Sugárhajtású drónokkal támadják az ukránokat az oroszok

Sugárhajtású kamikaze drónt vetett be Oroszország a június 10-i kijevi támadás során. A támadás után talált roncsok alapján a drón az iráni Sahíd–238 orosz gyártású változata lehetett, amely nagy sebességével és megnövelt hatótávolságával komoly kihívást jelenthet az ukrán légvédelem számára.

Oroszország egy új, sugárhajtású kamikaze drónt vethetett be Kijev ellen a június 10-i rakéta- és dróntámadás során – közölték ukrán katonai tisztségviselők és biztonságpolitikai elemzők a Kyiv Post beszámolója szerint. A támadás után fellelt roncsok egy kis sugárhajtóművet és egy olyan avionikai panelt tartalmaztak, amely feltűnően hasonlít az iráni gyártmányú Sahíd drónokban használt rendszerekhez.

A szakértők szerint ez azt valószínűsíti, hogy Oroszország az iráni Sahíd–238 drón saját gyártású változatát vetette be, amelyet Geran–3 néven azonosítanak. Ukrajna katonai hírszerzése (HUR) már hónapokkal ezelőtt, februárban jelezte, hogy Moszkva saját területén dolgozik a Sahíd–238 hazai változatán.

A drónt Kijev felett semmisítették meg, a helyi lakosok beszámolói szerint pedig a támadás alatt éles, sípoló hang hallatszott – eltérően a korábban ismert, légcsavaros Sahíd típusokra jellemző zümmögéstől. A különös zajt később a roncsok közt talált sugárhajtóműhöz kötötték.

A Defense Express nevű ukrán védelmi szaklap elemzői megállapították: a megtalált hajtómű minden jel szerint az iráni gyártású Tolou–10 vagy Tolou–13 típus, amely valószínűleg a cseh PBS TJ100 hajtómű másolata.

Ez a drón 550–600 kilométer per órás sebességre képes, és akár 2500 kilométeres hatótávolságot is elérhet.

„Ez egy komoly, új fenyegetés” – nyilatkozta a Defense Express egyik szakértője. „A mozgó légvédelmi egységeknek erősebb fegyverekre lesz szükségük. A hagyományos légvédelmi gépágyúk nem lesznek elegendőek ezek ellen a sebesség ellen. Korszerű vállról indítható légvédelmi rendszerekre (MANPADS) lesz szükség” – tette hozzá.

Noha a Geran–3 típus hivatalos megerősítése még várat magára, az eddigi információk alapján valószínűsíthető, hogy iráni technológiára épülő, de Oroszországban gyártott vagy módosított modellről van szó. Ukrajna már 2024 januárjában gyanította a sugárhajtású drónok bevetését, amikor először találtak hasonló hajtóműveket és avionikai eszközöket. Azonban mostanáig nem állt rendelkezésre kellő bizonyíték a feltételezések alátámasztására.

A HUR szerint az új típusú drón jelentős kihívást jelent a légvédelem számára: nemcsak gyorsabb és nehezebben észlelhető, hanem pontosabb csapások végrehajtására is képes. A roncsok részletes vizsgálata jelenleg is folyamatban van.

Kijev újabb 1200 elesett ukrán katona holttestét vette át Oroszországtól – jelentette pénteken a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson a fogolycseréért felelős ukrán koordinációs bizottság.

A holttestek átadására – a héten már a második alkalommal – a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével került sor.

Szerdán Ukrajna 1212 elesett katona holttestét vette át, és akkor 27 holttestet adott át Moszkvának.

Ukrajna a héten így több mint 2400 elesett katona holttestét vette át az oroszoktól. Pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy Ukrajna ezúttal nem adott át orosz holttesteket Oroszországnak.

A hónap elején Isztambulban folytatott közvetlen tárgyalásokon a hadban álló felek több mint 6 ezer elesett ukrán katona holttestének átadásában állapodtak meg. Az átadásokat eredetileg a múlt hét végére tervezték, de a két ország közötti koordináció hiánya miatt elhalasztották.

Újabb, súlyosan sebesült, illetve súlyos beteg ukrán hadifoglyok térhettek vissza hazájukba orosz fogságból a Kijev és Moszkva közötti, a fogolycseréről szóló megállapodás keretében – derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki bejelentéséből.

Az államfő a Telegramon azt közölte, a fegyveres erők, a nemzeti gárda és a határőrség tagjai már úton vannak hazafelé. Üzenetéhez Zelenszkij fotót is csatolt, amelyen az Ukrajnába érkező katonákra az ukrán zászlót terítik. Jóllehet az orosz hadsereg szintén tett bejelentést hazatérő orosz katonákról, egyik fél sem pontosította a kicserélt hadifoglyok számát.

A fogolycseréről Ukrajna és Oroszország június elején, az isztambuli tárgyalások keretében állapodott meg.

