Az ukrán háborúról egyeztet Lavrov Pekingben

Az ukrajnai háború lezárásának kilátásairól és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról egyeztetett vasárnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a szoros együttműködést a két ország között a nemzetközi színtéren, beleértve az ENSZ és a Biztonsági Tanács, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS-országcsoport a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumain.

Lavrov az SCO Kínában tartandó külügyminiszteri tanácskozásán is részt vesz.

A Kreml csak azzal a feltétellel egyezik bele abba, hogy személyesen találkozzon Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij, ha előtte Ukrajna kapitulál – erről beszélt a Kyiv Independentnek adott interjúban Szergej Kislica ukrán külügyminiszter-helyettes.

Az ukrán külügyi tárca helyettes vezetője azonban ezzel kapcsolatban kifejtette, „az ő logikájuk ellentétes a miénkkel. Azt mondjuk: hozzunk létre tűzszünetet, hogy hozzájáruljunk a vezetői csúcstalálkozó megfelelő feltételeinek megteremtéséhez, hogy konstruktív környezetet teremtsünk, amely elősegíti a megállapodásokat.”

Arra a felvetésre, miszerint miért ragaszkodnak egy Putyin–Zelenszkij találkozóhoz, Kislica arról beszélt, hogy a korábbi közvetítők által, vagy a harcoló felek közötti közvetett tárgyalások – mint amilyen az isztambuli tárgyalások – nem vezettek eredményre.

Szerinte a humanitárius kérdések megvitatásán kívül a törökországi megbeszélések gyakorlatilag nem tekinthetők tárgyalásnak. „Nem, az egésznek olyan dinamikája volt, ahol oroszokkal szemben találod magad, akik ultimátumot diktáltak. Még arra sem volt felhatalmazásuk, hogy meghallgassák az érveidet és közös nevezőt keressenek” – fogalmazott.

Beszélt még arról is, hogyan próbálnak együttműködni az amerikaiakkal – arról beszélt: az Egyesült Államok minden körülmények között továbbra is kulcsfontosságú partnerünk marad –, egyúttal üdvözölte a növekvő európai fegyverkezést.

Oroszország szombatra virradóra 597 drónnal és 26 rakétával mért csapást Ukrajnára az ukrán légierő jelentése szerint. A fő célpont ezúttal a nyugati országrészben lévő Lviv (Lemberg) városa és a keleti Harkiv volt, ahol többen megsebesültek.

A román határnál fekvő Csernyivci megyében egy 26 éves nő és egy 43 éves férfi életét vesztette, a helyi hatóságok közlése szerint lezuhanó roncsok okozták a halálukat. A megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót az orosz hadsereg hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadta.

Andrij Szadovij, Lviv (Lemberg) polgármestere közölte, hogy nyolc felnőtt és egy 11 éves fiú sérült meg a várost ért orosz légicsapásban. Hivatalának adatai szerint 46 házban keletkeztek károk, 15 lakás lakhatatlanná vált, több mint 500 ablak betört. Emellett 20 autó is megrongálódott.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról tájékoztatott, hogy

kora reggel az orosz csapatok kombinált csapást mértek Harkivra, irányított légibombákat és csapásmérő drónokat bevetve.

Megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, valamint lakóépületekben keletkeztek károk, és legalább két ember megsérült.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere közölte, hogy reggel egy orosz lövedék csapódott be a város központjába. „Sérültek is vannak, de számukat még pontosítják. A becsapódás központi részen, az autóbuszállomás környékén történt” – tette hozzá.

Később a megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót ért orosz támadásokban délig már három ember vesztette életét, és öt sebesült meg. Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója arról adott hírt, hogy délután egy óra körül az orosz erők irányított légibombával mértek csapást a megyeszékhely, Szumi város térségére, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy egy 27 éves nő meghalt Nyikopol városában orosz nehéztüzérségi támadás következtében. Hozzátette, hogy megsérült egy 35 éves férfi és egy 86 éves nő is.

Az ukrán légvédelem az éjjel 319 Sahíd drónt és 25 darab H-101-es robotrepülőgépet semmisített meg – részletezte jelentésében a légierő. Kifejtette, hogy az ország elleni indított 597 orosz drónból 339 volt Sahíd típusú. 258 megtévesztő drón eltűnt a radarról. A légierő rögzített egy rakétabecsapódást és húsz csapásmérő dróntalálatot öt helyszínen, valamint roncsdarabok lehullását 19 helyen.

„Az éjjel Oroszország Harkiv és Szumi megyétől egészen Lvivig és Bukovináig mért csapásokat” – emelte ki Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-bejegyzésében. Az államfő ismételten újabb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.

Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en úgyszintén sürgette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok vezessen be átfogó szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni újabb nagyszabású légitámadást követően.

„Oroszország mindennapos terrortámadásainak mértéke a békés lakosság ellen azt bizonyítja, hogy Moszkvát meg kell fosztani az olajbevételektől, amelyeket háborús bűnökké alakít” – emelte ki. Az ukrán tárcavezető szavai szerint Oroszország naponta több száz „terrorfegyvert” gyárt. Ez a lépték nemcsak Ukrajnára, hanem az egész transzatlanti közösségre nézve is fenyegetést jelent – tette hozzá.

„Partnereink érdeke is, hogy mielőbb csapást mérjünk erre a terrorgyárra új, szigorú szankciókkal: az EU 18. szankciós csomagjával, valamint a Graham-Blumenthal-törvényjavaslattal. Azonnal állítsuk le (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) halálgyárának finanszírozását” – szólított fel Szibiha.

A francia vezérkari főnök szerint Moszkva Franciaországot jelölte meg legfőbb ellenfeleként Európában. Thierry Burkhard ennek okát mindenekelőtt abban látja, hogy Párizs támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát.

„Ezt (Vlagyimir) Putyin mondta” – hangsúlyozta a tábornok egyik nagyon ritkán tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, amelynek témája a Franciaországot érő fenyegetések voltak. „Ez nem jelenti azt, hogy (az orosz elnök) nem foglalkozik más országokkal” – tette hozzá.

A vezérkari főnök elismerte, hogy

Franciaországot – amely az elrettentő ereje által védett atomhatalom – nem fenyegeti közvetlen és súlyos támadás az ország területén, de szerinte Oroszországnak sok más lehetősége van hibrid akciókon keresztül, beleértve a dezinformációt, a kibertámadásokat vagy a kémtevékenységet.

„Oroszország kellemetlenkedő hatalomként minden fenyegetést használ, legyen szó tengeralatti infrastruktúrák szabotálásáról, franciaországi vagy afrikai dezinformációs kampányokról, kémtevékenységekről, vagy akár az űrben végrehajtott orosz műholdas manőverekről, amelyekkel vagy akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk” – mondta a vezérkari főnök.

A tengeri területekkel kapcsolatban Thierry Burkhard utalt az orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi részébe, majd néha leereszkednek a Földközi-tengerre, nyilvánvalóan olyan területek megfigyelésére törekedve, amelyek fontosak számunkra, de a britek számára is – jelezte a vezérkari főnök, miután Nagy-Britannia Ukrajna másik nagy támogatója, és Moszkva egyik fő célpontja.

„A levegőben gyakoriak a súrlódások és az interakciók az orosz repülőgépekkel” – hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve a Fekete-tengert, Szíria felett”, a Földközi-tengert, és „időnként elég messze az Atlanti-óceán északi részét.