A britek és a franciák is háborúra készülnek az oroszokkal

Nagy-Britannia az elkövetkező öt évben háborúba kerülhet Oroszországgal – figyelmeztetett a brit hadsereg korábbi vezetője. Patrick Sanders Keir Starmert is figyelmezteti: szerinte valós veszély egy orosz–brit háború -írta a Magyar Nemzet.

Patrick Sanders tábornok Fotó: MUSTAFA YILMAZ Forrás: ANADOLU AGENCY

Patrick Sanders tábornok, a vezérkar korábbi főnöke szerint az Egyesült Királyságnak el kell fogadnia, hogy 2030-ig fegyveres konfliktusba kerülhet Vlagyimir Putyinnal, ami „reális lehetőség”. A tábornok Keir Starmer miniszterelnököt is figyelmezteti: szerinte valós veszély egy orosz–brit háború. 

A tábornok, aki tavaly vonult vissza a katonai szolgálatból, figyelmeztetett, hogy a brit hadsereg jelenleg túl kicsi ahhoz, hogy egy ilyen háború első néhány hónapján túl is fennmaradjon. Hozzátette, hogy nem tudja, hány „jelzésre” van még szükség a minisztereknek ahhoz, hogy rájöjjenek, hogy meg kell erősíteniük a nemzet védelmét.

– fogalmazott Sanders.

A The Sun brit lap emlékeztet, a volt lövész a hadsereg vezetése során „kiesett a kormány kegyeiből”, mert túl nyíltan ellenezte a csapatok létszámcsökkentését. Az előző kormány alatt bejelentették, hogy a hadsereg létszámát a 2020 októberében meglévő valamivel több mint 80 000 főről 2025-re 72 500 főre csökkentik.

Sanders tábornok szerint „jelenleg a brit hadsereg túl kicsi ahhoz, hogy egy intenzív harc első néhány hónapján túl is fennmaradjon”, pedig szerinte nagyon is valószínű egy orosz–brit háború, egy Oroszország–NATO háború részeként. 

Mint mondta, az ország elsőként a tartalékosokhoz fordulna, de ők is túl kevesen vannak: Harmincezer tartalékos még mindig csak 100 000 fős hadsereget jelent.

– mondta, és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a múlt hónapban közzétett stratégiai védelmi felülvizsgálat „egyáltalán nem érintette ezt a kérdést”.

Rachel Reeves pénzügyminiszter a múlt hónapban elkötelezte magát amellett, hogy a védelmi költségvetés 2027 áprilisáig az Egyesült Királyság GDP-jének 2,6 százalékára emelkedjen, Keir Starmer miniszterelnök pedig ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Királyság 10 éven belül a GDP 5 százalékát fordítja nemzetbiztonságra, amelynek 3,5 százaléka alapvető védelmi kérdésekre fog fordítódni.

Sanders azonban elmondta, hogy a hadsereg élén töltött ideje alatt sikertelen „tárgyalások” folytak a kormánnyal a polgári lakosság számára építendő óvóhelyekről és a katonaság számára építendő földalatti parancsnoksági központokról, amelyekkel felkészülhetnének egy támadásra. Mint mondta:

A tábornok arra is figyelmeztetett, hogy bár a legnagyobb fenyegetés Oroszországból irányából érkezik, Irán helytartói révén „támadhatja a brit érdekeket az Egyesült Királyságban”.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Keir Starmer brit miniszterelnök nemrég bejelentette ugyan a stratégiai védelmi felülvizsgálat (SDR) eredményét, tele grandiózus kifejezésekkel – például egy „csatára kész, páncélba öltözött nemzet” képével –, de új pénzforrást nem rendelt a megvalósításhoz. 

A francia vezérkari főnök szerint Moszkva Franciaországot jelölte meg legfőbb ellenfeleként Európában. Thierry Burkhard ennek okát mindenekelőtt abban látja, hogy Párizs támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát.

„Ezt (Vlagyimir) Putyin mondta” – hangsúlyozta a tábornok egyik nagyon ritkán tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, amelynek témája a Franciaországot érő fenyegetések voltak. „Ez nem jelenti azt, hogy (az orosz elnök) nem foglalkozik más országokkal” – tette hozzá.

A vezérkari főnök elismerte, hogy

Franciaországot – amely az elrettentő ereje által védett atomhatalom – nem fenyegeti közvetlen és súlyos támadás az ország területén, de szerinte Oroszországnak sok más lehetősége van hibrid akciókon keresztül, beleértve a dezinformációt, a kibertámadásokat vagy a kémtevékenységet.

