POLITIK
Rövidesen kezdődik a szavazás.
Gheorghe Piperea román politikus az Európai Bizottság elnökének megbuktatását tűzte ki célul. A konzervatív EP-képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyen ellen a koronavírus-járvány idején egy gyógyszeripari vezetővel folytatott titkos üzenetváltások miatt. A bizottsági elnökről ma tartanak vitát- írta a Magyar Nemzet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
Piperea, miután megszerezte a szükséges 72 EP-képviselői aláírást, Von der Leyent tette az első bizottsági elnökké több mint egy évtized után, akinek bizalmatlansági indítvánnyal kell szembenéznie.
Sikerült kinyitnom Pandóra szelencéjét
– nyilatkozta a román ügyvéd a The Telegraphnak, megjósolva, hogy Von der Leyen napjai meg vannak számlálva.
A bizalmatlansági indítvány elvesztése az EU végrehajtó testületének lemondását és 27 új biztos kinevezésének bonyolult eljárását indítaná el. Erre azonban úgy tűnik kicsi az esély. Várhatóan kényelmesen túléli Ursula von der Leyen a csütörtöki szavazást.
Von der Leyen lemondásra kényszerülhet
Piperea azonban úgy tűnik, elfogadta, hogy a héten még nem fogja leváltani Von der Leyent.
De reméli, hogy ez lesz a német politikus végének kezdete, azt állítva, hogy októberig lemondásra kényszerülhet saját pártja, az Európai Néppárt (EPP) növekvő haragja közepette.
Ő egy olyan vezető, akinek nyilvánvaló hajlama van a totalitarizmusra
– mondta Piperea, rámutatva arra, hogyan kerülte meg Von der Leyen bizottsága az EP-képviselőket.
A Bizottság fokozatosan elvette a hatásköröket a tagállamoktól, de magától az Európai Parlamenttől is. Amit itt csinálok, az az, hogy megpróbálom megtisztítani a demokráciánkat és megszilárdítani a demokráciánkat az Európai Unióban
– tette hozzá Piperea.
Manfred Weber, az EPP vezetője így nyilatkozott a The Telegraphnak:
Ez szégyen az európai emberekre nézve. Putyin bábjai az Európai Parlamentben megpróbálják aláásni Európa egységét és megbuktatni a Bizottságot a globális zűrzavar és gazdasági válság idején.
Az EU-párti konzervatívok dühösek, hogy részt kell venniük egy vitában és egy kínos szavazáson. Piperea azonban kitart amellett, hogy a Bizottság átláthatóságának hiánya és túlzott hatalomkoncentrációja miatt szükség van erre a lépésre.
A szerződés kimondja, hogy a Bizottság minden döntését átlátható módon kell meghozni. A Bizottság megszegi a jogállamiságot
– hangsúlyozta Piperea, aki 2024-ben került be először az Európai Parlamentbe.
Csütörtökön szavaz az Európai Parlament (EP) Ursula von der Leyen bizottsági elnök további sorsáról. A román AUR-párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány mögé hamar összegyűlt az eljárás lefolytatásához szükséges minimális támogatás, de a szükséges többség eléréséhez nem elég a jelenlegi ellenzéki, zömében jobboldali frakciók szavazata. A Von der Leyen mögött álló az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták vagy a liberális Renew képviselőinek támogatása is kell a bizottsági elnök trónfosztáshoz, amely valószínűtlen, hogy megtörténik, de csökkenő támogatottság esetén komoly pofont jelenthet.
Az Európai Bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonló szerepkört lát el az Európai Unió élén. A Bizottság mind a 26 biztosa a tagállami miniszterekhez hasonlóan szakpolitikai területekért felügyel, ám mindegyikük megbízatása véget érhet, ha elnökük, Ursula von der Leyen megbukik a csütörtökön esedékes strasbourgi szavazáson.
A Bizottság elnöke a Politico értesülése szerint 26 biztosával az oldalán fog megjelenni az EP plenáris ülésének mai vitáján, hogy a csütörtöki bizalmatlansági szavazás előtt látványosan jelezze: az ő bukása az egész testület bukását is jelentené – méghozzá a washingtoni kereskedelmi viták és az ukrajnai háború árnyékában, ami intézményi káoszt vetíthet előre.
A Bizottság és az Európai Néppárt (EPP) eleve igyekszik bagatellizálni a kezdeményezést, ám Manfred Weber frakcióvezető utasítása, miszerint a csütörtöki jelenlét minden képviselő számára kötelező, másról árulkodik. A feszültséget jelző mozgósítás nem véletlen: ha néhány tucat néppárti elégedetlenkedő kiszavaz, hirtelen valósággá válhat a kezdeményes, ami a teljes Bizottság távozását jelentené.
A baloldal és a liberális Renew Europe ugyan hosszabb ideje hangosan morog a Zöld átállás irányelveinek kicsorbítása és Von der Leyen „szélsőjobbnak tett politikai gesztusai miatt” – de hivatalosan nem jelezte közülük senki, hogy támogatná a bizalmatlansági kezdeményezést.
A vita így inkább sokkal valószínűbb, hogy egy nyilvános dorgálás lesz, ahol mindenki elmondhatja miért elégedetlen Von der Leyen munkájával.
