Mire készül a hétvégén Iránban az izraeli titkosszolgálat?

„A csütörtökről péntekre virradó éjszakán számos meglepetés várható” Iránban – figyelmeztetett Izrael egyesült államokbeli nagykövete- írta a hirado.hu. Szerinte ez az akció az emlékezetes csipogós műveletet is felülmúlhatja. Jechiel Leiter szerint a zsidó állam és Irán közötti konfliktusban lesznek meglepetések , amelyekhez képest a tavaly Libanonban és Szíriában a Hezbollah tagjai által használt személyhívók és walkie-talkie-k sokaságának felrobbantása „egyszerűnek” fog tűnni.

„Számos meglepetést sikerült előkészítenünk. Amikor a por leülepszik, csütörtök este és pénteken meglepetésekkel találkozhatnak, amelyek mellett a csipogós akció szinte egyszerűnek tűnik majd” – fogalmazott Jechiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete az amerikai Merit TV-nek adott interjúban, melyet a Le Figaro is idézett.

Ha megszólal a walkie-talkie…

A nagykövet arra a látványos titkosszolgálati műveletre utalt, amelyet a Moszad hajtott végre 2024. szeptember 17-18-án.

Az izraeli titkosszolgálat ekkor robbanószereket helyezett el számos csipogóban és walkie-talkie-ban, amelyek az Irán-barát libanoni Hezbollah milícia tagjainak tulajdonában voltak. Libanonban és Szíriában szeptember 17-én legalább 12 ember, közöttük két gyermek halt meg, és csaknem 3000-en megsebesültek. Másnap a régióban legalább 25 ember meghalt és több mint 600 megsebesült, amikor walkie-talkie-juk megszólalt.

David Barnea, a Moszad igazgatója 2024. október 1-jén, egy tanácskozáson. Kreatív szakma (Fotó: Avi Ohayon (GPO)/Anadolu/ Getty Images)

Ez lehetővé tette a vezetők nagy részének likvidálását, valamint a szervezet kommunikációjának megszakítását. Az akciót egy Libanon elleni, korlátozott izraeli szárazföldi offenzíva előzte meg, amely jelentősen legyengítette a milíciát.

Amerika nem tud semmiről?

Egy amerikai tisztviselő akkoriban az amerikai Associated Pressnek elmondta, hogy Izrael tájékoztatta az amerikai kormányt a támadások után. Antony Blinken akkori külügyminiszter azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tudott ezekről az eseményekről, és nem is vett részt bennük –írta a Fox News.

Mentőautókat riadóztattak Bejrútban, miután legalább nyolc ember, köztük egy gyermek meghalt egy pager néven ismert vezeték nélküli kommunikációs eszközök tömeges robbanásában 2024. szeptember 17-én. Körülbelül 2800 másik ember is megsérült, köztük 200-an súlyos állapotban vannak (Fotó: Houssam Shbaro/Anadolu/Getty Images)

„Mi nem a rezsimváltással foglalkozunk. Az iráni nukleáris fegyverkezési program és a ballisztikus rakétaprogram által a létezésünkre gyakorolt fenyegetés semlegesítésében vagyunk érdekeltek” – fogalmazott a nagykövet, arra célozva, hogy nem szeretnének e támadásokkal beavatkozni az iráni belpolitikába.

Teherán állítása szerint a perzsa állam nukleáris programja békés célokat szolgál.

Irán arab közvetítőkön keresztül megüzente: kész tárgyalni, ha az USA kimarad a harcokból. Izraelnek is jelezte, hogy mindkét fél érdeke a konfliktus keretek közt tartása – értesült a Wall Street Journal.

A földalatti nukleáris célpontokban eddig vélhetően kevés kár esett. Netanjahu addig folytatná a harcokat,  hogy megfossza Iránt az urándúsítás és a ballisztikus rakéták gyártásának képességétől, és közben már az iráni energetikai infrastruktúrát is célba vette.

Teherán időt akar nyerni, s közben azzal fenyeget, hogy gyorsítja az urándúsítást és kiszélesíti a háborút, ha esély sincs új tárgyalásokra. A fordói nukleáris komplexum elpusztításához az izraeli vezetés szerint amerikai bunkerrombolókra van szükség, egy amerikai repülőgép-hordozó el is indult a Perzsa-öböl felé.

