NATO-tábornok sürgette az oroszok elleni háborús készülődést

Carsten Breuer  tábornok hangsúlyozta, hogy a kontinens jelenleg nem áll készen egy esetleges orosz támadás elhárítására. A figyelmeztetés rávilágít a NATO-tagállamok előtt álló sürgős feladatra: megerősíteni védelmi képességeiket és fokozni az együttműködést a növekvő geopolitikai feszültségek közepette.

Világháború lehet az orosz-ukrán háborúból (Fotó: AFP)

A NATO-tagállamoknak fel kell készülniük egy esetleges orosz támadás lehetőségére a következő négy évben – figyelmeztetett Carsten Breuer tábornok, Németország védelmi vezetője. A BBC-nek adott interjújában Breuer tábornok kifejtette, hogy Oroszország évente több száz harckocsit gyárt, amelyek közül sok felhasználható lenne a NATO balti tagállamai elleni támadásra 2029-re vagy akár korábban.

 – mondta Breuer tábornok. 

Hozzátette: 

Lépéselőnyben az orosz hadigépezet

A tábornok szerint Oroszország 2024-ben négymillió 152 mm-es tüzérségi lőszert is gyártott, és ezek közül nem mind került Ukrajnába. Ezek az adatok német és szövetséges nemzetek elemzőitől származnak.

Breuer tábornok különösen sebezhetőnek nevezte az úgynevezett Suwalki-folyosót, amely Litvánia, Lengyelország, Oroszország és Belarusszia határán található terület. 

 – magyarázta.

A tábornok egy érdekes analógiát is megosztott: 

Breuer tábornok szerint Oroszország másként tekint az ukrajnai háborúra, mint a Nyugat. Moszkva inkább egy nagyobb, NATO elleni konfliktus kontinuumának látja, és próbálja megtalálni a módját, hogyan hatolhat be védelmi vonalainkba, és teszteli azokat. Példaként említette a Balti-tengeri tenger alatti kábelek elleni támadásokat, az európai tömegközlekedés elleni kibertámadásokat, valamint a német erőművek és más infrastruktúrák felett észlelt azonosítatlan drónokat.

A NATO-tagoknak ezért újra fel kell építeniük haderejüket, érvelt Breuer tábornok. 

 – hangsúlyozta.

A tábornok megjegyzései újabb jelei annak, hogy Németország jelentősen megváltoztatta hozzáállását a védelemhez és Oroszországhoz. Sok más nyugati nemzethez hasonlóan Németország is évek óta csökkentette katonai beruházásait, azonban egyre inkább arra a felismerésre jutnak, hogy ezt a trendet meg kell fordítani.

Breuer tábornok hangsúlyozta, hogy a NATO egysége továbbra is erős.

 – mondta. Kiemelte:

A tábornok rámutatott Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntésére az ukrajnai háború kitörése után mint az egység példájára. Ugyanakkor kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nyugati katonai és politikai vezetők ambíciói összhangban vannak-e a valósággal.

Évekbe telhet, mire Európa hadiipari bázisa felgyorsul annyira, hogy akár csak megközelítse az Oroszország által gyártott fegyverek mennyiségét. Az Egyesült Államok pedig inkább csökkenti, nem pedig növeli védelmi kötelezettségvállalásait Európában, hogy az Indo–csendes-óceáni térségre összpontosítson.

Keir Starmer brit miniszterelnök őszintén elmondta a véleményét Oroszországról. „Nagyon éberen figyelem az Oroszországból érkező állandó fenyegetést” – jelentette ki  a politikus, aki úgy gondolja, hogy a konfliktus elkerülésének legjobb módja az elrettentés.

Keir Starmer brit miniszterelnök elárulta, hogyan viszonyul Németország figyelmeztetéséhez, miszerint Oroszország akár négy éven belül megtámadhat egy NATO-szövetségest – írja a Jevropejszka Pravda.

