Újabb világháborús veszély India és Pakisztán konfliktusa

India szerdára virradóra csapást mért Pakisztán területére. Az újdelhi védelmi minisztérium közlése szerint csupán a terroristák infrastruktúráját vették célba. Pakisztáni hivatalos közlések szerint a támadásnak több halálos áldozata van. Az indiai tárca hangsúlyozta, hogy „nem pakisztáni katonai létesítmények voltak a célpontok”. Összességében kilenc célpontot említett a minisztérium, ahonnan terrorcselekményeket készítettek elő India ellen.

Az, ami India és Pakisztán között történik, nemcsak egy területi konfliktus önmagában, hanem egy nagyon mély történelmi és vallási ellentét, amelyet szinte lehetetlen feloldani – jelentette ki a hirado.hu-nak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.

Holttestet szállítanak el a mentőegység tagjai egy indiai légicsapás helyszínéről a pakisztáni Pandzsáb tartománybeli Muridkében 2025. május 7-én, miután hajnalban India megelőző csapásokat mért „terroristák infrastruktúrájára” a pakisztáni Pandzsábban és Kasmír pakisztáni fennhatóságú részén (Fotó: MTI/EPA/Rahat Dar)

A két szomszédos, atombombával is rendelkező ország között a vitatott hovatartozású Kasmír Újdelhi ellenőrizte részén április 22-én elkövetett, 26 halálos áldozatot követelő terrortámadás után újult ki ismét a feszültség. India szerint a támadást egy Iszlámábád által támogatott fegyveres csoport követte el. A pakisztáni kormány mindezt tagadja.

Demkó Attila szerint a két atomhatalom egymásnak feszülésének akár komoly következményei is lehetnek. A legrosszabb eshetőség, ha nukleáris konfliktussá eszkalálódik a helyzet. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy mind a két félnek nagyjából 170 nukleáris töltete lehet, amellyel képesek egymás nagyvárosait megsemmisíteni. Elmondása szerint ennek alacsony az esélye, ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni ezt a forgatókönyvet sem.

„A legvalószínűbb forgatókönyv azonban az, hogy egy ideig folytatódik a csapás-ellencsapás kör. Ez azt jelenti, hogy egyszer India, egyszer Pakisztán csap le, a határon folytatódnak az összecsapások, de ez egy idő után elül. Volt már erre több példa korábban is. Az is reális forgatókönyv, hogy az Egyesült Államok vagy Kína közbelép, hogy véget vessen ennek az eszkalációs körnek. Tehát akár önmagától, akár külső beavatkozásnak köszönhetően ez a fellángolás idővel el fog ülni”

– hangsúlyozta Demkó Attila.

Forrás: hirado.hu

Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt csendesedik le a konfliktus, a biztonságpolitikai szakértő kifejtette, hogy ezt nehéz megmondani, mivel India és Pakisztán két nagyon mély ellentétben álló fél. Demkó Attila úgy látja, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy néhány nap vagy hét alatt lenyugodnak a kedélyek, valószínűbbnek tartja, hogy hónapos viszonylatban kell számolni. „Nagyon mélyek az ellentétek.

Itt nem egyszerűen területi konfliktusról van szó. Tehát nem csak arról van szó, hogy India úgy érzi, hogy Pakisztán elveszi a területét, Pakisztán szerint meg India nem adja oda neki egy muszlim többségű tartomány jelentős részét. Nagyon mély vallási és történelmi ellentét is van a két ország között. A hindu és a muszlim ellentét nagyon mély, amelyet szinte lehetetlen feloldani. Ez bizony okozhat még problémákat”

– zárta gondolatait Demkó Attila.

Egymásra mutogat a két ország

A pakisztáni hadsereg Kasmír Pakisztán ellenőrzése alatt lévő részében található Kotli és Muzaffarabád városokból, valamint a pakisztáni Pandzsáb tartományban lévő Bahvalpur városából számolt be csapásokról. Utóbbi városban egy mecsetet találtak el. A pakisztáni hivatalos közlések szerint három további csapás is mecsetek környékét érte, egy pedig egy klinikánál csapódott be.