Az indítványt jegyző Gheorghe Piperea (AUR) az elhíresült SMS-botrányra, a vakcinaszerződésekre és az EP-vel szembeni arroganciára hivatkozott a kezdeményezés okaként. Matematikailag azonban az indítvány sikere lehetetlen, ha nem szavaznak át néhányan a Von der Leyen mögött álló képviselőcsoportokból is.
A bizalmatlansági indítvány így is intő példa, amely egy közel 25 évvel korábbi esetet idézhet fel.
1999-ben a Santer-Bizottság előbb túlélte a bizalmatlansági indítványt, majd néhány héttel később mégis lemondani kényszerült, amikor a szociáldemokraták kihúzták alóla a talajt.
Ennek a precedensnek az emléke lengi körbe a strasbourgi üléstermet, ahol Von der Leyen ellenfelei abban bíznak, hogy az akció a felszínre hozhatja a koalíciót feszítő ellentéteket, ami közelebb hozhatja az összeomlást.
A bizottsági elnök a túlélés érdekében nemcsak a biztosok látványos sorfalára támaszkodik, hanem a nagy ügyek súlyára is, amelyek leváltása ellen szólnak. Az Európai Unió épp most tárgyal évtizedes hatású kereskedelmi egyezményt az Egyesült Államokkal, miközben a keleti háború miatt a biztonság területén is fontos változások vannak napirenden.
Hogy az EP hány képviselője fogadja el ezt az érvelést, az csütörtökön este kiderül.
Von der Leyen számára már az is komoly pofonnak bizonyulhat, ha a vártnál kevesebb lépviselő támogatásával őrzi meg posztját.
De másfelől is kapja az ívet Ursula asszony.
Valóságos hisztériacunamit indított el a magát jobbközépként meghatározó Európai Néppárt győzelme: elérték, hogy Ursula von der Leyen vonjon vissza egy 30 millió vállalkozást érintő, szélsőséges zöldpárti intézkedést. Anarchiát kiált a Politico, míg más orgánumok hallgatnak, egyelőre.
Miután hatalmasat bukott a magyarul zöldre festésnek vagy zöldre mosásnak is fordított
úgynevezett zöldirányelv, a green claims visszavonása,
kisebb palotaforradalom tört ki Brüsszelben.
„Zűrzavar az Európai Bizottságban”, „néhány nevetséges nap”, „ünnepel a szélsőjobboldal”: már-már Von der Leyen fejét követeli a brüsszeli házi lap, amely olyan fenyegetéseket hangosított ki, miszerint a szocialisták és a liberálisok is kihátrálhatnak a bizottság elnöke mögül.
Tízmilliókat csuklóztatnának
Vagy az ilyenkor megszokott „sivalkodás” vagy a hallgatás – ezt a két válaszreakciót adták a többnyire szélsőbaloldali vagy radikálisan liberális, vezető nyugati orgánumok, melyek közül a legtöbben inkább agyonhallgatják Von der Leyen újabb, látványos kudarcát.
A jogszabály egy első hallásra támogatható és észszerűnek tűnő törekvést juttatna érvényre: megtiltaná a különféle cégeknek és vállalatoknak, hogy megalapozatlan környezetbarát állításokkal hirdessék magukat.
Csakhogy a gyakorlatban ez
az intézkedés mintegy 30 millió mikrovállalkozást érintene.
A régóta tervezett intézkedés visszavonásának bejelentésekor a bizottság szóvivője arról beszélt: olyan megoldást keresnek, ami nem ró indokolatlan terheket a vállalkozásokra.
Az intézkedés sikere a tavalyi európai választások eredményeinek megfelelően a szélsőbaloldal és a zöldpártok visszaszorulását jelzi az uniós politikában. A zöldek klímahisztériát idéző szakpolitikai javaslatai, életszerűtlen és gazdaságellenes elképzelései ismét nem állták ki a valóság próbáját.
„KoalaKollektív” tiltakozó akció Hessenben (Frankfurt am Main) 2022. január 11-én. Zöldterror? (Fotó: Arne Dedert/picture alliance via Getty Images)
Osztályharcra készülők
Ezúttal az Európai Néppárt kérte a javaslat törlését – a kezdeményezés sikerét az Európai Parlament jobboldali pártjai is üdvözölték.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Néppárt (EPP) valenciai kongresszusának nyitóülésén 2025. április 29-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Kai Försterling)
A mainstreammel szembe hajózó konzervatív pártokat következetesen szélsőjobboldalként emlegető Politico, amely most középbalként aposztrofálja a szocialistákat (a lap a brüsszeli viszonylatban gyakorlatilag nem használja a „szélsőbaloldal” kifejezést – a szerk.) szerdán közölte: a szocialisták nem adják fel a küzdelmet. Ráadásul
rögtön „szociális pózba” vágták magukat:
Iratxe García Pérez, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének vezetője mérgesen támadta az irányelv visszavonását, s emellett leszögezte, hogy a további harc a szociális alapról fog szólni.
Csak pár SMS
Ennek összege a 2021–2027-es költségvetésben
142,7 milliárd euró, s bár eredeti célja a szegénység kezelése
és a kiszolgáltatott csoportok támogatása. Von der Leyen azt szeretné, ha ezt a pénzt inkább a háborús célokra: a „védelemre”, s emellett és az ipar fellendítésére fordítanák. A Pfizer-botrány megmutatta, meddig tartana ez az összeg Von der Leyennél.
Ripost hírek
