külügyminisztere arról biztosította a teheráni diplomatákat, hogy nem szűnt meg Irán együttműködése a NAÜ-vel, de új alapokra helyezik, és iráni részről a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács fogja irányítani és menedzselni azt.

Aragcsi kijelentette: országa hajlandó lenne újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kapna arra, hogy többé nem éri támadás. Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok június 22-i légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”. Szerinte ugyanis ezek a támadások „megnehezítették és bonyolultabbá tették” a tárgyalásos rendezést.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg – a politikus erről az amerikai törvényhozás vezetőivel tartott találkozó után beszélt a múlt kedden Washingtonban.

Az izraeli kormányfő azt is kifejtette, hogy sikerült közelebb kerülni a tűzszünethez a Hamásszal, és azt hangoztatta, hogy

a közel-keleti térségben komoly esély mutatkozik a békére.

Ezzel egy időben Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízottja a Fehér Házban tartott kormányülésen azt hangoztatta, hogy

 létrejöhet a 60 napos tűzszünet,

amely magában foglalhatja 10 még életben lévő túsz szabadon engedését és további 9 elhunyt fogoly holttestének kiadását.

Az összesítések szerint a Hamász még összesen 50 embert tart magánál a 2023. október 7-én elrabolt túszok közül, akik között még húszan lehetnek életben.

Donald Trump elnök a vezetésével tartott kabinetülésen arról beszélt, hogy kedden este ismét találkozhat Benjamin Netanjahuval, amikor kifejezetten a gázai konfliktus lezárására koncentrálnak majd.

A Fehér Házban munkavacsora keretében tartottak amerikai–izraeli csúcstalálkozót, amelyen a közelmúlt eseményeit értékelték, többi között az Irán elleni katonai offenzívát, amelybe az Egyesült Államok az atomlétesítmények elleni célzott légicsapással kapcsolódott be.

Az izraeli miniszterelnök a hétfői találkozón többi között azt jelentette be, hogy

Donald Trump elnököt a közel-keleti béke érdekében végzett munkájáért Nobel-békedíjra javasolja.

Az iráni parti őrség lefoglalt az Ománi-öböl térségében egy tartályhajót, amely a hatóságok szerint kétmillió liter csempészett olajat szállított – jelentette szerdán az iráni Mehr hírügynökség a dél-iráni Hormuzgán tartomány főbírójára hivatkozva.

Modzstaba Gahremani elmondta, hogy a külföldi zászló alatt közlekedő tartályhajó nem rendelkezett megfelelő papírokkal a szállítmányról, amelyet így a hatóságok elfoglaltak. A tájékoztatás szerint a hajó 17 fős legénységét őrizetbe vették, az ügyben pedig a tartományban található Dzsászk város ügyészsége eljárást indított.

Az iráni olaj világviszonylatban a legolcsóbbak közé tartozik, a síita állam hatóságai pedig évek óta küzdenek a szomszédos országokba irányuló olajcsempészet ellen, mind a vizeken, mind pedig a szárazföldön.

Ezzel párhuzamosan az ISNA iráni hírügynökség a síita állam parlamentjének szerdai közleménye alapján arról számolt be, hogy  Teherán nem kezdheti újra az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal egészen a szükséges feltételek teljesüléséig. Mint fogalmaztak:

„Mindaddig, amíg az Egyesült Államok a tárgyalásokat csupán Irán megtévesztésére használja, annak érdekében, hogy fedezze a cionista rezsim támadását, nem lehet úgy folytatni őket, mint korábban.”

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a múlt hét végén azt mondta, Irán hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kap arra, hogy többé nem éri támadás. Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”.

Donald Trump korábban kijelentette, hogy Irán nem egyezett bele nukleáris programjának ellenőrzésébe, és abba sem, hogy felhagyjon az urándúsítással.

Az amerikai elnök szerint Irán nukleáris programját véglegesen visszavetették, bár Teherán más helyszínen újrakezdheti azt – közölte a Reuters. Donald Trump emellett közölte, hétfőn a Fehér Házban esedékes látogatás során meg fogja vitatni a kérdést Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

„Úgy gondolom, ez egy végleges visszalépés. Úgy vélem, más helyszínen kellene újrakezdeniük. És ha meg is tennék, az problémát jelentene”

– mondta az elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak, miközben New Jerseybe tartott a Fehér Házban tartott Függetlenség napi ünnepség után, majd elmondta, hogy nem engedné Iránnak a nukleáris program folytatását, ugyanakkor szerinte Teherán hajlandó lenne találkozni vele.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken arról adott tájékoztatást, hogy visszavonta utolsó megmaradt ellenőreit is Iránból, mivel egyre mélyül a patthelyzet a nukleáris létesítményekhez való visszatérés körül, amelyeket az Egyesült Államok és Izrael bombázott.

Az Egyesült Államok és Izrael szerint Irán uránt dúsított atomfegyver gyártásához. Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.
Izrael három héttel ezelőtt indította első katonai csapásait Irán nukleáris létesítményei ellen egy 12 napos háború során az iszlám köztársasággal. A NAÜ ellenőrei azóta nem jutottak be az iráni létesítményekbe, noha Rafael Grossi, a szervezet főigazgatója ezt elsődleges prioritásnak nevezte.

Irán parlamentje egy törvényt is elfogadott, amely felfüggeszti az együttműködést a NAÜ-vel, amíg nem garantálják nukleáris létesítményeik biztonságát. Bár a NAÜ szerint Irán hivatalosan még nem értesítette a szervezetet az együttműködés felfüggesztéséről, nem világos, mikor térhetnek vissza az ellenőrök az országba.

Irán azzal vádolta meg a NAÜ-t, hogy gyakorlatilag utat nyitott a bombázások előtt azzal május 31-én kiadott jelentéssel, amely alapján a szervezet 35 tagú kormányzótanácsa határozatot fogadott el Irán leszerelési kötelezettségeinek megsértéséről.

Az amerikai és izraeli katonai csapások Irán három urándúsító létesítményét megsemmisítették vagy súlyosan megrongálták.

Az azonban kevésbé világos, hogy mi történt Irán körülbelül kilenc tonna dúsított uránkészletével, különösen azzal a több mint 400 kilogrammal, amelyet akár 60 százalékos tisztaságig is dúsítottak – ez már csak egy lépésre van a fegyverminőségű szinttől.