A Pakisztáni Muszlim Liga tagjai részt vesznek egy India-ellenes tüntetésen Pesavarban 2025. május 7-én (Fotó: Abdul Majeed/AFP)

Ahmad Sarif altábornagy, a pakisztáni hadsereg szóvivője az ARY News helyi hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a rakétákat indiai területről indították, az indiai légierő gépei pedig nem hatoltak be Pakisztán légterébe.

„Ez egy gyáva támadás volt ártatlan civilek ellen az éjszaka leple alatt”

– hangsúlyozta az illetékes.

Egy katonai szóvivő a Geo televíziónak legalább három halottról és 12 sebesültről számolt be, Bahvalpur kórházának szóvivője, Zohaib Ahmed úgy nyilatkozott, hogy a városi mecset környékét érő csapásban 13-an haltak meg. Eközben a pakisztáni hadsereg több indiai katonai repülőgép lelövéséről is beszámolt.

Több pakisztáni tartományban szerdán zárva tartották az iskolákat, Kasmír kórházaiban rendkívüli helyzetet rendeltek el. A konfliktus a térség légi forgalmát is megzavarta szerdán, többek között Európából induló járatokat is töröltek. Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök helyi idő szerint szerda kora reggel összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot. Kijelentette, hogy

„Pakisztánnak minden joga megvan arra, hogy kemény választ adjon az India általi háborús cselekményre, s valóban erős válasz érkezik. A pakisztáni nemzet és a fegyveres erők nagyon is jól tudják, hogyan kell elbánni az ellenséggel. Sosem fogjuk engedni, hogy az ellenség elérje aljas céljait”.

Az indiai hadsereg X-oldalán mindössze annyit írt, hogy az igazságszolgáltatás megtörtént. Az indiai védelmi minisztérium közölte, hogy „cselekedeteink célzottak, kimértek és természetüket tekintve nem az eszkalációt szolgálták. Egyetlen pakisztáni katonai létesítményt sem ért támadás. India jelentős önmérsékletet tanúsított a célpontok kiválasztásában és a végrehajtás megvalósításában”.

A helyi rendőrség és szemtanúk heves ágyúzásról és lövésekről jelentettek a vitatott hovatartozású Kasmír legalább három térségéből a demarkációs vonal mentén. Ezt követően pakisztáni biztonsági szervek hat halottat jelentettek a térségből, az indiai hadsereg pedig azt közölte, hogy pakisztáni tüzérségi tűzben három indiai civil meghalt. Azhar Majid, Poonch indiai határtelepülés szóvivője később bejelentette, hogy a tüzérségi tűzben nyolcan meghaltak, 29-en megsebesültek.

Donald Trump amerikai elnök felajánlotta az Egyesült Államok közvetítői szerepvállalását India és Pakisztán között a kialakult feszült helyzet rendezése érdekében.

Az amerikai elnök szerdán, egy fehér házi eseményen megjegyezte, hogy mennyire „jól kijön” a konfliktusban álló felekkel, és mindkét felet jól ismeri. Azt

hangoztatta, találkozni akar mind India, mind Pakisztán képviselőivel, hogy kidolgozzák a megoldást.

„Azt akarom látni, hogy leállnak” – fogalmazott Donald Trump.

Arra utalva, hogy az indiai katonai akció egy pakisztáni fegyveresek által elkövetett terrorcselekményre válaszul született, megállapította, hogy miután a két ország a „szemet szemért” elv alapján járt el, remélhetőleg ezen a ponton megállnak. „Ha bármit tehetek, hogy segítsek, meg fogom tenni és ott leszek” – mondta Donald Trump.

Az amerikai elnök kedden első rövid reagálásában „szégyennek” nevezte a kialakult helyzetet India és Pakisztán között.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki átmenetileg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói posztját is betölti, kedden telefonon beszélt az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadójával – írta az MTI.

Donald Trump szerdán a Fehér Házban részt vett az Egyesült Államok új kínai nagykövete, David Perdue eskütételén. Az elnök az általa kijelölt új diplomata feladatául szabta az amerikai–kínai kereskedelmi viták rendezéséhez való hozzájárulás mellett azt, hogy – a kínai kormánnyal fenntartott kapcsolatokon keresztül – működjön közre a Kínából az Egyesült Államokba irányuló kábítószercsempészet megfékezésében. Az amerikai elnök a ceremónián arra kérte az új nagykövetet, hogy „adja át” üdvözletét Hszi Csin-ping kínai elnöknek.

