Georgia meglepő lépésre szánta el magát

Miközben Örményország egyre inkább az Európai Unió felé fordul, Azerbajdzsán pedig saját kereskedelmi és energetikai érdekeit védi Moszkvával szemben, addig Georgia (korábbi nevén Grúzia) a térségben egyedüliként pártol Moszkva és Teherán oldalára - írta a hirado.hu.

Júliusban váratlan lépésre szánta el magát a Georgia külügyminiszter‑helyettes:

felkereste a teheráni nagykövetséget, hogy részvétét nyilvánítsa az izraeli légicsapások áldozatainak.

A gesztus, amelyet Georgia részről a szolidaritás megnyilvánulásaként jellemeztek, azonnal felháborodást váltott ki az izraeli nagykövetségen, a tbiliszi ellenzék pedig a kormányzó Grúz Álom pártot máris Teherán és Moszkva hűbéreseként emlegeti.

A nyíltan nyugatellenes hangulattal párosuló diplomáciai fordulat még azok számára is meglepő volt, akik régóta figyelik a georgiai kormány lassú, de következetes távolodását az euroatlanti iránytól.

A háttérben Oroszország igyekszik új regionális keretekbe terelni Tbiliszit. Moszkva az észak–déli nemzetközi közlekedési folyosóba – a Szentpétervárt és Mumbait Iránon át összekötő, több mint 7 000 kilométeres hálózatba – vonná be Georgiát.

A koncepció lényege, hogy a térség három nagyhatalma, Oroszország, Törökország és Irán egy asztalhoz ül a dél‑kaukázusi államokkal, miközben kiszorítják a Nyugatot a döntéshozatalból.

Tbiliszi mindeddig ódzkodott a részvételtől, ám a mostani, Irán felé tett baráti gesztus azt sugallja, hogy a kormányzó Grúz Álom párt már nem feltétlenül zárkózik el Moszkva és Teherán terveitől.

A kaukázusi ország irányváltását az elmúlt években érzékelhető gazdasági és demográfiai jelek is alátámasztják. Irán politikai és gazdasági jelenléte látványosan nő az országban: tízezer iráni állampolgár telepedett le Georgiában, a cégalapítási kedv pedig valósággal berobbant – 2013 óta több mint kilencezer iráni vállalkozást jegyeztek be. Ezeknek a vállalatoknak gyakran fontos szerep jut a nemzetközi szankciók megkerülésében. A két ország között egyre nő a kereskedelmi forgalom, mindezt pedig a vízummentesség bevezetése és a turizmus erősítése kíséri, újabb látogatókat és friss tőkét vonzva.

Az új irány éles szakítást jelent Georgia korábbi, határozottan nyugati orientációjával szemben. Irakli Kobakhidze miniszterelnök tavaly kétszer is Teheránba utazott – előbb a repülőgép‑szerencsétlenségben elhunyt iráni elnök temetésére, majd az új elnök beiktatására. Mindkét út a georgiai külpolitika látványos újragondolására utal. A kormány retorikájában egyre gyakrabban hangzik el, hogy a Nyugat igazságtalanul kritizálja Georgiát, miközben Oroszország és Irán kész tárt karokkal fogadni az elszigetelődő Tbiliszit.

Az Egyesült Államok is elégedetlen a helyzettel. Robin Dunnigan távozó amerikai nagykövet egy nemrég adott interjúban arról beszélt, hogy Washingtonban rendkívül rosszul fogadják a georgiai vezetés hangnemét, amely fenyegető és sértő hangnemben ostorozza őket. Ez arra enged következtetni, hogy a kapcsolatok mélypontra süllyedtek, s akár gazdasági szankciók is követhetik a diplomáciai feszültséget.

A katonai együttműködés erősítéséről tárgyalt Aziz Naszirzadeh iráni és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter hétfőn – közölte Kazem Dzsaláli, az iszlám köztársaság moszkvai nagykövete.

„A találkozó célja a védelmi és katonai ágazatokban folytatott kétoldalú együttműködés megerősítése volt” – ismertette a diplomata az IRNA iráni hírügynökségnek adott interjújában.

Dzsaláli elmondta, hogy Naszirzadeh szintén részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ali Laridzsáni, Ali Hamenei legfőbb iráni politikai és vallási vezető tanácsadójának vasárnapi találkozóján a Kremlben.