A küldöttségek emellett mintegy hatezer elesett ukrán katona holttestének hazaszállításáról is egyezségre jutottak, szerdán pedig Oroszország 1212 ukrán katona holttestét adta át Kijevnek.

Több mint 80 ezer légi célt, köztük mintegy 7500 korszerű műveleti-harcászati rakétát és manőverező robotrepülőgépet semmisített meg a „különleges hadművelet” kezdete óta az orosz légvédelem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2027–2036 közötti állami fegyverkezési programról csütörtökön megtartott tanácskozáson.

Putyin szerint az új orosz állami fegyverkezési programnak biztosítania kell egy univerzális légvédelmi rendszer létrehozását, amely típusuktól függetlenül hatékonyan lesz képes megsemmisíteni a célokat. Különösen fontos iránynak nevezte a pilóta nélküli légi járművek elleni küzdelmet, amely szerinte új megközelítésmódot és nem szabványos megoldásokat igényel.

„A különleges hadművelet megmutatta, hogy a légitámadás és légi harc szerepe, taktikája és alkalmazásának mértéke, sőt maga az eszközeinek skálája is jelentősen megváltozott a mai harci körülmények között. Mind mennyiségi, mind minőségi növekedés történt. Arról nem is beszélve, hogy a különböző típusú és osztályú repülőgépek, beleértve a pilóta nélküli repülőgépeket is, folyamatosan fejlődnek. (…) Ezért rendkívül fontos az ilyen támadó eszközök hatékony semlegesítése és a belőlük fakadó fenyegetések elleni fellépés” – mondta.

Rámutatott, hogy gyorsan növekszik a pilóta nélküli repülőeszközök harci alkalmazásának hatékonysága a felderítésben, tüzérségelhárító és rádióelektronikai harcban, valamint az elaknásításban és aknamentesítésében. Konkrétumként említette meg, hogy orosz drónkezelők semmisítették vagy rongálták meg az ellenséges haditechnika és objektumok 50 százalékát.

Megismételte, hogy

Oroszország külön fegyvernemmé alakítja a pilóta nélküli rendszerek haderejét.

Sürgette a gyors és minőségi fejlesztés biztosítását.

„Tudjuk, hogyan működik az ellenség. De összességébe véve, nem gondolom, hogy bármilyen téren is lemaradnánk. Sőt, úgy vélem, hogy széleskörű tapasztalatokat szereztünk ennek a fegyvernemnek a létrehozásához. A kiképzésről, a modern, a harci képességeinket megerősítő eszközök gyártásáról és szállításáról van szó” – mondta.

Ugyancsak

fontos iránynak nevezte az űrerők továbbfejlesztését,

amihez, mint mondta, időben és maradéktalanul be kell fejezni a különböző rendeltetésű űreszközök csoportosulásainak kialakítását. Sürgette digitális technológiák és mesterséges intelligencia bevezetését a fegyverrendszerekbe, új fizikai elveken működő fegyverrendszerek, valamint szárazföldi és tengeri robotkomplexumok kifejlesztését.

Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki az MTI szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a VGTRK állami tévé újságíróival folytatott beszélgetésben.

Az orosz elnök mondatai a Szaida Medvegyeva és Pavel Zarubin által készített Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmben hangzottak el, ennek egyes részleteit a Telegramon tették közzé vasárnap.

„Provokálni akartak minket, azt akarták, hogy hibázzunk. Nem volt szükség annak a fegyvernek a használatra, amit az imént említett. Remélem, nem is lesz rá szükség”

– fogalmazott a nukleáris fegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban Putyin.

Hozzátette azt is:  „Elég erőnk és eszközünk van ahhoz, hogy amit 2022-ben elkezdtünk, azt logikusan befejezzük, és olyan eredménnyel, amilyenre Oroszországnak szüksége van.”

Zarubin kérdésére válaszolva, miszerint lehetséges-e a jövőben a megbékélés az ország ukrán lakosaival, Putyin azt hangoztatta, hogy a megbékélés elkerülhetetlen, és csak idő kérdése.Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Oroszország 2014-ben nem hagyhatta, hogy a Krím népét kettészakítsák, még akkor sem, ha nyugati szankciókat helyeztek ellene kilátásba.

„2014-ben egyszerűen arra kényszerültünk, hogy meghozzuk a döntést a krími és a szevasztopoli lakosok támogatásáról. Mert a másfajta magatartás azt jelentette volna, hogy kitesszük őket az elszakadásnak. Abból indultam ki, hogy ez természetesen az ismert súlyos nehézségekkel járna. Így is lett – 2014-ben azonnal szankciókat vezettek be”  – mondta, majd hozzáfűzte: „Úgy gondolom, helyesen tettük, amit akkor tettünk.”

Megjegyezte azt is, hogy Oroszország gazdasága szerinte azóta csak erősödött „2014 óta olyan nagyot ugrottunk, köszönhetően azoknak a szankcióknak, amelyeket a nyugati országok a krími események után hoztak Oroszország ellen” – fogalmazott.