Az Egyesült Államok és Kína magas rangú képviselői a tervek szerint a hétvégén Svájcban először ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a kereskedelmi viták megoldásának módjairól tárgyaljanak.

Amerikai részről Scott Bessent pénzügyminiszter vehet részt a megbeszéléseken, aki kedden egy nyilatkozatában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy az amerikai 145 százalékos és a kínai 125 százalékos vám kereskedelmi „embargóval” jelent egyet.

Úgy vélte, hogy a helyzet elsősorban Kína számára nem fenntartható, mert sokkal több árut szállít az Egyesült Államokba, így a kereskedelem megtorpanása elsősorban a kelet-ázsiai országban vezethet munkaerő elbocsátásához. „Nem leválni akarunk Kínáról, hanem méltányos kereskedelmet akarunk” – hangoztatta.

India és Pakisztán a brit koronától történt 1947-es függetlenedésük óta folyamatosan konfliktusban állnak egymással. Ennek egyik újabb csúcspontja volt a Pakisztánra mért indiai légicsapás szerdán hajnalban. A Sindoor hadműveletet megelőző incidensek rámutatnak arra, hogy mennyire mély ellentét van a két ország között.

India szerdára virradóra megtámadta Pakisztánt, és több célpontra is csapást mért az országban. Az újdelhi védelmi minisztérium közlése szerint terroristák infrastruktúrájára mértek csapást. India szerint rakétacsapásai válaszlépések voltak arra, hogy fegyveresek április 22-én tüzet nyitottak egy kirándulók által látogatott hegyi réten, Pahalgam közelében, a Kasmír régióban.

A támadásban 26 ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek. Újdelhi azzal vádolja Pakisztánt, hogy menedéket nyújt, felfegyverez és támogat militáns szervezeteket, amelyek tagjai átszivárognak a Kasmírt átszelő, közel 800 kilométer hosszú határon, és támadásokat hajtanak végre az államban.

Pakisztán visszautasítja a vádat, és azt állítja, hogy csupán a kasmíriak önrendelkezési jogát támogatja. A Sky News azonban egy friss elemzésében arról ír, hogy valójában más volt a helyzet: azok a turisták, akiket korábban a fegyveresek többnyire megkíméltek, most célponttá váltak. Ráadásul kizárólag férfiakat öltek meg – néhány esetben a családtagjaik szeme láttára végeztek velük.

Indiai légi csapásban találatot kapott épületnél megy egy katona a Pandzsáb pakisztáni tartományban levő Bahavalpur településen 2025. május 7-én, miután hajnalban India megelőző csapásokat mért terroristák infrastruktúrájára a pakisztáni Pandzsábban és Kasmír pakisztáni fennhatóságú részén (Fotó: MTI/EPA/Faiszál Karim)

Az indiai megtorló műveletet jelentős módon Sindoor hadműveletnek nevezték el. A sindoor a hindi nyelven a cinóbervöröst jelenti, amelyet a házas hindu nők gyakran a homlokukra kennek, hogy jelezzék családi állapotukat. Ezzel is arra akarnak utalni, hogy a Pahalgam közelében elkövetett támadás következtében sok nő megözvegyült.

Néhány nappal a mészárlás után Narendra Modi indiai miniszterelnök a következőket mondta:

„Az egész világnak üzenem: India azonosít, utolér és megbüntet minden egyes terroristát és azok támogatóit is. Utol fogjuk őket érni a Föld legeldugottabb pontján is. India szellemét nem fogja megtörni a terrorizmus. A terrorizmus nem marad megtorlatlanul. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassunk.”

India diplomáciai offenzíváját is fokozta: vízumokat vont vissza, kiutasította a pakisztáni katonai tanácsadókat, és felfüggesztette az Indus-vízszerződés néven ismert, kulcsfontosságú vízmegosztási egyezményt. Pakisztán persze azonnal válaszlépéseket tett, és Shehbaz Sharif miniszterelnök vezetésével összeült a nemzetbiztonsági tanács, amely megtorló intézkedéseket fogadott el, és bejelentette, hogy a vízszerződés felfüggesztését hadüzenetnek tekinti.