Július 20-án Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arról számolt be, hogy Laridzsáni kormánya megbízásából tájékoztatta Putyint a Közel-Keleten, valamint Teherán nukleáris programja körül kialakult kiéleződött helyzetről. A tanácsadó egyben átadta Maszúd Peszeskján iráni elnök orosz hivatali partnerének címzett üzenetét is.

Dzsihadisták nyitottak tüzet az Irán délkeleti részén lévő Szisztán-Beludzsisztán tartomány egyik bírósági épületében szombaton.  A legutóbbi értesülések szerint legkevesebb hat embert meggyilkoltak a támadók, és 22-t megsebesültek – jelentették iráni hírügynökségek.

Az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mehr hírügynökség azt közölte, tartomány székhelyén, Zahedánban elkövetett akciót a pakisztáni Dzsais al-Adl („az igazság hadserege”) nevű, beludzs dzsihadista szervezet vállalta magára. A Taszním félhivatalos hírügynökség azt közölte,

a fegyveresek behatoltak az épületbe, ahol válogatás nélkül lőttek mindenkire.

Az iráni Forradalmi Gárda válaszolt a támadásra és három terroristával végzett – tette hozzá a hírügynökség. Az IRNA állami hírügynökség helyi rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, a terroristák kézigránátot dobtak az épületre, és a halottak között egy nő és egy gyermek is van.

A dzsihadisták a Telegramon közzétett üzenetükben felszólították a civileket, kerüljék el az épületet és környékét.

A 2012-ben alapított és Irán, valamint az Egyesült Államok által is terrorszervezetként kezelt, az iráni síita vezetés ellen lázadó szunnita csoport az utóbbi években több támadást hajtott végre az Irán egyik legszegényebb régiójaként ismert Szisztán-Beludzsisztánban.

Irán nem mond le az urándúsítás jogáról, akkor sem, ha jelenleg az atomlétesítményeit ért amerikai légicsapás nyomán a tevékenység szünetel – jelentette ki Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Az iráni politikus a Special Report című napi hírműsornak adott interjúban tagadta, hogy országának valaha is szándékában állt volna atomfegyver kifejlesztése (noha nemzetközi megfigyelők, szakértők szerint Irán egyértelműen ezzel a céllal folytatja urándúsítási tevékenységét). Nyitottságát hangoztatta a tárgyalásokra, de hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal közvetlen egyeztetést a jelen helyzetben nem lát elképzelhetőnek, az csak közvetítő útján folyhat.

Abbász Aragcsi azt hangoztatta, hogy országa minden intézkedést kész megtenni, hogy bizonyítsa atomprogramja békés céljait, valamint azt, hogy ez „örökre így marad, és soha nem törekszik majd atomfegyver kifejlesztésére”. Hozzátette, hogy ennek fejében az iráni kormány a szankciók feloldását várja el. A külügyminiszter kijelentette, hogy országa azért ragaszkodik az uránium dúsításához, mert annak technológiáját saját szakemberei fejlesztették ki, és ez a tevékenység „nemzeti büszkeség” kérdése. „Ez annyira kedves nekünk” – fogalmazott.

Beszámolt arról is, hogy a június végén

az Egyesült Államok által végrehajtott célzott légicsapás súlyos károkat okozott, és részben elpusztította a létesítményeket, de – mint mondta –  a technológia létezik, a tudósok életben vannak, a létesítmények újjáépíthetők, a berendezések pedig pótolhatók.

Azt mondta, hogy a károk felmérése változatlanul zajlik és az iráni nukleáris ügyekért felelős szervezet az összegzéséről tájékoztatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, amelynek akár ellenőreit is készek beengedni Iránba, ugyanakkor az általuk végzett ellenőrzésekről eseti alapon születhet döntés.

Abbász Aragcsi kizárta, hogy egy Iránnal kötendő megállapodásnak része legyen rakétaprogramjának korlátozása, amit azzal indokolt, hogy annak célja az elrettentés, az ország védelmének meghatározó eleme. Arra ugyanakkor ígéretet tett, hogy iráni rakétákat „soha nem fognak atomtöltetettel ellátni”.

Az iráni külügyminiszter „szabadságharcosoknak” nevezte az Izrael ellen harcoló szélsőséges iszlamista szervezeteket, mint a Hamászt, a Hezbollahot és a jemeni húszikat, valamint elismerte, hogy Irán támogatást nyújt számukra. A külügyminiszter emellett azt magyarázta az amerikai hírműsorban, hogy az iráni vezetők részéről a „Halál Amerikára” kijelentés nem vonatkozik emberekre, hanem az Egyesült Államok „hegemonikus” törekvéseinek megszüntetésének célját takarja.