A jobboldali jelölt győzött a lengyel elnökválasztáson!

Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint.

Nawrocki kihívója, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a voksok 49,11 százalékát kapta a választás vasárnap tartott második fordulójában.

Karol Nawrocki csaknem 10,6 millió szavazatot szerzett, többet, mint Andrzej Duda leköszönő elnök az előző, 2020-as választáson, amelyen a két befutó jelölt közül az akkor szintén pályázó Rafal Trzaskowski alulmaradt.

Trzaskowski a vasárnapi szavazáson a nagyvárosokban, ezen belül Varsóban győzött, és túlsúlyba került a nyugati vajdaságokban is, amelyekben hagyományosan a kormánykoalíciót vezető Polgári Platformnak erősebb a szavazóbázisa.

A részvételi arány 71,63 százalékos volt a PKW szerint. A lengyel elnökválasztáson eddig a legmagasabb – 68,23 százalékos – részvételi arányt 1995-ben jegyezték. Az 1989 óta a rekordmagas, 74,38 százalékos részvételűek a 2023-as parlamenti választásokon voltak.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen fölénnyel.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti CPAC konferencián jelezte: Természetesen Nawrockinak szurkol.

Az Országos Választási Bizottság adatai szerint a szavazatok száz százalékát összeszámolták. Ezek alapján Karol Nawrocki, a voksok 50,89 százalékát (10 606 628 szavazat) szerezte meg. Rafal Trzaskowski, a KO (Polgári Koalíció) jelöltje pedig a szavazatok 49,11 százalékát (10 237 177 szavazat) kapta. A második fordulóban a részvételi arány 71,63 százalék volt.

A PiS, azaz a Jog és Igazságosság által támogatott jelölt előnye Rafal Trzaskowskival szemben már korábban is látszott, a voksok 90 százalékos feldolgozottsága mellett. Emlékeztetőül, az exit poll felmérések ezt megelőzően Rafal Trzaskowski minimális előnyét mutatták. 

Június 1-jén, vasárnap tartották az elnökválasztás második fordulóját Lengyelországban. 

Trzaskowski a vasárnapi szavazáson a nagyvárosokban, ezen belül Varsóban győzött, és túlsúlyba került a nyugati vajdaságokban is, amelyekben hagyományosan a kormánykoalíciót vezető Polgári Platformnak erősebb a szavazóbázisa, írja az MTI. 
A részvételi arány 71,63 százalékos volt a PKW szerint. A lengyel elnökválasztáson eddig a legmagasabb – 68,23 százalékos – részvételi arányt 1995-ben jegyezték. Az 1989 óta a rekordmagas, 74,38 százalékos részvételűek a 2023-as parlamenti választásokon voltak.

Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen fölénnyel.

Orbán Viktor is támogatta a lengyel ellenzéki jelöltet

Mint arról korábban a lapunk is beszámolt, Karol Nawrocki történésznek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet vezetőjének jelöltségét a PiS mellett Andrzej Duda leköszönő elnök, valamint a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás is támogatta.

Május első napjaiban pedig Donald Trump amerikai elnök látta vendégül Nawrockit a Fehér Házban.

Három kulcsfontosságú EU-tagállamban, Lengyelországban és Romániában és Portugáliában zajlottak választások amelyek túlmutatnak a nemzeti politikán: a voksolások eredménye az átalakulófélben lévő európai politika irányát is mutatják. A szavazások középpontjában a nemzetállami szuverenitás, az Európai Unióval való viszony állt, az eredmények pedig mindenhol jelezték: egyre több szavazó támogatja, hogy az országuk szuverenistább irányba forduljon.

Romániában előretörtek a populisták, de ez még kevés volt a győzelemhez

Romániában a jobboldali populista George Simion vereséget szenvedett a bukaresti EU-barát főpolgármestertől, Nicușor Dantól, aki a második fordulóban 8 százalékpontos előnnyel győzött. A voksolásra a korábbinál sokkal többen mentek el, ami a Simion elleni mozgósítás sikerét jelzi. Ugyanakkor pártja, az AUR továbbra is a második legerősebb erő a parlamentben, és koalícióra léphet a baloldali szociáldemokratákkal is.

Simion veresége megnyugtatta a piacokat és visszaállította a politikai stabilitást, de nézetei – például a Brüsszellel szembeni tagállami szuverenitás megerősítése – széles társadalmi visszhangra találtak. Még soha nem ért el az Európai Unióval kritikus erő ennyire jó eredményt Romániában. Bár Simionék nem szorgalmazták az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépést, politikájuk egyértelműen Románia nemzeti szuverenitását állította szembe a brüsszeli központi döntéshozatallal.

Portugáliában holtversenyben második lett a patrióta Chega

Portugáliában a parlament legjobboldalibb pártja, a patrióta Chega eredménye megállíthatatlanul növekszik, választásról választásra egyre jobb eredményt ér el a párt. 2019-ben még csak egy parlamenti képviselővel rendelkeztek, majd a tavalyi választásokon a harmadik legnagyobb párttá váltak, a május 18-i választás eredményeképp pedig a szavazatok közel 22 százalékát megszerezve holtversenyben a második legnagyobb frakciót alakíthatják a portugál törvényhozásban.

Nemzetek Európája

A választások egyik fontos tanulsága, hogy egyre élesebben rajzolódik ki az európai politikában a szuverenista jobboldal és az uniós integrációban fokozásában gondolkodó, főként baloldali mainstream közti törésvonal. A különböző feltörekvő jobboldali erők a növekvő támogatottságukkal egyre inkább átrendezik a politikai viszonyokat. Ez a kettősség egy új típusú európai politika kialakulásához vezethet, amelyben a nemzeti konzervatív és szuverenista kihívók az egész kontinensen egységes hívhatják ki a régi politikai elit erőit.

Romániában a lezárult választás utáni nyugalom csak átmeneti. Habár Simion gyenge jelöltnek bizonyult, a politika eddigi irányát figyelembe véve a jobboldal felfutása tovább folytatódhat. Portugáliában a patrióta Chega tovább folytathatja növekedését. Mostani eredményükkel a párt 10 százalékos lőtávon belülre került a legnépszerűbb párthoz képest.

A májusi európai választások nemcsak a helyi államfőkről és a parlament összetételéről döntöttek és döntenek, hanem az EU jövőbeni irányára is fontos hatást gyakorolnak. A következő EU tagállam, amely választáson sorra kerül, Csehország lesz, ahol a patrióta ANO párt a választás fő esélyese.