Minden eddiginél súlyosabb a feszültség

A Sky News cikke felhívta a figyelmet, hogy

a két, atomfegyverrel rendelkező szomszédos ország közötti feszültség – amelyet évtizedes ellenségeskedés és bizalmatlanság jellemez –  jelenleg minden eddiginél súlyosabb.

India és Pakisztán 1947-es, brit gyarmati uralom alóli függetlenné válásuk óta több háborút és határmenti összecsapást is vívott egymással. A két ország legutóbb 2019-ben sodródott a háború szélére, amikor egy öngyilkos merénylő egy katonai konvoj ellen intézett támadást, amelyben legalább 40 indiai paramilitáris katona életét vesztette.

India azzal vádolta Pakisztánt, hogy iszlamista terroristáknak nyújt menedéket, és korlátozott légicsapásokat hajtott végre a határon túl. Azóta is feszült patthelyzet áll fenn a két atomhatalom között.

Mentőautó egy indiai légicsapás helyszínén, a pakisztáni Pandzsáb tartománybeli Muridkében 2025. május 7-én, miután hajnalban India megelőző csapásokat mért terroristák infrastruktúrájára a pakisztáni Pandzsábban és Kasmír pakisztáni fennhatóságú részén (Fotó: MTI/EPA/Rahat Dar)

Körülbelül egy évtizeddel korábban, 1999 májusában a Kargil-háború is egy olyan konfliktus volt, amelyet gyakran nukleáris gyújtópontként emlegetnek. A pakisztáni hadsereg titokban elfoglalta az indiai ellenőrzés alatt álló kasmíri területeken a de facto határvonalnak számító ellenőrzési vonal mentén lévő indiai állásokat. Az incidens háborúvá eszkalálódott, majd Pakisztán az Egyesült Államok elnökét, Bill Clintont kérte fel a konfliktus enyhítésére.

A washingtoni egyezményt Nawaz Sharif akkori pakisztáni miniszterelnök írta alá, amelyben beleegyezett a pakisztáni csapatok visszavonásába és az ellenőrzési vonal sérthetetlenségének helyreállításába.

A Dzsihád Tanács – egy szélsőséges csoportokat tömörítő ernyőszervezet – elutasította az egyezményt, és úgy döntött, hogy folytatja a harcot India ellen. Ennek az eszmének a csúcspontját a 2008-as mumbai terrortámadás jelentette. A támadás során tíz terrorista összesen 166 embert ölt meg. A vérengzés négy napon át tartott Mumbai ikonikus helyszínein. A támadók közül gyedül Adzsmal Kaszab élte túl az akciót, aki a 2012-es kivégzése előtt azt vallotta, hogy a támadók a Lashkar-e-Taiba nevű terrorszervezet tagjai voltak. Ezt a szervezetet gyakran hozzák összefüggésbe a pakisztáni hírszerzéssel.

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy a két ország között hatalmas a bizalmatlanság.

India azt állítja, elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a terrorszervezetek Pakisztánból működnek, és onnan intéznek támadásokat India és lakossága ellen. Pakisztán ezt tagadja, és azt állítja, hogy ő maga is a terrorizmus áldozata.

A konfliktus középpontjában Kasmír áll, amely feletti uralomért a két atomhatalom számos háborút vívott, és emiatt évtizedek óta állandó feszültség áll fenn India és Pakisztán között. Kasmír évtizedek óta az erőszak, a konfliktusok, gyilkosságok és emberrablások örvényében vergődik. Az 1980-as évek végén indult felkelés, amely az indiai állam ellen irányult, máig tartó hatásokkal jár. Pakisztán szerint Kasmír egy máig megoldatlan kérdés, és továbbra is támogatni fogják az emberek önrendelkezési jogát.

Az évek során a két ország közötti bizalmatlanság csak tovább mélyült, és alig van bármiféle diplomáciai mozgástér ennek áthidalására. A legutóbbi incidens könnyen egy újabb gyújtóponttá válhat, a világ pedig jogosan tarthat a következményektől – írta elemzésében a Sky News.