„Nagyon éberen figyelem az Oroszországból érkező állandó fenyegetést, akár az Ukrajnában zajló háborúról, akár a tágabb biztonsági kockázatokról van szó” – jelentette ki Starmer.

„Úgy gondolom, a legjobb módja a konfliktus elrettentésének az, ha felkészülünk rá”

– húzta alá a brit miniszterelnök.

A hírportál megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság a közeljövőben bővíteni kívánja támadó tengeralattjáró-flottáját, valamint a nukleáris elrettentő képességeibe való beruházásokat is növeli – mindezt az Oroszországból érkező fenyegetésekre válaszul kialakított új védelmi stratégia keretében.

Emellett az ország további 1,5 milliárd fonttal tervezi növelni hazai védelmi iparába történő befektetéseit, és erősíteni kívánja nukleáris elrettentő erejét is. A bejelentett többletkiadásokat az Egyesült Királyság hétfőn közzétett, 130 oldalas védelmi stratégiai áttekintése tartalmazza, amely azonnali és sürgető fenyegetésként nevezi meg Oroszországot, és várhatóan jelentős mértékben épít az ukrajnai háború tapasztalataira.

Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn, és a védelmi kiadások növelésére szólították fel a NATO-tagállamokat.

Vilniusi találkozójukat követően kiadott közös közleményében Nicusor Dan román, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő leszögezte:

„az észak-európai, a balti és a közép-európai térség NATO-tagországai elkötelezettek Ukrajna NATO-tagsága mellett”.

A felek egyúttal a védelmi kiadások – államonkénti, illetve közös – növelésére szólították fel az észak-atlanti szövetség tagállamait, az elrettentési és a védelmi kapacitások hatékonyabbá tétele érdekében. Ennek keretében hangsúlyozták a védelmi ipar erősítésének fontosságát, kiemelve a felgyorsított beszerzéseket és a nemzetközi beruházások növelését.

Kiálltak továbbá a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, szorgalmazva a nem uniós partnerországok bevonását is az együttműködésbe – írja az MTI.

Az államfők ismét bírálták Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt, és kiálltak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett, hangsúlyozva az ország nemzetközileg elismert határait.

„A területi egység a nemzetközi jog alapvető eleme, azt mindenkor tiszteletben kell tartani és meg kell védeni”

– olvasható a közleményben, amelyben hozzátették: Ukrajna biztonsága szerves része az euroatlanti térségnek.

A felek elítélték továbbá „az orosz agresszió bármely formában történő támogatását”, név szerint említve Fehéroroszországot, Észak-Koreát és Iránt.

Hangsúlyozták: Oroszország folytatja „egyre harciasabb és intenzívebb” támadásait Európa ellen is, mégpedig „a migráció fegyverként történő használata és hibrid fenyegetések – szabotázsakciók, dezinformációk és kibertámadások – formájában”, valamint példaként említették az úgynevezett „árnyékflottát” is, illetve a légtérsértéseket.

„Oroszország igyekszik aláásni biztonságunkat annak érdekében, hogy akadályozza az Ukrajnának nyújtott segítséget és destabilizálja társadalmainkat; ezek a rosszindulatú kísérletek azonban nem fognak sikerrel járni”

– szögezték le.

Az elnökök méltatták továbbá Moldovát, amely, mint azt kiemelték, a stabilitás megőrzésén és az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében meghozandó reformokon dolgozik, és síkra szálltak Chisinau támogatása mellett.

A NATO következő, június 24-én és 25-én Hágában tartandó csúcstalálkozójával összefüggésben elmondták, az értekezleten további lépéseket kell tenni a szövetség erősítése felé, a többi között ismét meg kell vitatni a védelmi kiadások növelését, és egyeztetni kell a NATO keleti szárnyának védelméről is, beleértve az amerikai erők jelenlétét is a térségben.

„A transzatlanti kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a közös védelmünk tekintetében” – emelték ki.