Az öböl államai attól tartanak, hogy a háború az energia­létesítményekre is átterjed, és elszabadul az olajár. Mielőtt a fegyverek elhalkulnák, vagy éppen még jobban eldurvulnának az ütésváltások, Izrael és Irán most farkasszemet néznek. A katonai fölény Izrael oldalán áll, Iránnak viszont a diplomáciai terén lehet még mozgástere.

Irán arab közvetítőkön keresztül megüzente: kész tárgyalni Izraellel és Amerikával, feltéve, ha utóbbi kimarad a harcokból.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy az éjszaka folyamán centrifugagyártó létesítményt és több fegyvergyártó helyszínt is megtámadtak. Az iráni kormány egyelőre ezt nem ismerte el.

Az IDF X-en közzétett bejegyzésében azt írta:

„Több mint 50 légierői vadászgép, a Hírszerzési Igazgatóság pontos információi alapján, célzott csapásokat hajtott végre katonai célpontok ellen a Teherán térségében az elmúlt órákban. A támadáshullám során több fegyvergyártó létesítményt is célba vettek.”

„A megtámadott létesítmények között volt egy olyan is, ahol föld–föld rakéták összeszereléséhez szükséges alapanyagokat és alkatrészeket állítanak elő – ezek azok a fegyverek, amelyeket az iráni rezsim már kilőtt, és továbbra is Izrael Állam felé indít.”

zrael múlt pénteken indított nagyszabású légicsapás-sorozatot Irán ellen, hogy megakadályozza Teherán nukleáris fegyverkezését. Félő, hogy a két ország közötti konfliktus egy nyílt háborúba torkollhat, amely évekre átrendezheti a Közel-Kelet politikai viszonyait. A harcok már néhány nap alatt több száz áldozatot követeltek. Egy izraeli hírportál a háború kimenetelének három lehetséges forgatókönyvét is felvázolta, a gyors győzelemtől a legsúlyosabb katasztrófáig.

Amennyiben Izrael fokozza a támadását Irán ellen, úgy egy nyílt háború is kialakulhat, amely akár hosszú évekre átrendezheti a Közel-Kelet politikai térképét. Az Israel Hayom elemzésében ismertette a konfliktus kimenetelének három legvalószínűbb forgatókönyvét.

1. Optimista forgatókönyv: Izrael győzelmet arat

• Izrael teljes sikert arat, Irán nukleáris létesítményeit súlyos találatok érik, amelyek működésképtelenné válnak, és minden izraeli gép épségben visszatér. Izrael nem elégszik meg egyetlen hullámmal, így többször is támad, kihasználva Irán gyenge légvédelmét, valamint a Hezbollah és a Hamász meggyengült állapotát.
• Irán válaszcsapásában rakétákat lő ki a jemeni húszik támogatásával. Az izraeli védelmi rendszer – amerikai és szövetséges támogatással – elhárítja a támadásokat. Az Egyesült Államok beavatkozik, Európa szankciókat vezet be Iránnal szemben, míg Kína és Oroszország visszafogottan támogatja a nemzetközi fellépést.
• Az iráni gazdaság összeomlik, élelmiszerhiány lép fel, és tüntetések törnek ki. A rendszer 2009 óta először kezd el komoly belső kihívásokkal szembenézni. A zavargások végül az iráni ajatollahok 46 éves uralmának bukásához vezetnek.
• Izrael győztesként kerül ki, lezárja a gázai háborút, és visszakapja elhurcolt túszait. A Hamász vezetőit száműzik, majd megalakul az új palesztin vezetés. A zsidó állam békemegállapodást köt Szaúd-Arábiával és más arab országokkal, akár Szíriával és Libanonnal is. A nemzetközi elítélés alábbhagy, Izrael gazdasága pedig újraéled.

Romos lakóház a közép-izraeli Bat-Jamban egy iráni rakétatámadás után, 2025. június 15-én. Az éjjel az izraeli hadsereg az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat támadott, Irán pedig ballisztikus rakétákkal és drónokkal lőtt izraeli célpontokat (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