„Oroszország kellemetlenkedő hatalomként minden fenyegetést használ, legyen szó tengeralatti infrastruktúrák szabotálásáról, franciaországi vagy afrikai dezinformációs kampányokról, kémtevékenységekről, vagy akár az űrben végrehajtott orosz műholdas manőverekről, amelyekkel vagy akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk” – mondta a vezérkari főnök.

A tengeri területekkel kapcsolatban Thierry Burkhard utalt az orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi részébe, majd néha leereszkednek a Földközi-tengerre, nyilvánvalóan olyan területek megfigyelésére törekedve, amelyek fontosak számunkra, de a britek számára is – jelezte a vezérkari főnök, miután Nagy-Britannia Ukrajna másik nagy támogatója, és Moszkva egyik fő célpontja.

„A levegőben gyakoriak a súrlódások és az interakciók az orosz repülőgépekkel” – hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve a Fekete-tengert, Szíria felett”, a Földközi-tengert, és „időnként elég messze az Atlanti-óceán északi részét.

A német kormány tárgyalásokat folytathat 15 darab F-35-ös vadászgépet vásárolhat az Egyesült Államoktól – írja a Politico brüsszeli kiadása iparági forrásokra hivatkozva. A szóban forgó tranzakció lebonyolítását követően a Luftwaffe 35-ről 50-re emelheti a csúcstechnológiás vadászgép-flottáját.

Az amerikai és német kormányzat közötti egyeztetések érzékeny pillanatban zajlanak a Politico szerint, ugyanis nemrég politikai konfliktus alakult ki Berlin és Párizs között az európai újgenerációs vadászgép-program (Future Combat Air System – FCAS) miatt.

A francia hadiipari szereplők ugyanis épp a német vadászgépvásárlásról szóló hírek megjelenése előtt lobbizták ki, hogy a vadászgépek alkatrészeinek 80 százalékát gyárthatják majd.

„Elhatároztuk, hogy a következő néhány hónapban véglegesen tisztázzuk ezt a kérdést” – mondta Friedrich Merz német kancellár szerdán a NATO főtitkárával, Mark Rutte-val Berlinben tartott találkozóján. „A konzorcium összetételével kapcsolatos eltérő nézetek még nem rendeződtek” – tette hozzá.

Az amerikai vadászgépek vásárlásokról szóló bejelentés több szempontból is tekinthető jelentős változásnak Németország politikájában. Egyrészről azért, mivel Berlin korábban az európai vadászgépprogramot nemrég az az európai szuverenitás pilléreként támogatta. Ráadásul Merz korábban a védelmi kiadások növelését és az európai katonai képességek bővítését szorgalmazta, azzal érvelve, hogy Európának csökkentenie kell az Egyesült Államoktól való függőségét. „Nekünk, európaiaknak, önállóan kell erősebbé válnunk” – mondta egy júniusi berlini iparági rendezvényen , figyelmeztetve, hogy „az alacsony európai védelmi kiadásokkal szembeni amerikai tolerancia nem folytatódik”.  Másrészről azért is, mivel egy tévés beszédében

a német kancellár „abszolút prioritásának” nevezte, hogy Európai katonai értelemben függetlenedjen az Egyesült Államoktól.

Németország még az Olaf Scholz vezette közlekedési lámpa-koalíció kormányázása idején, 2022-ben döntött 35 darab F-35-ös vadászgép beszerzéséről az ukrajnai háborúra hivatkozva.

Az F-35 egy bevált, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas platformot kínál Németországnak, amely lehetővé tenné számára, hogy a NATO elrettentési stratégiájának részeként Németországban tárolt amerikai atombombákat szállítson – írja a Politico. Ezzel szemben az európai vadászgépprogram még korai fejlesztési fázisban van, demonstrációs repülésre 2028 vagy 2029 előtt nem várható.

Az üggyel kapcsolatban nem fogalmazott egyértelműen a német védelmi tárca, a lap megkeresésére eleinte nem akarták a tárgyalásokról szóló értesüléseket „sem megerősíteni, sem cáfolni”, vagy érdemben kommentálni. Ezt követően azt is közölték, hogy a német kormány „nem tervezi további F-35-ösök beszerzését a már leszerződött 35 darabon túl”. Később a Politico hozzátette, hogy zajlanak tárgyalások Berlin és Washington között, azonban ezek még korai stádiumban vannak.

A téma jövő héten kerülhet ismét napirendre, amikor Boris Pistorius német védelmi miniszter találkozni fog Pete Hegseth amerikai hivatali kollégájával.