2. Köztes forgatókönyv: részleges izraeli siker, hosszú háború

• Irán nukleáris létesítményei súlyosan megrongálódnak, de nem semmisülnek meg. A iráni programot csak késleltetni akarják, szemben az 1981-es iraki és a 2007-es szíriai fenyegetésekkel, ahol végül teljesen leállították az atomfejlesztéseket.
• Irán hatalmas támadást  indít Izrael ellen, kilőve több száz pusztító lövedéket. Ezek közül sok célba talál, ami komoly károkat okoz, miközben Izrael csak korlátozott eredményekkel képes válaszolni. A zsidó intézmények és nagykövetségek világszerte veszélybe kerülnek, miközben az antiszemita támadások is megszaporodnak. Az olajárak emelkedése globális feszültséget okoz.
• Iránban csak elszigetelt tüntetések törnek ki, de ezeket gyorsan leverik. Az iráni rendszer hadat üzen Izraelnek, kivonulnak az atomsorompó-egyezményből, valamint elzárják a létesítményeiket a nemzetközi ellenőrzés elől. Nyugati hírszerzők becslése szerint csupán egy évre sikerült visszavetni az iráni nukleáris programot, ami mély aggodalomra adhat okot, ugyanis az akció visszafelé sülhet el.
• Izrael teljes figyelmét Iránra fordítja, miközben a gázai háborút nem tudja lezárni. Fokozódik a nemzetközi nyomás miközben a megoldatlan túszkérdés, az elesett katonák, a hadsereg tartalékosainak válsága, és az infláció miatt megnőnek a társadalmon belüli feszültségek.

Az Irán elleni izraeli légicsapások egyik, iráni zászlóval letakart áldozatát temetik az északnyugat-iráni Tebrizben 2025. június 16-án (Fotó: MTI/AP/Matin Hasemi)

3. Pesszimista forgatókönyv: a katasztrófa

• A zsidó állam csak kisebb károkat okoz Irán nukleáris létesítményeiben. Az izraeli hadsereg több repülőgépét lelövik, míg a pilóták meghalnak vagy fogságba esnek. Irán súlyos ellentámadást indít, amelyben izraeli civilek és létfontosságú infrastruktúrák esnek áldozatul, és még az amerikai támaszpontok is megsérülnek. Benjámin Netanjahu és Trump között vita robban ki. Az amerikai elnök békeközvetítést ajánl Teheránnak, elismerve az iráni urándúsítás jogát.
• Irán állandó háborút hirdet Izrael ellen, és napi szinten indítanakt ámadásokat at. A légitársaságok leállítják az izraeli járatokat, a tengeri biztosítási díjak pedig megugranak. A globális kereskedelem meginog, valamint több ország is szankciókat vezet be Izrael ellen.
• Az arab világ államai – látva Irán megerősödését – eltávolodnak Izraeltől és Teherán felé fordulnak. Libanonban a síita felkelés megbuktatja a kormányt, a Hezbollah pedig hatalomra kerül. Irakban hasonló lázongások törnek ki, ahol amerikai katonák is áldozatul esnek. Kuvaitban és Bahreinben Irán-barát rezsimek emelkednek fel.

A Vaskupola izraeli rakétaelhárító rendszer tüzel Tel-Avivban egy iráni rakétatámadás alatt 2025. június 13-án, miután a nap folyamán az izraeli légierő sorozatos csapásokat indított Irán nukleáris képességei gyengítésének és nagy hatótávolságú rakétái megsemmisítésének érdekében, és támadás érte a Forradalmi Gárda teheráni főhadiszállását is (Fotó: MTI/AP/Tomer Neuberg)

• A konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint Irán kilépne az atomsorompó egyzeményből, és gyorsított tempóban fegyverkezik, majd heteken belül az első nukleáris tesztet is végrehajtják. Teherán a Koreai-félszigethez hasonló „immunitási zónába” lép, és az atomkockázat veszélye miatt gyakorlatilag támadhatatlanná válik. Az Egyesült Államok – minden fenyegetése ellenére – nem lép közbe, amellyel lényegében engedélyt adnak Iránnak az atomfegyver fejlesztésére. A térség fegyverkezési versenybe kezd, így Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek saját arzenált akar.
• Izrael elrettentő ereje csökken, haderejét pedig egyszerre több fronton kell fenntartania. A gazdasági teher destabilizálja Izraelt, miközben a belső megosztottság is fokozódik. Egyre több hang kérdőjelezi meg a zsidó állam hosszú távú túlélését.

A portál arra is kitért, hogy a három forgatókönyv nem kizárólagos, így akár a felvázolt verziók egy-egy részlete is megvalósulhat. A háború narratívája különösen fontos lesz a diplomáciában, és döntő hatással lesz a gazdaságra. Ha a stabilitás gyorsan visszatér, úgy Izrael nyerhet, ellenkező esetben viszont globális elszigetelődés következhet be.